Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
A hangképzés egy komplex folyamat, számos szerv részvételével, amelyek közül az egyik legfontosabb a gége közepén elhelyezkedő páros hangszalag vagy hangajak. A hangszalagok a pajzsporc és a két kannaporc között húzódnak, hangrést hozva létre egymás közt. Hangképzés során a hangszalagok összezárnak ezáltal a hangrés záródik. A kilégzett levegő kiáramlásakor a hangszalagokat rezgésbe hozza, ez teszi lehetővé az alaphang megszületését. A hangszalagok azonban nemcsak a beszédben és a hangképzésben vesznek részt, de azt is megakadályozzák, hogy a légutakba nyál, étel, ital kerülhessen. Előfordulhat azonban, hogy a hangképzés folyamata – betegség, trauma vagy műtéti beavatkozás következtében – sérül, és a hangszálak nem tudnak záródni, hangképzési, nyelési vagy légzési problémát idézve ezzel elő.
A hangszalagokhoz érkező idegi jelek, impulzusok megszakadásának többféle oka is lehet. Az emiatt kialakuló bénulás lehet részleges vagy teljes, a tüneteket sok tényező befolyásolja. Ezek a hangszalagbénulás mögött álló leggyakoribb okok.
Nyaki műtétek (jellemzően pajzsmirigyműtét) során az idegek sérülhetnek, és ugyancsak ez történhet egyéb traumák vagy sérülések következtében. A pajzsmirigyműtét során sajnos a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy a hangszálakat beidegző ideg megsérül, ezért a betegek ilyenkor azt tapasztalják, hogy a hangképzésükkel probléma van, gyakran köhögnek, félrenyelnek.
Különböző daganatok, beleértve a pajzsmirigy-daganatot, nyaki daganatokat vagy pédául a tüdő daganatokat, szintén okozhatnak bénulást.
Vírusfertőzések is kialakulhat ilyen szövődményt, ha közvetlenül érintik a hangszálakat. (Ritkán bár, de a COVID kapcsán is megfigyeltek ilyen esetet.)
Neurológiai rendellenességek és sokízületi gyulladás is állhat a tünetek mögött, ha a betegség érinti a gége ízületeit.
Mindezeken túl ismeretlen eredetű, úgynevezett idiopátiás esetek is előfordulhatnak.
A tüneteket illetően az lehet a „csapda”, hogy a rekedtség, elgyengülő hang egy teljesen banális légúti fertőzés, gégegyulladás tünete is lehet, azonban, ha az előzményekben a fentiekben felsoroltak szerepelnek, mindenképpen érdemes utánajárni, Ezekre a tünetekre érdemes felfigyelni:
- Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy valóban hangszalagbénulás okozza a tüneteket, fel kell rá készülni, hogy az ideg- és hangszalagműködés regenerálódása nagy türelmet igényel a szakember és a páciens részéről, hiszen a folyamat akár hónapokig is tarthat – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. - A kétoldali hangszalagbénulást műtéttel kell kezelni, amely során az egyik hangszalagot a középvonaltól kifele rögzítik a gége falához. Így ismét szabaddá válnak a légutak. Az egyoldali bénulás tünetei enyhébb esetekben maguktól is lassan javulhatnak, főként, ha csak átmeneti jelenségről van szó. A megfelelő hangterápia ilyen esetekben is elengedhetetlen. Súlyosabb esetben műtét is szóba kerülhet, a megfelelő hangterápiára is szükség van. A foniátriai és logopédia kezelés során ugyanis hangterápiával segítik a szakemberek a pácienst abban, hogy minél előbb visszanyerje eredeti hangját és a nyelése is javuljon.
Tudástár:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK560852/
https://www.nidcd.nih.gov/health/vocal-fold-paralysis
Forrás: Fül-orr-gége Központ – Prima Medica (www.fulorrgegekozpont.hu)
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További véleményekDr. Holpert Valéria doktornőnél jártam, maximálisan elégedett vagyok mind a szakmai mind az emberi oldalát tekintve az orvosi ellátásnak. Hálás köszönetem!
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
