A köhögés elősegíti a légutak öntisztulását, ám önmagában csak egy tünet. Ahhoz, hogy meg tudjuk szüntetni, a kiváltó okot kell felfedezni és kezelni.
1. Légúti fertőzések
Meghűlések, vírusfertőzések kapcsán mindenki tapasztalta már a betegség természetes lefolyását. A kezdetben száraz köhögés pár nap elteltével produktívvá válik, azaz megindul a köpetürítés. Ilyenkor a köhögés általában idővel magától enyhül. Ha azonban egy akut gyulladásos megbetegedést kísérő köhögés tovább fennáll, mint 8 hét, vagy például idült melléküreg gyulladás áll a háttérben, akkor már krónikus köhögésről beszélünk, és ez az állapot már kivizsgálást igényel – figyelmeztet dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Az őszi-téli időszakban előforduló, légúti fertőzéseket okozó vírusok és baktériumok mellett a Mycoplasma, vagy Chlamydia pneumoniae is okozhat elhúzódó köhögést. Esetükben a fertőzésnél jellemző az ősszel, éveken át visszatérő, száraz, improduktív, mélyről jövő öblös köhögés. A kórokozók csak szerológiai vérvizsgálattal azonosíthatók, a kezelés pedig antibiotikum kúrával történik.
Elsőre talán furcsának tűnhet, de a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló savas nedv is képes elhúzódó – főként éjjel és reggel jelentkező - köhögést kiváltani. A nyálkahártya folytonos ingerlésének nyomait, a fül-orr-gégészeti vizsgálat során, a gégén egyértelmű gyulladásos jelek mutatják. Ilyen esetben a beteg a köhögés mellett gyakori torokgyulladást, gombócérzést és rekedtséget is tapasztalhat.
Tapasztalat szerint az allergiás betegek 25%-ában idővel asztmás tünetek lépnek fel. Ennek első tünete lehet az éjszakai, a hajnali órákban jelentkező köhögés, ami a továbbiakban légzési nehezítettség kialakulásához vezet. Jellemzően a kilégzés lehet elnyújtott, sípoló. A diagnózishoz tüdőfunkciós vizsgálatok és általában allergia teszt is szükségesek. A kezelésben az allergia elleni szerek, illetve a hörgőtágítók jönnek szóba.
A köhögés okai között meg kell említeni a dohányzás okozta hajnali köpetürítéssel járó köhögést. A dohányfüst a légutak nyálkahártyáját irritálja, így állandó légúti gyulladást tart fenn. A nem dohányzó, de rendszeresen cigarettafüstöt belélegző embereknél ugyanilyen tünetek alakulhatnak ki. Ezekben az esetekben a hörgők görcsös állapotát kell oldani.
Krónikus köhögést a fentieken kívül számos eltérés okozhat. Ilyenek például bizonyos daganatok, a légutakba került idegen test, az idült melléküreg-gyulladás, szívelégtelenség, de jelentkezhet gyógyszer mellékhatásként is. Több évi szedés után egyes vérnyomáscsökkentő, szívritmus szabályozó készítmények is okozhatnak száraz köhögést, krákogást. Ez esetben a gyógyszerek cseréje rendszerint 6 héten belül megszünteti a panaszokat.
Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy a hosszabb ideje fennálló köhögés kivizsgálása, a valódi ok felismerése olykor igen összetett feladat, de ennek útján mód van a hatékony kezelésre. A kivizsgálás során szükséges lehet fül-orr-gégészeti, tüdőgyógyászati, allergológiai, gasztroenterológiai, infektológiai, kardiológiai vagy akár neurológiai és pszichiátriai vizsgálatra is.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA Doktornő nagyon kedves, segítőkész és hozzáértő volt. Igazán emberi hozzáállást tanusított a problémám iránt.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
