Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. A szaglóhámról érkező ingerületet a szaglósejtek a koponyában lévő szaglóközpont felé vezetik. A szaglás csökkenése tulajdonképpen a folyamat bármely résztvevőjének átmeneti, vagy tartós zavara miatt következhet be, vagyis korántsem biztos, hogy kizárólag az orrnyálkahártya lehet a „hibás”.
A leggyakoribb eset, hogy nátha vagy allergia esetén, konkrétan az orrdugulás miatt a szagok nem jutnak el a szaglóhámhoz, a szagló receptorokhoz. Paradox módon, éppen az ilyen esetekben alkalmazott orrcsepp vagy orrspray is okozhat orrdugulást és ezért csökkent szaglást, ha valaki túlzásba viszi azok használatát. Emellett a szagok érzékelésére való képesség elvesztése korral is járhat, de súlyos betegségeket is jelezhet. Kialakulhat továbbá a cukorbetegség szövődményeként fellépő idegkárosodás miatt, vagy akár gyógyszer mellékhatásként, például magas vérnyomás gyógyszerek, savlekötők szedésekor. Vagyis, ha nem csak egyszerű, náthás szagláscsökkenésről van szó, mindenképp fontos a kivizsgálás.
A szaglás csökkenése dohányzás miatt, az orrmelléküregek gyulladása, orrmandula túltengés, orrpolip, vagy a fejet ért sérülés miatt is bekövetkezhet. A szaglást ezen kívül vegyszerek tartós belélegzése is károsíthatja.
A részleges és átmeneti szaglásvesztés sokszor a COVID első tünete volt és lehet még ma is, más tünetek mellett. Az eredeti vírus ugyanis először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
- A COVID még ma is sokaknák diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik – hangsúlyozza Viszoki doktornő. – Ugyanakkor, ha a szaglásvesztés tartós és teljes, vagyis anozmia áll fenn, azt feltétlenül vizsgálni kell, hiszen akár neurológiai betegségek is okozhatják, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig.
A fantozmiában szenvedők nem csak egyszerűen olyan szagokat éreznek, amit a körülöttük lévők nem, de ezek a szagok még csak nem is kellemesek. A fantomszaglásban igen gyakran cigaretta, gumi, penész vagy vegyszerek indokolatlan szaga jelentkezhet, aminek több kiváltó oka is lehet. Az egyik leggyakoribb a COVID szövődmény, de vannak fül-orr-gégészeti jellegű okok is, ahol a kiváltó ok a bakteriális felülfertőződés vagy a fehérjék bomlása, orrpolip, orrmelléküreg-gyulladás, ritkán daganat is állhat a háttérben. Ilyen esetben féloldalasan, az egyik orrnyíláson keresztül jelentkezik a vélt szagok érzékelése. (Ugyanakkor az orvos segíthet annak elkülönítésében is, hogy fantomszaglásról vagy téves szaglásról van-e szó, amikor valaki nem azt a szagot érzi az adott helyzetben, ami adekvát lenne.)
- Szagláscsökkenés esetén az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat, ahol endoszkópos vizsgálat segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám területe. Így fény derülhet arra, ha a panaszok hátterében például orrpolip, orrsövényferdülés áll. Ilyen esetekben a szaglás célzott műtéttel jó eséllyel visszaállítható – hangsúlyozza dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus. - Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresése más irányban folytatódhat. Érdemes utánajárni, jól van-e kezelve az esetleges cukorbetegség, milyen gyógyszereket szed, milyen erős toxikus gázokat lélegezhet be a páciens, például takarítószerekből. Amennyiben pedig a panaszok az idegek sérülésével függenek össze, azt neurológus kell, hogy vizsgálja. Ilyen esetekben a gyógyulás nehezebb lehet, bizonyos betegségeknél pedig nem állítható helyre a szaglás.
Tudástár:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35959948/
https://jamanetwork.com/journals/jamaotolaryngology/fullarticle/1392510
Forrás: Fül-orr-gége Központ – Prima Medica (www.fulorrgegekozpont.hu)
Gyermekellátás 5 éves kortól.
Rendelési idő:
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
