A légzőszerveket, így az orrot és a torkot is érintő megbetegedés akkor alakul ki, ha a levegőben, környezetében lévő allergént belélegzi. Az allergén egyébként egy ártalmatlan anyag, de a páciens szervezetében ellenanyag-termelést vált ki és az állapot orr és a torok nyálkahártyájának gyulladásával jár.
A rhinitis allergica lehet szezonális (csak bizonyos hónapokban jelentkező), illetve ún. perzisztáló (állandó) rhinitis, vagyis mikor a tünetek több hónapon keresztül, akár egész évben fennállnak. Szezonálisan általában a különböző növények (fák, füvek) virágzásakor jelentkezik. Egész évben fennálló tünetekkel jelentkezik az atka, a toll, állatszőr által kiváltott allergiás nátha.
A hétköznapi nyelvben gyakran „szénanáthaként” emlegetik az allergiás rhinitist, azonban a „széna” hajdanán a füvekre jelentkező allergiás panaszok megnevezése volt. Ma már azonban az összes pollen (virágpor) okozta allergiás náthás tünetre a szénanátha kifejezést használjuk.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
Kapcsolódó cikkünk
Mik lehetnek a kezeletlen szénanátha hosszabb távú következményei?
Az allergia az immunrendszer túlzott, „téves” reakciója, immunválasza a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel.
Ha a családban az egyik szülőnél előfordul allergia, a gyermekeknél az érzékenység kialakulásának kockázata kb. 25%-kal nagyobb. Ha mindkét szülő érintett, a gyermekek esélye az allergiára 50%-kal nagyobb, mint ha egyik felmenő sem lenne érintett. (Utóbbi esetben kb. 10% az esélye az allergia kialakulásának.) Az életkörülmények (stressz, éghajlat-változás, tisztító- és vegyszerek minősége, mennyisége) változásával az allergiák előfordulása megnőtt.
Az allergiás náthát kiválthatják a növények pollenje(i), házipor atka, toll, állatszőr, cigarettafüst, illatszer, bizonyos ételek.
Az por, toll, állatszőr okozta szénanátha egész évben fennálló tüneteket okoz.
A tavasztól őszig tartó hónapokban különböző virágporok (pollenek) jelentenek veszélyt az arra érzékenyekre. Van, aki ezt az időszakot súlyos tünetekkel vészeli át, súlyos, életminőséget is rontó panaszaik vannak. Érdemes a pollen naptárat figyelni! A legtöbb panaszt augusztus közepétől október végéig a parlagfű okozza.
Súlyos esetben, szövődményként asztma is kialakulhat.
Fontos a kiváltó ok azonosítása, illetve egyéb betegségek kizárása.
Fontos megvizsgálni az orr- és szájnyálkahártya állapotát, gyakran fény derülhet másfajta elváltozásra is, mely a panaszokat okozza. Ilyen lehet például az orrpolip.
Ha bebizonyosodik, hogy allergiás nátha áll a panaszok hátterében, a legfontosabb a tüneteket kiváltó anyag(ok) kerülése.
A szakorvos dönthet gyógyszeres kezelés mellett, mely antihisztamint, szteroidot, de helyi szert (pl. orrspray) is jelenthet. Hosszútávú megoldást jelent az immunterápia, de számos alternatív gyógymód (pl. sóbarlang, akupunktúra) is szóba jöhet.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
| Bejelentkezés kezelésére: |
|
Kivizsgálásra jelentkezzen be az alábbi gomb segítségével!
|
Téma szakértői
Dr. Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Moric Krisztina
fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Lukács Anita
fül-orr-gégész, audiológus, allergológus és klinikai immunológus
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
