Tartalom
Milyen allergiás betegségek esetén alkalmazható immunterápia?
Kinek javasolt az immunterápia?
Hogyan működik az immunterapia?
Hogyan történik az immunterápia?
Mikor érdemes elkezdeni az immunterápiát?
Mi történik az immunterápia befejezésével?
Milyen előnyei vannak az immunterápiának?
Milyen esetekben nem javasolt az immunterápia?
Foglaljon időpontot immunterápiára!
ONLINE
bejelentkezés
Az immunterápia az allergiás betegségek egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb kezelési módja. A terápia nem csak a tüneteket enyhíti, hanem kifejezetten az allergia kiváltó okát igyekszik -mintegy- megszüntetni. Előnye a hagyományos (antihisztamin és orrspray) kezelésekkel szemben, hogy az immunterápia az immunrendszer működését „formálja át”. Lényege, hogy ezáltal megtanulja a szervezet, hogy az adott allergént ártalmatlan anyagként ismerje fel, ne pedig idegenként, ellenségként. Ez azt is jelenti, hogy az immunterápia a hagyományos kezelési módozatokkal szemben tartós és hosszú távú megoldást jelent, nem csupán átmeneti enyhülést hoz, melynek következményeképp az allergia akár teljesen meg is szűnhet.
Az immunterápia főként légúti allergiák esetén alkalmazható, ezekben bizonyul a leghatékonyabbnak. Ilyen allergia például:
Az immunterápia célja, hogy ezeket az allergéneket a szervezet megtanulja „kezelni”, és ne váltson ki reakciókat.
Az immunterápia alkalmazása jellemzően olyan betegeknek javasolt, akiknél az allergiás tünetek tartósak vagy súlyosak, nem reagálnak megfelelően a gyógyszeres kezelésre, de azokban az esetekben is megfontolandó, ha valaki nem szeretne tartósan, örökké gyógyszert szedni.
Gyermekeknél is alkalmazható, amennyiben az allergia tartósan fennáll és ez egyértelműen igazolt. Ilyen esetben különösen előnyös lehet, hiszen ezáltal megelőzhető a súlyosabb allergiás reakciók (pl.:asztma) kialakulása.
Allergia során az immunrendszer túlzottan reagál egy bizonyos anyagra, ezáltal jönnek létre az allergiás reakciók, hiszen így próbál meg védekezni a szervezet ellenük. Ennek a védekezési folyamatnak a során IgE antitestek termelődnek, melynek következtében gyulladásos anyagok szabadulnak fel. Az immunterápia során gyakorlatilag ez a folyamat alakul át. Immunterápia során a páciens kis adagokban, mely mennyiség fokozatosan növekszik, megkapja az adott allergént, amire érzékeny. Az adag fokozatos növelésével a szervezet idővel hozzászokik az adott allergénhez, ezáltal toleranciát alakít ki vele szemben. Tehát az immunterápia célja nem a tüneti kezelés, hanem a kiváltó oknak a megszüntetése.
Mielőtt elkezdődne a terápia, az első és legfontosabb lépés az allergiás reakciókat kiváltó allergén pontos azonosítása – erre többféle teszt áll rendelkezésre -, a terápia csak ezután kezdhető meg. Az immunterápia történhet:
A megfelelő immunterápia forma minden esetben a kezelőorvos döntése, a páciens igényeinek és állapotának figyelembevételével. A kezelés ideje alatt rendszeres orvosi kontrollra van szükség, ahol a szakorvos ellenőrzi a hatást és szükség esetén módosítja a dózist.
Az immunterápiát nem lehet akármikor elkezdeni, az időzítés nagyon fontos. Amennyiben szezonális allergia miatt van rá szükség (pollenallergia), úgy az immunterápia megkezdése az adott pollen szezonjának kezdete előtt néhány hónappal kezdődik, hogy a szervezet felkészülhessen. Amennyiben egész évben fennálló allergiáról van szó, abban az esetben bármikor elkezdhető.
Az immunterápia ideje hosszú, hiszen a cél, a szervezet hozzászoktatása az adott allergénhez: ez pedig egy hosszadalmasabb folyamat. Általában a terápia 3-5 évet vesz igénybe: ez függ az allergia súlyosságától, illetve egyedi tényezőktől is.
Az első hónapok a kezdeti, bevezető szakaszok melynek során a szervezet hozzászoktatása zajlik. Kis, majd fokozatosan növekvő dózisokkal szoktatják az immunrendszert.
Ezután egy úgynevezett fenntartó szakasz következik, melyben már ritkábban kell alkalmazni az immunterápiás készítményt, meghatározott időközönként.
Az allergiás tünetek jellemzően néhány hónap után érezhetően enyhülnek, de a teljes hatás kialakulásához időre van szükség.
Allergiás nátha - Fül-orr-gége Központ Légúti allergiák - Fül-orr-gége Központ Szénanátha - Fül-orr-gége Központ Allergénspecifikus immunterápia - Allergiaközpont Allergén immunterápia vagy tüneti kezelés: melyiket válasszam? - Allergiaközpont
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Az immunterápia befejeztével, amikor a szervezet már nem ellenségként ismeri fel az adott allergént, jellemzően a hatás évekig kitart, ami jelentősen javítja az életminőséget, különösen erős, egész évben fennálló allergiás reakciók esetén. A tünetek sok esetben teljesen megszűnnek, de legalábbis jelentősen enyhülnek olyannyira, hogy az érintett kevesebb vagy pedig semmiféle gyógyszeres kezelést nem igényel.
Az immunterápia egy rendkívül hatékony kezelése bizonyos allergiáknak, hiszen az okot szünteti meg, nem csupán tüneti kezelést jelent.
Előnyei:
Az immunterápia alkalmazása egy megfontolt, szakorvosi döntés, és vannak olyan esetek melyekben sajnos nem alkalmazható:
Az immunterápia alkalmazása szakorvosi javaslatra történik, és az egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb kezelése egyes allergiáknak. Habár a folyamat türelmet igényel, hiszen az immunrendszerben történik változás, az eredmény tartós és jelentősen javítja az életminőséget.
Téma szakértői
Dr. Balogh Katalin
fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Lukács Anita
fül-orr-gégész, audiológus, allergológus és klinikai immunológus
Források:
Creticos PS, Gunaydin FE, Nolte H, Damask C, Durham SR., Allergen Immunotherapy: The Evidence Supporting the Efficacy and Safety of Subcutaneous Immunotherapy and Sublingual Forms of Immunotherapy for Allergic Rhinitis/Conjunctivitis and Asthma., J Allergy Clin Immunol Pract. 2024 Jun;12(6):1415-1427.
Durham SR, Shamji MH., Allergen immunotherapy: past, present and future., Nat Rev Immunol. 2023 May;23(5):317-328.
Nelson HS., The evolution of allergy immunotherapy., Ann Allergy Asthma Immunol. 2021 Apr;126(4):357-366.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
