Egy friss kutatás szerint, a rendszeres énekórák nemcsak a tiszta hangzás elérésében segítenek, de a hangképzés, énektechnika fejlesztésével a horkolás is csökkenthető.
Az Exeter University közreműködésével szervezett kutatásban 60 krónikus és 60 enyhe, vagy közepes mértékben horkoló közül kiválasztott résztvevőknek három hónapon keresztül, napi 20 percet kellett ének gyakorlással tölteniük, a kutatóktól kapott eszközök, hanganyagok segítségével. A kontroll csoport tagjai ez idő alatt nem változtattak korábbi életmódjukon. A kutatók a vizsgálat végén megállapították, hogy a rendszeresen éneklő csoport tagjai közt jelentősen csökkent a horkolás súlyossága, erőssége és javult az alvás minősége.
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hangképzési zavarok kezelésével is foglalkozik. A kutatással kapcsolatban a doktornő elmondta, hogy a horkolás több kiváltó oka közül az egyik valóban a torok bizonyos izmainak gyengesége. „A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak és a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza. Ha a lágy szájpadlás és a torok felső részén található garat izmok tónusa egyébként is gyenge, akkor ez a hatás fokozottan érvényesül. A jelenség főként idősebb korban gyakori, mert a kor előrehaladtával a torok izomszöveteinek tónusa jelentősen csökken.”
A gyenge izomtónus csak az egyik lehetséges kiváltó ok, ami horkolást okozhat. A kellemetlen zajt előidézhetik bizonyos betegségek, például a pajzsmirigy rendellenességek is. Hajlamosító tényező a dohányzás, alkohol fogyasztás és az elhízás is, de esetenként fül-orr-gégészeti műtéti kezelést igénylő elváltozások állnak a hátterében: például orrsövényferdülés, vagy orrpolipozitás. Dr. Holpert Valéria ezért hangsúlyozza, hogy a horkolás kezelése minden esetben alapos kivizsgálást igényel, melynek során azt is ellenőrzik, hogy nincs-e alvás közbeni légzéskimaradás (alvási apnoe), ami a kialvatlanság mellett számos komoly szövődményt – például magas vérnyomás, cukorbetegség – előidézője illetve súlyosbítója lehet. Az alvási apnoe kezeléséhez ugyanis több más eszköz, például pozitív légsínterápia (CPAP) is szükségessé válhat.
Ha a kivizsgálás után bebizonyosodik, hogy a horkolást a gyenge izomtónus okozza, akkor sem kell egyből énektanárt keresnie, ha egyébként nem szívesen fakad dalra. A helyes hangképzés elsajátításában, a szükséges izmok erősítésében a beszédgyakorlatok is segítenek. Nem kell bonyolult dologra gondolni, olyan egyszerű mozdulatok rendszeres gyakorlása is segíthet, mint például ha jól artikulálva, a magánhangzókat 20-30 alkalommal elismételjük, vagy a nyelvünket kinyújtjuk és a szánk egyik sarkától a másikig jobbra-balra mozgatjuk, esetleg üres szájjal rágó mozgást utánzunk. A személyre szabott gyakorlatsort beszédterápiás specialista segít összeállítani.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
| Bejelentkezés horkolás kezelésére: |
|
Horkolás kivizsgálásra jelentkezzen be az alábbi gomb segítségével!
|
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"A fül- orr gégészeti orvos nagyon segítőkész és megértő volt."
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
