A köhögés elősegíti a légutak öntisztulását, ám önmagában csak egy tünet. Ahhoz, hogy meg tudjuk szüntetni, a kiváltó okot kell felfedezni és kezelni.
1. Légúti fertőzések
Meghűlések, vírusfertőzések kapcsán mindenki tapasztalta már a betegség természetes lefolyását. A kezdetben száraz köhögés pár nap elteltével produktívvá válik, azaz megindul a köpetürítés. Ilyenkor a köhögés általában idővel magától enyhül. Ha azonban egy akut gyulladásos megbetegedést kísérő köhögés tovább fennáll, mint 8 hét, vagy például idült melléküreg gyulladás áll a háttérben, akkor már krónikus köhögésről beszélünk, és ez az állapot már kivizsgálást igényel – figyelmeztet dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Az őszi-téli időszakban előforduló, légúti fertőzéseket okozó vírusok és baktériumok mellett a Mycoplasma, vagy Chlamydia pneumoniae is okozhat elhúzódó köhögést. Esetükben a fertőzésnél jellemző az ősszel, éveken át visszatérő, száraz, improduktív, mélyről jövő öblös köhögés. A kórokozók csak szerológiai vérvizsgálattal azonosíthatók, a kezelés pedig antibiotikum kúrával történik.
Elsőre talán furcsának tűnhet, de a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló savas nedv is képes elhúzódó – főként éjjel és reggel jelentkező - köhögést kiváltani. A nyálkahártya folytonos ingerlésének nyomait, a fül-orr-gégészeti vizsgálat során, a gégén egyértelmű gyulladásos jelek mutatják. Ilyen esetben a beteg a köhögés mellett gyakori torokgyulladást, gombócérzést és rekedtséget is tapasztalhat.
Tapasztalat szerint az allergiás betegek 25%-ában idővel asztmás tünetek lépnek fel. Ennek első tünete lehet az éjszakai, a hajnali órákban jelentkező köhögés, ami a továbbiakban légzési nehezítettség kialakulásához vezet. Jellemzően a kilégzés lehet elnyújtott, sípoló. A diagnózishoz tüdőfunkciós vizsgálatok és általában allergia teszt is szükségesek. A kezelésben az allergia elleni szerek, illetve a hörgőtágítók jönnek szóba.
A köhögés okai között meg kell említeni a dohányzás okozta hajnali köpetürítéssel járó köhögést. A dohányfüst a légutak nyálkahártyáját irritálja, így állandó légúti gyulladást tart fenn. A nem dohányzó, de rendszeresen cigarettafüstöt belélegző embereknél ugyanilyen tünetek alakulhatnak ki. Ezekben az esetekben a hörgők görcsös állapotát kell oldani.
Krónikus köhögést a fentieken kívül számos eltérés okozhat. Ilyenek például bizonyos daganatok, a légutakba került idegen test, az idült melléküreg-gyulladás, szívelégtelenség, de jelentkezhet gyógyszer mellékhatásként is. Több évi szedés után egyes vérnyomáscsökkentő, szívritmus szabályozó készítmények is okozhatnak száraz köhögést, krákogást. Ez esetben a gyógyszerek cseréje rendszerint 6 héten belül megszünteti a panaszokat.
Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy a hosszabb ideje fennálló köhögés kivizsgálása, a valódi ok felismerése olykor igen összetett feladat, de ennek útján mód van a hatékony kezelésre. A kivizsgálás során szükséges lehet fül-orr-gégészeti, tüdőgyógyászati, allergológiai, gasztroenterológiai, infektológiai, kardiológiai vagy akár neurológiai és pszichiátriai vizsgálatra is.
További véleményekKellemes környezet, udvarias fogadtatås, segítőkėsz recepciós dolgozó, türelmes, jól felkészült, a betegekkel közvetlen kapcsolatot teremtő orvosi ellátås modern, korszerű gépek hasznålatåval.
Az egész napos küzdelem a levegőért sem kellemes, ám a fekvő helyzetben jelentkező orrdugulás még zavaróbb, hiszen ilyenkor aludni sem tudunk miatta. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, hogy gyakran allergia áll az orrdugulás hátterében. Ilyen esetben pedig a recept nélküli orrcseppek nem jelentenek jó megoldást.
Egy falat sem megy le, mintha kaktusz nőtt volna a torkomban – légúti betegségek kapcsán sokan tapasztalják a kellemetlen érzést. A fájdalmas nyelésnek azonban több oka is lehet, melyekről dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa számolt be.
