Egy friss kutatás szerint, a rendszeres énekórák nemcsak a tiszta hangzás elérésében segítenek, de a hangképzés, énektechnika fejlesztésével a horkolás is csökkenthető.
Az Exeter University közreműködésével szervezett kutatásban 60 krónikus és 60 enyhe, vagy közepes mértékben horkoló közül kiválasztott résztvevőknek három hónapon keresztül, napi 20 percet kellett ének gyakorlással tölteniük, a kutatóktól kapott eszközök, hanganyagok segítségével. A kontroll csoport tagjai ez idő alatt nem változtattak korábbi életmódjukon. A kutatók a vizsgálat végén megállapították, hogy a rendszeresen éneklő csoport tagjai közt jelentősen csökkent a horkolás súlyossága, erőssége és javult az alvás minősége.
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hangképzési zavarok kezelésével is foglalkozik. A kutatással kapcsolatban a doktornő elmondta, hogy a horkolás több kiváltó oka közül az egyik valóban a torok bizonyos izmainak gyengesége. „A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak és a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza. Ha a lágy szájpadlás és a torok felső részén található garat izmok tónusa egyébként is gyenge, akkor ez a hatás fokozottan érvényesül. A jelenség főként idősebb korban gyakori, mert a kor előrehaladtával a torok izomszöveteinek tónusa jelentősen csökken.”
A gyenge izomtónus csak az egyik lehetséges kiváltó ok, ami horkolást okozhat. A kellemetlen zajt előidézhetik bizonyos betegségek, például a pajzsmirigy rendellenességek is. Hajlamosító tényező a dohányzás, alkohol fogyasztás és az elhízás is, de esetenként fül-orr-gégészeti műtéti kezelést igénylő elváltozások állnak a hátterében: például orrsövényferdülés, vagy orrpolipozitás. Dr. Holpert Valéria ezért hangsúlyozza, hogy a horkolás kezelése minden esetben alapos kivizsgálást igényel, melynek során azt is ellenőrzik, hogy nincs-e alvás közbeni légzéskimaradás (alvási apnoe), ami a kialvatlanság mellett számos komoly szövődményt – például magas vérnyomás, cukorbetegség – előidézője illetve súlyosbítója lehet. Az alvási apnoe kezeléséhez ugyanis több más eszköz, például pozitív légsínterápia (CPAP) is szükségessé válhat.
Ha a kivizsgálás után bebizonyosodik, hogy a horkolást a gyenge izomtónus okozza, akkor sem kell egyből énektanárt keresnie, ha egyébként nem szívesen fakad dalra. A helyes hangképzés elsajátításában, a szükséges izmok erősítésében a beszédgyakorlatok is segítenek. Nem kell bonyolult dologra gondolni, olyan egyszerű mozdulatok rendszeres gyakorlása is segíthet, mint például ha jól artikulálva, a magánhangzókat 20-30 alkalommal elismételjük, vagy a nyelvünket kinyújtjuk és a szánk egyik sarkától a másikig jobbra-balra mozgatjuk, esetleg üres szájjal rágó mozgást utánzunk. A személyre szabott gyakorlatsort beszédterápiás specialista segít összeállítani.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
| Bejelentkezés horkolás kezelésére: |
|
Horkolás kivizsgálásra jelentkezzen be az alábbi gomb segítségével!
|
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények„Korrekt vizsgálat, udvarias bánásmód, érthetően megfogalmazott diagnózis.”
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
