Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A rekedtség nagyon gyakori jelenség, és legtöbbször ártalmatlan ok áll a hátterében, például megfázás, vírusfertőzés, a hang túlerőltetése. Az, hogy mikor tekinthető normálisnak, főleg az időtartamtól és a kísérő tünetektől függ. Általában normálisnak tekinthető, ha a rekedtség
megfázás vagy felső légúti fertőzés során jelentkezik,Érdemes viszont orvoshoz fordulni, ha
Ha délutánra vagy estére a hangunk elfárad, erőtlenné válik, rekedtség jelentkezik, vagy gyakran köszörüljük a torkunkat, az nem ritkán arra utal, hogy nem megfelelően használjuk a hangunkat. A helytelen beszédtechnika könnyen túlterhelheti a hangképző szerveket, ami kellemetlen panaszokat okozhat. Ha ezek a tünetek rendszeresen visszatérnek, érdemes mielőbb foniátriai vizsgálaton részt venni, különösen akkor, ha a munkavégzés során nem megoldható a hang kímélése, mert például énekesről vagy tanárról van szó. A tartós hangterhelés ugyanis hosszabb távon súlyosabb elváltozásokhoz is vezethet.
Kezelés nélkül a hang túlerőltetése hangszalag csomók és hangszalag polip kialakulásához is vezethet. A helytelen beszédtechnika vagy kevés pihentetés miatt ugyanis a hangszalagok közepén bőrkeményedés szerű képletek, hangszalag csomók alakulhatnak ki. A rekedtség egy másik lehetséges oka, ha a hangszalagon polip alakul ki. Ez általában csak az egyik hangszalagon jelentkezik. Kiváltó oka elsősorban a hang túlerőltetése, illetve a dohányzás. Mindkét esetben rendszerint a rekedtség az első tünet. Ha nem fordulunk időben orvoshoz, sajnos hosszabb kényszerpihenőre is felkészülhetünk, mert a kialakult elváltozások kezeléséhez műtétre is szükség lehet. Dohányos betegeknél találkozni lehet a hangszalagok vizenyős megvastagodásával az úgynevezett Reinke ödémával is. Ugyancsak műtét jelenthet megoldást abban az esetben, ha esetleg a hangszalagon vagy annak közelében kialakult ciszták nagyon zavaróak.
Amennyiben a vizsgálat során a szakorvos nem talál foniátriai eredetű eltérést, további kivizsgálást javasolhat a panaszok okának feltárására. Az elhúzódó rekedtség hátterében például allergia is állhat, amelynek jellegzetes jelei – például a hátsó garatfalon lecsorgó váladék – a vizsgálat során is felismerhetők, és irritálhatják a hangszálakat. Hasonló tüneteket okozhat a refluxbetegség is, amely a torok és a hangszalagok tartós irritációjához vezethet. A rekedtség emellett bizonyos belgyógyászati, hormonális vagy neurológiai betegségek, például sokízületi gyulladás vagy pajzsmirigy rendellenességek következménye is lehet. Ilyen esetekben a panaszok megszüntetésének alapja a kiváltó betegség kezelése. Pajzsmirigyműtétet követően kialakuló hangproblémák esetén pedig a foniáter nyújthat segítséget a hang helyreállításában és a megfelelő hanghasználat elsajátításában.
A tartós rekedtség bizonyos esetekben daganatos betegség tünete is lehet, bár a rekedtség hátterében jóval gyakrabban állnak ártalmatlan okok. Különösen fontos a kivizsgálás, ha a rekedtség három hétnél tovább fennáll, nem mutat javulást, vagy egyéb figyelmeztető tünetek is társulnak hozzá. Ilyenek lehetnek:
- A gége- és hangszalagdaganatok egyik legkorábbi tünete gyakran éppen a rekedtség, különösen akkor, ha az elváltozás a hangszalagokat érinti. A kockázatot jelentősen növeli a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint bizonyos vírusfertőzések – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa. - Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rekedtség önmagában nem jelenti azt, hogy daganatos betegség áll a háttérben. Ugyanakkor minden olyan esetben, amikor a panasz tartósan fennáll vagy visszatér, indokolt fül-orr-gégészeti vizsgálatot kérni, mert a korai diagnózis jelentősen javítja a kezelési lehetőségeket és az eredményeket. Az időben felismert gégedaganatok nagy része eredményesen kezelhető.
A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt, ha elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtséget tapasztalunk, ha a rekedtség több hete tart, nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul, illetve, ha dohányzás is jelen van.
Tudástár:
https://www.nidcd.nih.gov/health/hoarseness
https://int.livhospital.com/hoarseness-danger-signs-top-illness-list/
Forrás: Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica (www.fulorrgegekozpont.hu)
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"A doktornő szimpatikus volt. Ami legjobban tetszett, hogy azonnal hazavihettem az alvásvizsgálathoz szükséges készüléket."
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
