A köhögés elősegíti a légutak öntisztulását, ám önmagában csak egy tünet. Ahhoz, hogy meg tudjuk szüntetni, a kiváltó okot kell felfedezni és kezelni.
1. Légúti fertőzések
Meghűlések, vírusfertőzések kapcsán mindenki tapasztalta már a betegség természetes lefolyását. A kezdetben száraz köhögés pár nap elteltével produktívvá válik, azaz megindul a köpetürítés. Ilyenkor a köhögés általában idővel magától enyhül. Ha azonban egy akut gyulladásos megbetegedést kísérő köhögés tovább fennáll, mint 8 hét, vagy például idült melléküreg gyulladás áll a háttérben, akkor már krónikus köhögésről beszélünk, és ez az állapot már kivizsgálást igényel – figyelmeztet dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Az őszi-téli időszakban előforduló, légúti fertőzéseket okozó vírusok és baktériumok mellett a Mycoplasma, vagy Chlamydia pneumoniae is okozhat elhúzódó köhögést. Esetükben a fertőzésnél jellemző az ősszel, éveken át visszatérő, száraz, improduktív, mélyről jövő öblös köhögés. A kórokozók csak szerológiai vérvizsgálattal azonosíthatók, a kezelés pedig antibiotikum kúrával történik.
Elsőre talán furcsának tűnhet, de a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló savas nedv is képes elhúzódó – főként éjjel és reggel jelentkező - köhögést kiváltani. A nyálkahártya folytonos ingerlésének nyomait, a fül-orr-gégészeti vizsgálat során, a gégén egyértelmű gyulladásos jelek mutatják. Ilyen esetben a beteg a köhögés mellett gyakori torokgyulladást, gombócérzést és rekedtséget is tapasztalhat.
Tapasztalat szerint az allergiás betegek 25%-ában idővel asztmás tünetek lépnek fel. Ennek első tünete lehet az éjszakai, a hajnali órákban jelentkező köhögés, ami a továbbiakban légzési nehezítettség kialakulásához vezet. Jellemzően a kilégzés lehet elnyújtott, sípoló. A diagnózishoz tüdőfunkciós vizsgálatok és általában allergia teszt is szükségesek. A kezelésben az allergia elleni szerek, illetve a hörgőtágítók jönnek szóba.
A köhögés okai között meg kell említeni a dohányzás okozta hajnali köpetürítéssel járó köhögést. A dohányfüst a légutak nyálkahártyáját irritálja, így állandó légúti gyulladást tart fenn. A nem dohányzó, de rendszeresen cigarettafüstöt belélegző embereknél ugyanilyen tünetek alakulhatnak ki. Ezekben az esetekben a hörgők görcsös állapotát kell oldani.
Krónikus köhögést a fentieken kívül számos eltérés okozhat. Ilyenek például bizonyos daganatok, a légutakba került idegen test, az idült melléküreg-gyulladás, szívelégtelenség, de jelentkezhet gyógyszer mellékhatásként is. Több évi szedés után egyes vérnyomáscsökkentő, szívritmus szabályozó készítmények is okozhatnak száraz köhögést, krákogást. Ez esetben a gyógyszerek cseréje rendszerint 6 héten belül megszünteti a panaszokat.
Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy a hosszabb ideje fennálló köhögés kivizsgálása, a valódi ok felismerése olykor igen összetett feladat, de ennek útján mód van a hatékony kezelésre. A kivizsgálás során szükséges lehet fül-orr-gégészeti, tüdőgyógyászati, allergológiai, gasztroenterológiai, infektológiai, kardiológiai vagy akár neurológiai és pszichiátriai vizsgálatra is.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Végtelenül szimpatikus, nagyon barátságos, kedves orvos. Alaposan kikérdezett, megvizsgált és megnyugtatott. Bármikor bizalommal fordulnék hozzá, sőt már ajánlottam is egy barátnőmnek, akinek hasonló problémája van."
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
