A szénanátha az egyik leggyakoribb ismert allergiás megbetegedés napjainkban. Magyarországon a lakosság nagyjából negyede érintett benne valamilyen formában. Szerencsére a szénanátha alapvetően nem veszélyes állapot, azonban – különösen erős tünetek esetén – jelentősen ronthatja az életminőséget: befolyással lehet a koncentrációra, negatívan hathat az alvásra, illetve hosszú távon növelheti egyéb légúti betegségeknek – pl. asztma – a kialakulásának kockázatát.
Tartalom
Milyen tünetei vannak a szénanáthának?
Milyen típusai vannak a szénanáthának?
Hogyan vizsgálható ki a szénanátha?
Hogyan kezelhető a szénanátha?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
ONLINE
bejelentkezés
A szénanátha – orvosi nátha vagy allergiás rhinitis – az orrnyálka allergiás eredetű gyulladásos megbetegedése. Mivel allergiáról van szó, ez akkor alakul ki, amikor a szervezet túlérzékenyen reagál bizonyos anyagokra, amelyek egyébként ártalmatlanok. Ilyen anyag például a pollen, poratka, de az állatszőr is.
Ezeket az ártalmatlan anyagokat az immunrendszer valamiért – tévesen – veszélyesnek ítéli meg, és emiatt túlzott védekező választ indít el, hogy megszabaduljon az adott anyagtól. Ennek következtében és érdekében hisztamin és egyéb gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel, amik a szénanátha tüneteit okozzák.
A szénanátha tünetei az orrnyálkahártya allergiás gyulladásából adódnak. Ezek a panaszok az allergénnel való találkozáskor jelentkeznek, de a leggyakrabban pollenszezonban tapasztalható.
A szénanátha tüneteit tekintve hasonlít a hétköznapi náthához, de fontos, hogy ez nem fertőző! A tünetek jellemzően azonos időszakban jelentkeznek/térnek vissza.
A szénanátha több típusa is ismert, ezt aszerint csoportosítják, hogy milyen allergén váltja ki és mikor jelentkeznek a tünetek.
A szezonális szénanátha a legelterjedtebb; ezt a levegőben terjedő növényi pollenek váltják ki. Csak virágzási időszakban jelentkeznek a tünetek, amikor a pollenek megjelennek a levegőben. A tünetek közé tartozik az erős tüsszögés, orrfolyás, viszketés, könnyezés, orrdugulás.
Szezonális szénanátha esetében a tünetek mindig ugyanabban az időszakban térnek vissza:
Egész évben fennálló szénanátha esetében a tünetek nem évszakhoz kötöttek, hanem egész évben jelen vannak. Ennek kiváltó oka a szezonális szénanáthával ellentétben, jellemzően beltéri allergén, ami lehet:
Amikor valaki több allergénre is érzékeny, előfordulhat, hogy kevert típusú szénanáthával küzd, tehát a szezonális időszakban is van allergén, amivel találkozik a szervezete, illetve az év többi szakában is. Mivel ebben az esetben a szervezet és az immunrendszer fokozott munkának van kitéve, gyakran komplexebb kezelést igényel.
A szénanátha kivizsgálásában allergológus szakorvos, illetve fül-orr-gégész is segítséget tud nyújtani. Alapvető a páciens kikérdezése, hiszen már a nátha tüneteinek megjelenési időszaka, helyszíne is egy jó kiindulópontot ad az orvosnak. A fül-orr-gégész fizikális vizsgálat során megtekinti az orrnyálkahártyát (szénanátha esetén ez jellemzően halvány színű és vizenyős), van-e jelen váladék. Allergológus szakorvosnak több vizsgálati módszer is rendelkezésére áll:
A szénanátha kezelésének többféle módja is lehet; mindegyik célja, hogy enyhítse a tüneteket, megszüntesse a gyulladást, illetve, hogy elkerülhetővé váljanak a komolyabb szövődmények kialakulása (pl. asztma).
A legalapvetőbb kezelési módszer az allergén kerülése, pontosabban az allergénnel való érintkezésnek a csökkentése. A teljes elkerülés sajnos a legtöbb esetben nem megvalósítható, azonban van néhány tipp, amiknek a segítségével csökkenthető az allergénnel való találkozás.
Pollenallergia esetén:
Poratka- vagy állatszőr allergia esetén:
Penészgomba allergia esetén:
Sok esetben szükséges a szénanátha gyógyszeres kezelése, hiszen csak ez hoz teljes enyhülés az allergiások számára. A gyógyszeres kezelés célja, a tünetek megszüntetése és a orrnyálkahártya gyulladás csökkentése. Többféle készítmény alkalmazható szénanátha kezelésére.
Antihisztaminok
Az antihisztaminok gátolják a hisztamin felszabadulását, és csökkentik is a hatásukat, ennek következtében mérséklődik a tüsszögés, orrfolyás és a viszketés is. Kapható tabletta, orrspray illetve szemcsepp fomájában is. Alapvetően az él a köztudatban, hogy az antihisztaminok álmosítanak, ami tulajdonképpen igaz, ám nem mindegyik fajtára. A második generációs antihisztaminoknak nincs ilyen mellékhatása – pl.: loratadin, fexofenadin, cetirizin.
Kortikoszteroid orrsprayk
Allergiás szénanátha esetében az egyik leggyakrabban használt és jól bevált gyógyszeres kezelési mód a szteroidos orrspray használata. Ezek lokálisan hatnak, így hatékonyabban képesek csökkenteni az orrdugulást, orrfolyást és egyéb kellemetlen felső légúti tüneteket. Biztonsággal használhatók hosszabb távon is, hiszen helyileg hat, így a felszívódása is másképp működik.
Dekongesztáns orrsprayk
Ezek a típusú orrsprayk rövid távon hatnak (jellemzően influenzás megbetegedésekben alkalmazandó), gyorsan enyhítik az orrdugulást. Csak rövid távon használható, ugyanis tartós használata függőséget vált ki, illetve nyálkahártya-károsodást okozhat.
Immunterápia
Az immunterápia az egyetlen olyan kezelés, amely tartósan képes csökkenteni vagy akár meg is szüntetni az allergiás tüneteket. Jellemzően súlyosabb allergiákban alkalmazandó, amikor az érintett mindennapjait, az életminőségét rontja az allergia. Az immunterápia lényege, hogy az allergén kis mennyiségét fokozatosan növekvő adagokban juttatják a szervezetbe, annak érdekében, hogy az hozzászokjon és toleranciát alakítson ki vele szemben.
Az immunterápia egy hosszabb folyamat, évekig eltart, míg elérik a kívánt eredményt. Azonban a terápia végeztével jelentősen enyhülnek, vagy akár meg is szűnnek a tünetek.
A szénanátha egy kellemetlen, sokszor kényelmetlen állapot, azonban több kezelési mód is rendelkezésre áll, melyek segítségével a tünetek jelentősen csökkenthetők és a normál életminőség fenntartható. Mindenki számára más-más kezelési mód válik be, szakorvos segítségével érdemes dönteni arról, hogy melyiket alkalmazzuk.
Téma szakértői
Dr. Holpert Valéria
fül-orr-gégész, foniáter, hangképzési specialista
Dr. Viszoki Mónika
fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Lukács Anita
fül-orr-gégész, audiológus, allergológus és klinikai immunológus
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
Amikor egy gyermek bereked, elsősorban természetesen egy banális megfázásra gyanakszik a szülő. De ha ez a rekedtség tartósan fennáll vagy vissza-visszatér, mindenképp érdemes utánajárni, nem valamilyen más ok, például reflux vagy ún. juvenilis diszfónia húzódik-e meg a háttérben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa beszélt a sokakat érintő témáról.
