A horkolás és orrdugulás oka leggyakrabban a felső légutak (orrüreg, orrgarat) szűkülete. A szűkület miatt a levegő áramlása megváltozik, ezzel hanghatást, horkolást hoz létre. Nincs olyan ember, akinek a közvetlen környezetében ne lenne valaki, aki horkol. A horkolás szinte életünk „normális” részét képezi. Pedig nem normális a horkolás. Sőt! A legújabb kutatások szerint a horkolás hátterében meghúzódó eltérések nagy számban komoly, sokszor életveszélyes betegségekhez vezetnek. A horkolás és a vele összefüggő obstruktív alvási apnoe magas vérnyomáshoz, agyvérzéshez, szívinfarktushoz vezethet, hogy csak a legismertebbeket említsük.
Mik a horkolás tünetei?
Milyen okok állhatnak a horkolás mögött?
Milyen tényezők hajlamosítanak a horkolásra?
Milyen szövődményei lehetnek a horkolásnak?
Hogyan vizsgálható ki a horkolás?
Hogyan kezelhető a horkolás?
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A horkolás gyakran összefügg az obstruktív alvási apnoe (OSA) nevű alvászavarral, de nem minden horkolónak van OSA-ja. Az OSA-t gyakran hangos horkolás jellemzi, amelyet csöndes időszakok követnek, amikor a légzés leáll vagy majdnem leáll. Végül ez a légzéscsökkenés vagy légzésszünet indítja el, hogy felébredjen, és hangos horkantással vagy ziháló hanggal ébredhet fel.
Előfordulhat, hogy a megszakított alvás miatt könnyedén alszik. A légzésszüneteknek ez a mintázata az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedő emberek általában minden alvásórában legalább ötször tapasztalnak olyan időszakokat, amikor a légzés lelassul vagy leáll.
Ha a horkolást az alábbi tünetek bármelyike kíséri, az jelezheti, hogy orvoshoz kell fordulni az OSA további kivizsgálása céljából:
A horkolást számos tényező okozhatja, kezdve a száj és a melléküregek anatómiai variációitól, az alkoholfogyasztás, az allergia, a megfázás és a magasabb testsúlyig. Általánosságban az az elv igaz, hogy minden olyan tényező horkoláshoz vezet, amely szűkíti a garatot. Ennek oka, hogy amikor elszundít, és alvása a könnyűből mély alvássá válik, a lágy szájpadlás, a nyelv és a torok izmai ellazulnak, tónustalanná válnak. A torkában lévő szövetek (különösen, ha valami térszűkítés is fennáll) annyira ellazulhatnak, hogy részben elzárják a légutakat és rezegnek. Minél szűkebb a légút, annál erőteljesebb lesz a légáramlás, a horkolás. Ez növeli a szövetek rezgését, ami miatt a horkolás hangosabbá válik.
A következő állapotok szűkíthetik a légutakat és horkolást okozhatnak:
A horkoláshoz hozzájáruló kockázati tényezők közé tartoznak:
A horkolás több problémát okoz, mint gondolnánk. A horkolás nemcsak egy egyszerű kellemetlenség, és az ágyban fekvő partner alvásának megzavarása. A horkolás a rossz alvásminőség és a légzéskimaradások, valamint a légzéskimaradások alatti szimpatikus aktiváció miatt számos szövődményhez vezethet. Ha a horkolás OSA-val jár, más szövődmények kockázata is fennállhat, többek között:
Horkolás és légzéskimaradás - otthoni alvásvizsgálat - JóAlvás Központ
Énekléssel a horkolás ellen - Fül-orr-gége Központ
Gyermekkori horkolás - Fül-orr-gége Központ
Orrsövényferdülés és horkolás - van összefüggés! - Fül-orr-gége Központ
Horkolás kivizsgálásnál a fül-orr-gégész mellett igen nagy szerep jut a belgyógyásznak, kardiológusnak, neurológusnak, alvási specialistának. Fül-orr-gégészeti szempontból a horkolás kapcsán az orr és garat- algarat működését, felépítését kell tüzetesen megvizsgálni. Horkolást okozhat a megnagyobbodott garatmandula, laza lágy szájpad, megnyúlt nyelvcsap (uvula), tömegesebb nyelv-nyelvgyök, állkapocsdeformitás, jelentős túlsúly. Ezen kívül lehet a háttérben allergiás nyálkahártya-duzzanat, orrsövényferdülés esetleg daganat. Egészséges anatómia mellett felmerül a garat beidegzési zavara, hormonális eltérések, cukorbetegség is.
Gyermekek esetében alvási légzéskimaradás és horkolás hátterében leggyakrabban megnagyobbodott orr- valamint garatmandula áll.
Az anatómiai felépítés vizsgálata történhet fizikális vizsgálattal és képalkotással. Orvosa képalkotó vizsgálatot kérhet, például röntgenfelvételt, számítógépes tomográfiát vagy mágneses rezonanciás képalkotást. Ezek a vizsgálatok a légutak szerkezetét ellenőrzik, a lágyrészek megnagyobbodása látható rajta.
Alvásvizsgálatra is továbbíthatja orvosa a horkolásának és egyéb tüneteinek súlyosságától függően. Az alvásvizsgálat néha otthon is elvégezhető, vagy egy éjszakára be kell feküdni a vizsgálat miatt az alvásközpontba. Itt egy poliszomnográfiának nevezett vizsgálatot végeznek, mellyel a légzéskimaradások és a szimpatikus aktiváció is felmérhető. A poliszomnográfia során Önt számos érzékelőhöz csatlakoztatják, és egész éjszaka megfigyelik. Az alvásvizsgálat során a következő információkat rögzítik:
A horkolás kezelését a kiváltó tényezőnek megfelelően kell megválasztani, a súlyosságot is figyelembe véve. Az alábbiakban a horkolás leggyakoribb kezelési módjait ismertetjük. Allergiás nyálkahártya-duzzanat estén gyógyszeres kezelés is segíthet a duzzanat csökkentésében, ezáltal a légutak szabaddá tételében. A horkolás kezeléséhez orvosa valószínűleg először életmódbeli változtatásokat fog javasolni, például:
OSA-val járó horkolás esetén orvosa javasolhatja:
A horkolásgátló lágyszájpad műtétet megelőzően szükséges, helyben elvégezhető alváskivizsgálás is.
További vélemények Dr. Csóka Jánosról >>> Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Csóka János
Források:
Cammaroto G, Caccamo G, Rodella T, Angeletti D, Boscolo Nata F, Topazio D, Cerritelli L.,Soft Palate and Pharyngeal Surgery for the Treatment of Snoring: A Systematic Review., J Clin Med. 2025 Jul 14;14(14):4964.
Schütz J, Hoffmann OMG, Maurer JT., Sleep medicine for the ENT specialist., Laryngorhinootologie. 2022 Dec;101(12):997-1011.
Thompson R, Splaingard M., Management of Snoring., Pediatr Rev. 2021 Aug;42(8):471-473.
Yap YY., Evaluation and Management of Snoring., Sleep Med Clin. 2022 Mar;17(1):25-39.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
