Szaglásvesztés

Szaglásvesztés, szaglászavar a szagok, illatok érzetének zavarát jelenti. A szaglásvesztés fennállhat ideiglenesen vagy lehet tartós állapot. Az idősebb korba lépéssel párhuzamosan természetes bizonyos mértékű szaglásvesztés, azonban az összes többi esetben más okokra vezethető vissza.

Szagláscsökkenés okai

Az öregedés természetes velejárójaként jelentkező szagláscsökkenésen kívül az alábbi okok szerepelhetnek. A szaglásvesztés okai közt legelsőként az ideiglenes szaglásvesztést okozó tényezőket vesszük sorra. Ezek lehetnek: a nátha, influenza, ami után a szaglás rendszerint helyreáll. Ugyan ilyen az elhúzódó allergiás nátha és a következményeképp fellépő ideiglenes szaglásvesztés. Az orrmelléküreg-gyulladás okozhat orrpolipot, ami tartós szaglásvesztést okozhat. Terhesség alatt előfordulhat bizonyos szaglásvesztés, ami nem kóros és a hormonális változások okozzák.

Szaglásvesztés oka lehet a toxikus gázok által irritált orrnyálkahártya (pl. takarítószerek túlzott használata) reakció is.

A különböző betegségek esetében a szaglásvesztés kísérő tünetként jelenik meg csupán. A cukorbetegség következtében kialakuló idegkárosodás az orr érzőidegeire is kihatással lehet. A szívbetegség és a magas vérnyomás gyógyszerek használatának gyakori mellékhatása a szaglásvesztés. A kezeletlen fogbetegségek következtében a bakteriális fertőzés az arcüregbe átjutva okozhat szaglásvesztést.

A szaglásvesztés nagyon korai tünete lehet a Parkinson kórnak és az Alzheimer kórnak is. Ez akár évekkel előre is megelőzheti a súlyosabb betegség klinikai tüneteket.

A szaglás idegi folyamat. A szagló idegek végződései az orrüreg felső falán találhatóak. Az illatmolekulák hozzájuk kapcsolódva ingerületet váltanak ki az idegekben, ami ingerület az agyunkba jutva, feldolgozódva eredményezi a szag, illatérzékelést. Ha ebben a folyamatban valahol zavar keletkezik, a szaglás sérült lesz.

A szaglás folyamatának egyik zavara lehet, ha az illatmolekulák nem jutnak el az őket érzékelő idegi végződésekhez. Ennek eredménye szaglásvesztés. Ilyen pl. az orrdugulás, orrüregi illetve melléküregi nyálkahártya duzzanata, allergia, orrrsövényferdülés.

Fejsérüléses baleset, gyulladás, daganat és egyéb okok következtében történő agysérülés miatt az idegi diszfunkció matt is létrejöhet szaglásvesztés. Ilyen esetekben a gyógyulás hosszabb folyamat.

Szaglásvesztés mutatható ki a dohányosoknál is.

Szaglásvesztés kivizsgálása

Mikor szükséges a szaglásvesztés kivizsgálása?

Amikor nátha vagy influenza után 1 -1,5 hónappal sem tér vissza a szaglási képességünk, forduljunk fül-orrgégész orvoshoz. A felső légúti gyulladásokon kívül egyéb betegség is okozhatja a szaglásvesztés jelenségét. A szaglásvesztés kivizsgálása első lépésben fül-orr-gégész szakorvosnál történik. A fül-orr-gégész a szaglásvesztés kivizsgálásakor ellenőrzi, hogy elzáródott légutak, gyulladt orr-nyálkahártya, orrsövényferdülés, vagy egyéb ok áll-e a szaglásvesztés háttérben.

Szaglásvesztés - az okok kezelése

A szaglásvesztés kezelése és a szaglás helyreállítása a szaglásvesztés okainak korrigálásával érhető el. Az ideiglenes szaglásvesztés a kiváltó fül-orr-gégészeti probléma kezelése által jó eséllyel megszűnik. Ilyen az allergiakezelés által helyrebillenő szaglási funkció, vagy a kikezelt orrsövényferdülés következményeként visszatérő szaglási érzékenység. Az egyéb okok miatti szaglásvesztés kezelése, pl. cukorbetegség, magas vérnyomás gyógyszerek okozta szaglásvesztés, fogfájás okozta szaglásvesztés, mint a kiváltó betegségek kezelésével és megszűntetésével érhető el.