A rekedtség mértéke az enyhe fátyolozottságától a teljes hangtalanságig különböző fokú lehet. Ezt a gége elváltozása okozza. Enyhébb a rekedtség a gége fokozott nyálképződéssel járó gyulladásos megbetegedéseiben, enyhébb hurutos állapotokban, míg súlyosabb a rekedtség foka a hangszalagok jelentős elváltozásainál, bénulásainál. A két véglet között a rekedtség minden árnyalat előfordul a hangszalagok alakváltozásainak (duzzanat, polip, beszűrődés, fekély, stb.) vagy a mozgás zavarainak foka szerint.
Tartalom
Hogyan vizsgálja ki a rekedtséget a foniáter?
Hogyan történik a rekedtség kezelése?
Rekedtség kialakulása gyermekkorban
Rekedtség gyógyítása gyermekkorban
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A rekedtség a hang minőségében történő változást jelenti. Ennek során megváltozik a hang tisztasága, ereje, ez pedig leggyakrabban egy mélyebb, érdesebb hangot eredményez, de a hang lehet fátyolos vagy levegős is. Ilyenkor az érintett gyakran azt érzi, hogy nehezebben megy a beszéd és hamar el is fárad a hangja.
Rekedtség esetén a hangszalagok működése valamilyen okból nem megfelelő – hangképzés során a hangszalagok rezgésbe jönnek, és rekedtség esetén ennek a rezgésnek a létrejöttét akadályozza valami.
A rekedtség jelen lehet átmeneti ideig, de akár tartóan is, ami mindenképpen kivizsgálást igényel, hiszen a rekedtség nem egy önálló körkép, hanem valaminek a tünete.
A rekedtség kialakulása mögött jellemzően olyan ok áll, ami a hangszalagokat vagy a gégét érinti. A rekedtség leggyakrabban ezeknek a területeknek a gyulladásához köthető – megfázás vagy gégegyulladás a leggyakoribb kiváltó ok – ennek során a hangszalagok megduzzadnak, így a hangképzés során létrejövő rezgés nem úgy jön létre, ahogy alapesetben kellene.
Rekedtséget kiválthat még a hang túlterhelése is, ami hosszan tartó beszéd/hanghasználat vagy kiabálás következtében jelenik meg – így például tanároknál, énekeseknél gyakori jelenség.
Jóindulatú elváltozások is okozhatnak rekedtséget, melyek a hangszalagokon jelentkeznek. Ilyen elváltozás lehet például a hangszalagokon megjelenő csomó, polip, esetleg ciszta. Ezek fizikailag akadályozzák a megfelelő és akadálymentes hangképzést. Tartós rekedtség esetén ebből kiindulva ezeket a jóindulatú elváltozásokat fontos megkülönböztetni a rosszindulatú elváltozásoktól, amik szintén kiválthatnak tartósan fennálló rekedtséget.
Előfordulhat, hogy olyan idegi eredetű probléma okozza a rekedtséget, ami a hangszalagok mozgásában okoz zavart.
Mindenesetre elmondható, hogy ha a rekedtség tartósan fennáll, nagyjából 2-3 hétnél tovább, úgy feltétlenül javasolt fül-orr-gégész, foniáter szakorvos felkeresése, hogy kiderüljön, mi áll a rekedtség hátterében.
A rekedtség kivizsgálásának célja, hogy a foniáter kiderítse mi áll a hang megváltozásának hátterében, mi a rekedtség okozója és ennek mentén a megfelelő kezelés meghatározása. A foniáter kezdetnek kikérdezi a pácienst a panaszairól, hogy megtudja, mióta áll fenn a rekedtség, mikor és hogyan kezdődött, hanghasználatban van-e valamilyen átlagostól eltérő tényező (például sok éneklés, kiabálás), illetve, hogy van-e bármilyen egyéb panasza.
Az általános fül-orr-gégészeti vizsgálatot követően egyéb műszeres vizsgálatokat is elvégez a foniáter, aminek legfontosabb aspektusa a gége és a hangszalagok megtekintése. Erre endoszkópos vizsgálatok nyújtanak lehetőséget. A hangszalagok megtekintése történhet orron keresztül, egy vékony és rugalmas eszközzel (fiberoszkópia) vagy pedig egy speciális vizsgálattal a stroboszkópiával, aminek a segítségével a hangszalagok rezgése is feltérképezhető, megfigyelhető.
A foniáter a fizikális vizsgálat mellett a hang használatát is megfigyeli: felméri a hangképzés módját, a hang terhelhetőségét. A foniáteri vizsgálat előnye, hogy a funkcionális hangképzési zavarok is felismerésre kerülnek, nem csak a fizikális elváltozásokra derül fény.
A rekedtség megfelelő kezeléséhez fontos a pontos diagnózis megléte, hiszen nem mindegy, hogy mi is áll a tünet mögött pontosan. A kezelés a kiváltó októl függően lehet életmódbeli változás, de gyógyszeres vagy komolyabb esetekben akár műtéti megoldás is szóba jöhet.
Amennyiben a rekedtség megfázásból jelentkezik, akkor a legfontosabb a hang kímélése és a hangszalagok irritációjának az elkerülése. Ha a hangszalagokat érintő gyulladás áll fenn, úgy gyulladáscsökkentő gyógyszerek használatát javasolhatja a szakorvos.
Ha a hangszalagokon vagy hangképző szerveken valamilyen jóindulatú elváltozás áll (például csomók, polipok), akkor egyes esetekben, azok műtéti eltávolítására lehet szükség. Amennyiben komolyabb elváltozásról van szó, úgy egyéb, komplexebb kezelésekre lehet szükség.
Foniátriai szempontból nagy szerepe van a hangterápiának, melynek során az érintett megtanulhatja a helyes hangképzést és a hang kímélését szolgáló technikákat – ez azokban az esetekben nyújt segítséget, amikor a rekedtség kiváltója a hang túlterheltsége.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A rekedtség gyermekkorban szervi elváltozás vagy a helytelen hangképzés következménye lehet. A probléma kivizsgálása foniáter feladata. A diszfónia (rekedtség gyermekkorban) egy hangképzési zavar. Szervi elváltozás esetén a foniátriai vizsgálat során megvastagodott hangszalagok, rajtuk csomó állapítható meg. A gyermekkori rekedtség rossz szokás, helytelen beszédminta miatt alakul ki. Ritkán lelki trauma, vagy fejlődési rendellenesség is az oka lehet. A rossz hangképzés hatására a hangszalagok nem zárnak össze megfelelően, amitől a rekedt hang létrejön.
Kapcsolódó videók
A gyermekkori rekedtség kezelésében csak ritkán javasolt a hangszalagcsomó eltávolítása, inkább a kíméletes, de hatékony gyógymódokat javasoljuk. A logopédiai kezelés keretében történő hangterápia / beszédterápia a probléma okára hat. Kialakítja és rögzíti megfelelő hangképzési szokásokat. A rekedtség igen jó eséllyel megszűntethető, ha rendszeres a hangképzési technika gyakorlása. A beszéd és hangterápiás foglalkozások hatása foniátriai kontroll vizsgálattal ellenőrizhető.
Gyermekkorban előforduló rekedtség kezelésének célja, hogy a mindennapokban is használt és rögzült legyen a helyes hangképzés, légzési mód, amivel a kellemetlen tünetek végleg eltűnnek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Rendelés típusa: Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
Téma szakértője
Dr. Holpert Valéria
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
