Mandula-gyulladás

Mandula alatt általában a garatot körülvevő nyirokgyűrű két részét is érteni szoktuk: egyik a kisgyermekeknél gyakrabban gondot okozó orrmandula, másik a felnőtteknél is begyulladó garatmandula. Mind a két szervünk fontos védelmi feladatokat lát el az orron / szájon keresztül a szervezetbe bejutó kórokozók feltartásában, ellenük való védekezésben.

A mandulák megnagyobbodása önmagában nem betegség, hanem erős immunológiai aktivitás megnyilvánulása. Tünetei is elsősorban a méret-megnagyobbodás miatti légzési és nyelési nehezítettségből adódnak, és másodsorban a gyulladásból.

Orrgaratmandula

Az orrgaratmandula megnagyobbodása esetén a légzés gátolt. Jellemző a szájon keresztüli légzés, az abból adódó bamba arckifejezés. Másodlagos következményei az orr/garatüreggel közlekedő egyéb légtartó részek elzáródásai. A fülkürt légcsere zavara következtében visszatérő középfülgyulladás, hallászavar alakulhat ki. Hasonlóan az orrmellékrüregek zavart légcseréje orrmelléküreg-gyulladáshoz vezethet. A tartós szájon keresztüli légzés fogzási zavarokhoz, kiszáradó légutakhoz és így állandó légcső-hörgö gyulladáshoz vezethet. A légzés állandó gátoltsága hosszú távon kedvtelenséghez, fejlődési visszamaradottsághoz, nyugtalan alváshoz, szellemi károsodáshoz vezethet.

Gyermekkorban az orrgaratmandula megnagyobbodása immunológiailag magyarázható. A megnagyobbodásban szerepet játszik még a genetikai örököltség, hormonális tényezők.

A gyermekkori orrgaratmandula megnagyobbodása enyhe foknál kezelést nem igényel. Közepes megnagyobbodásnál a megfázások idején fokozott odafigyelés, orrüreg-tisztítás, lohasztás a választandó út. Amennyiben a megnagyobbodás már rendszeresen szövődményt okoz, úgy a műtét mellett kell dönteni. Ezt a határt azonban gyakorlott szakorvosnak kell megtalálnia. Elsietni nem érdemes.

Felnőttkorban az orrgaratmandula eltávolítása eléggé ritka. Ilyen esetben a szövettani vizsgálat kötelező, hiszen felmerül a rosszindulatú daganat megjelenése.

Torokmandula

A mandulák gyulladásai az egyik leggyakoribb gyulladásos megbetegedés mind a gyermekeknél mind a felnőtteknél. Szinte minden megfázásnál, influenzás megbetegedésnél előfordul.

A heveny gyulladása magas lázzal, erős hidegrázással jár, égő érzéssel, nyelési nehezítettséggel, fülbe sugárzó fájdalommal. Mandulagyulladásnál a mandulák vörösek, duzzadtak és környékük is hasonló gyulladásos jeleket mutat. Előrehaladott fertőzésnél a mandulában képződő genny a mandula felszínére is feltör, apróbb vagy nagyobb foltok képében jelentkezve. Ezt hívjuk tüszős mandulagyulladásnak.

A fertőzés kórokozói általában baktériumok. Ezek a baktériumok többsége normális körülmények között is kimutatható a szájüregben, azonban a szaporodásukat az egészséges immunrendszer féken tudja tartani. Különböző változásokra (pl. meghűlés, kiszáradás, stb) ez a fékező rendszer sérülést szenved, minek hatására a baktériumok el tudnak szaporodni és betegséget okoznak.

Mandulagyulladás diagnózisához általában a megnagyobbodott, vörös mandulák megtekintése, a tünetek megjelenése elegendő. Néha szükséges megerősítésnek, illetve a korokozó pontos meghatározásához laborvizsgálatokat, váladéktenyésztést végezni.

Heveny mandulagyulladás kezelése antibiotikumból, gyulladáscsökkentőből, ágynyugalomból, bőséges folyadékpótlásból áll. Normális esetben a mandulagyulladás egy hét alatt gyógyul. Problémás esetekben szövődmények (helyi tályog, egész szervezetre kiterjedő vérfertőzés, környéki vénák trombózisa-elzáródása) alakulhatnak ki.

Krónikus (idült) mandulagyulladás

Az idült mandulagyulladás diagnosztizálása nem könnyű feladat. Nehéz megkülönböztetni a normális, egészséges mandulától. Mindazonáltal pl. góckutatás esetén nagyon fontos a felismerése.

Az idült mandulagyulladás tünetei: általában évi 2-3 alakalommal heveny mandulagyulladás a kórtörténetben. Torokfájdalom nincs. Szájszag előfordulhat, csakúgy mint nyaki megnagyobbodott nyirokcsomók. Előfordulhat még általános gyengeség, fáradékonyság, bizonytalan eredetű hőemelkedés, gyakori meghűlési hajlam, esetleg étvágytalanság.

Az idült mandulagyulladást számos baktérium kiválthatja, fenntarthatja, melyek a mandula mély árkaiban az elhalt és leváló hámsejtek kínálta táptalajon vígan elélnek és fejlődnek. Ezzel fenntartva a tartós, idült gyulladást. A baktériumok által termelt kémia anyagok pedig a vér útján eljuthatnak a test minden részébe, okozva ezzel az egész szervezetre kiterjedő, sokszor távoli helyeken megjelenő betegségeket, mint pl. ízületi gyulladásokat.

Az idült mandulagyulladás mindenképpen kezelést, azaz műtétet – mandulakivételt igényel tekintettel gócként való szereplését és emiatti veszélyes voltát.