Szaglásvesztés, szaglászavar a szagok, illatok érzetének zavarát jelenti. A szaglásvesztés fennállhat ideiglenesen vagy lehet tartós állapot. Az idősebb korba lépéssel párhuzamosan természetes bizonyos mértékű szaglásvesztés, azonban az összes többi esetben más okokra vezethető vissza.
Az öregedés természetes velejárójaként jelentkező szagláscsökkenésen kívül az alábbi okok szerepelhetnek. A szaglásvesztés okai közt legelsőként az ideiglenes szaglásvesztést okozó tényezőket vesszük sorra. Ezek lehetnek: a nátha, influenza, ami után a szaglás rendszerint helyreáll. Ugyan ilyen az elhúzódó allergiás nátha és a következményeképp fellépő ideiglenes szaglásvesztés. Az orrmelléküreg-gyulladás okozhat orrpolipot, ami tartós szaglásvesztést okozhat. Terhesség alatt előfordulhat bizonyos szaglásvesztés, ami nem kóros és a hormonális változások okozzák.
Szaglásvesztés oka lehet a toxikus gázok által irritált orrnyálkahártya (pl. takarítószerek túlzott használata) reakció is.
A különböző betegségek esetében a szaglásvesztés kísérő tünetként jelenik meg csupán. A cukorbetegség következtében kialakuló idegkárosodás az orr érzőidegeire is kihatással lehet. A szívbetegség és a magas vérnyomás gyógyszerek használatának gyakori mellékhatása a szaglásvesztés. A kezeletlen fogbetegségek következtében a bakteriális fertőzés az arcüregbe átjutva okozhat szaglásvesztést.
Kolosy téri rendelő - 1036 Budapest, Lajos utca 66. Buda Square Irodaház 'B' lépcsőház, V. emelet
A szaglásvesztés nagyon korai tünete lehet a Parkinson kórnak és az Alzheimer kórnak is. Ez akár évekkel előre is megelőzheti a súlyosabb betegség klinikai tüneteket.
A szaglás idegi folyamat. A szagló idegek végződései az orrüreg felső falán találhatóak. Az illatmolekulák hozzájuk kapcsolódva ingerületet váltanak ki az idegekben, ami ingerület az agyunkba jutva, feldolgozódva eredményezi a szag, illatérzékelést. Ha ebben a folyamatban valahol zavar keletkezik, a szaglás sérült lesz.
A szaglás folyamatának egyik zavara lehet, ha az illatmolekulák nem jutnak el az őket érzékelő idegi végződésekhez. Ennek eredménye szaglásvesztés. Ilyen pl. az orrdugulás, orrüregi illetve melléküregi nyálkahártya duzzanata, allergia, orrrsövényferdülés.
Fejsérüléses baleset, gyulladás, daganat és egyéb okok következtében történő agysérülés miatt az idegi diszfunkció matt is létrejöhet szaglásvesztés. Ilyen esetekben a gyógyulás hosszabb folyamat.
Szaglásvesztés mutatható ki a dohányosoknál is.
Mikor szükséges a szaglásvesztés kivizsgálása?
Amikor nátha vagy influenza után 1 -1,5 hónappal sem tér vissza a szaglási képességünk, forduljunk fül-orrgégész orvoshoz. A felső légúti gyulladásokon kívül egyéb betegség is okozhatja a szaglásvesztés jelenségét. A szaglásvesztés kivizsgálása első lépésben fül-orr-gégész szakorvosnál történik. A fül-orr-gégész a szaglásvesztés kivizsgálásakor ellenőrzi, hogy elzáródott légutak, gyulladt orr-nyálkahártya, orrsövényferdülés, vagy egyéb ok áll-e a szaglásvesztés háttérben.
A szaglásvesztés kezelése és a szaglás helyreállítása a szaglásvesztés okainak korrigálásával érhető el. Az ideiglenes szaglásvesztés a kiváltó fül-orr-gégészeti probléma kezelése által jó eséllyel megszűnik. Ilyen az allergiakezelés által helyrebillenő szaglási funkció, vagy a kikezelt orrsövényferdülés következményeként visszatérő szaglási érzékenység. Az egyéb okok miatti szaglásvesztés kezelése, pl. cukorbetegség, magas vérnyomás gyógyszerek okozta szaglásvesztés, fogfájás okozta szaglásvesztés, mint a kiváltó betegségek kezelésével és megszűntetésével érhető el.
Jelentkezzen be online szaglásvesztés kivizsgálására
ONLINE
bejelentkezés
Téma szakértői
Dr. Viszoki Mónika
fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Moric Krisztina
fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
