Horkolás
Szinte nincs olyan ember, akinek a közvetlen környezetében ne lenne valaki, aki horkol. Ez szinte életünk „normális” részét képezi. Pedig nem normális. Sőt! A legújabb kutatások szerint a horkolás hátterében meghúzódó eltérések nagy számban komoly, sokszor életveszélyes betegségekhez vezetnek. Magasvérnyomáshoz, agyvérzéshez, szívinfarktushoz, hogy csak a legismertebbeket említsük.
A felnőtt emberek 50%-a horkol, 31%-uk rendszeresen. Idősebb korban ez még gyakoribb, meghaladja a 60%-ot.
A horkolásban a legnagyobb probléma, hogy igen gyakran jár jelentős légzéskimaradással. Ezt a légzéskimaradást az alvó ember nem szokta észrevenni. Mindössze annyi tünetet érzékelhet belőle, hogy reggel álmosan ébred, nappal fáradtabb, kimerültebb. Párhuzamosan az éjjeli oxigénhiány megterheli a szívet, magasvrényomsához vezethet. Az alvászavar okozhat továbbá fejfájást, koncentrálási nehezítettséget, autóvezetésnél problémát, impotenciát.
Horkolás kivizsgálásnál a fül-orr-gégész mellett igen nagy szerep jut a belgyógyásznak, kardiológusnak, neurológusnak, alvási specialistának. Fül-orr-gégészeti szempontból a garat és környékének működését, felépítését kell tüzetesen megvizsgálni. Problémát okozhat megnagyobbodott mandula, meghosszabbodott lágy szájpad, megnyúlt uvula, nagy nyelv-nyelvgyök. Ezen kívül lehet a háttérben daganat, allergiás nyálkahártya-duzzanat, orrsövényferdülés. Egészséges anatómia mellett felmerül a garat beidegzési zavara, hormonális eltérések, cukorbetegség is.
Gyermekek esetében alvási légzéskimaradást hátterében leggyakrabban megnagyobbodott orrmandula áll.
A horkolás kezelését a kiváltó tényezőnek megfelelően kell megválasztani. Gyakran megoldható egy egyszerű ambuláns beavatkozással az orrkagylók kisebbítésével, szájpad- ill nyelvgyök kisebbítéssel.