Meddig normális a rekedtség felnőtteknél?

Mikor tekinthető normálisnak a rekedtség?

A rekedtség nagyon gyakori jelenség, és legtöbbször ártalmatlan ok áll a hátterében, például megfázás, vírusfertőzés, a hang túlerőltetése. Az, hogy mikor tekinthető normálisnak, főleg az időtartamtól és a kísérő tünetektől függ. Általában normálisnak tekinthető, ha a rekedtség

• megfázás vagy felső légúti fertőzés során jelentkezik,
• hangos beszéd, éneklés, kiabálás után alakul ki,
• néhány nap alatt fokozatosan javul,
• legfeljebb 1–2 hétig tart, és közben egyértelműen enyhül.

Érdemes viszont orvoshoz fordulni, ha

• a rekedtség 3 hétnél tovább fennáll, különösen, ha nem kapcsolódik egyértelmű fertőzéshez,
• visszatérően jelentkezik,
• fokozatosan rosszabbodik,
• beszéd közben hamar elfárad a hang,
• gombócérzés, tartós torokfájás vagy nyelési nehézség társul hozzá,
• gyakori gyomorégés vagy refluxos panaszok vannak jelen.

Mi minden okozhat rekedtséget?

Helytelen beszédtechnika

Ha délutánra vagy estére a hangunk elfárad, erőtlenné válik, rekedtség jelentkezik, vagy gyakran köszörüljük a torkunkat, az nem ritkán arra utal, hogy nem megfelelően használjuk a hangunkat. A helytelen beszédtechnika könnyen túlterhelheti a hangképző szerveket, ami kellemetlen panaszokat okozhat. Ha ezek a tünetek rendszeresen visszatérnek, érdemes mielőbb foniátriai vizsgálaton részt venni, különösen akkor, ha a munkavégzés során nem megoldható a hang kímélése, mert például énekesről vagy tanárról van szó. A tartós hangterhelés ugyanis hosszabb távon súlyosabb elváltozásokhoz is vezethet.

A hangszalagok elváltozásai

Kezelés nélkül a hang túlerőltetése hangszalag csomók és hangszalag polip kialakulásához is vezethet. A helytelen beszédtechnika vagy kevés pihentetés miatt ugyanis a hangszalagok közepén bőrkeményedés szerű képletek, hangszalag csomók alakulhatnak ki. A rekedtség egy másik lehetséges oka, ha a hangszalagon polip alakul ki.  Ez általában csak az egyik hangszalagon jelentkezik.  Kiváltó oka elsősorban a hang túlerőltetése, illetve a dohányzás. Mindkét esetben rendszerint a rekedtség az első tünet. Ha nem fordulunk időben orvoshoz, sajnos hosszabb kényszerpihenőre is felkészülhetünk, mert a kialakult elváltozások kezeléséhez műtétre is szükség lehet. Dohányos betegeknél találkozni lehet a hangszalagok vizenyős megvastagodásával az úgynevezett Reinke ödémával is. Ugyancsak műtét jelenthet megoldást abban az esetben, ha esetleg a hangszalagon vagy annak közelében kialakult ciszták nagyon zavaróak.

Egyéb betegségek

Amennyiben a vizsgálat során a szakorvos nem talál foniátriai eredetű eltérést, további kivizsgálást javasolhat a panaszok okának feltárására. Az elhúzódó rekedtség hátterében például allergia is állhat, amelynek jellegzetes jelei – például a hátsó garatfalon lecsorgó váladék – a vizsgálat során is felismerhetők, és irritálhatják a hangszálakat. Hasonló tüneteket okozhat a refluxbetegség is, amely a torok és a hangszalagok tartós irritációjához vezethet. A rekedtség emellett bizonyos belgyógyászati, hormonális vagy neurológiai betegségek, például sokízületi gyulladás vagy pajzsmirigy rendellenességek következménye is lehet. Ilyen esetekben a panaszok megszüntetésének alapja a kiváltó betegség kezelése. Pajzsmirigyműtétet követően kialakuló hangproblémák esetén pedig a foniáter nyújthat segítséget a hang helyreállításában és a megfelelő hanghasználat elsajátításában.

Lehet a rekedtség daganat tünete is?

A tartós rekedtség bizonyos esetekben daganatos betegség tünete is lehet, bár a rekedtség hátterében jóval gyakrabban állnak ártalmatlan okok. Különösen fontos a kivizsgálás, ha a rekedtség három hétnél tovább fennáll, nem mutat javulást, vagy egyéb figyelmeztető tünetek is társulnak hozzá. Ilyenek lehetnek:

• tartós torokfájás,
• nyelési nehézség vagy fájdalmas nyelés,
• nyaki duzzanat vagy tapintható csomó,
• véres köpet,
• tartós köhögés,
• megmagyarázhatatlan fogyás,
• légszomj.

- A gége- és hangszalagdaganatok egyik legkorábbi tünete gyakran éppen a rekedtség, különösen akkor, ha az elváltozás a hangszalagokat érinti. A kockázatot jelentősen növeli a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint bizonyos vírusfertőzések – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa. - Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rekedtség önmagában nem jelenti azt, hogy daganatos betegség áll a háttérben. Ugyanakkor minden olyan esetben, amikor a panasz tartósan fennáll vagy visszatér, indokolt fül-orr-gégészeti vizsgálatot kérni, mert a korai diagnózis jelentősen javítja a kezelési lehetőségeket és az eredményeket. Az időben felismert gégedaganatok nagy része eredményesen kezelhető.

Dióhéjban

A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt, ha elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtséget tapasztalunk, ha a rekedtség több hete tart, nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul, illetve, ha dohányzás is jelen van.

Tudástár:

https://www.nidcd.nih.gov/health/hoarseness

https://int.livhospital.com/hoarseness-danger-signs-top-illness-list/

Forrás: Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica (www.fulorrgegekozpont.hu)