A gégetükrözés szó hallatán néhányan szorongani kezdenek, holott egy fájdalmatlan és sok esetben igen fontos vizsgálatról van szó. Legyen szó krónikus rekedtségről, gombócérzésről vagy a hang bármilyen problémájáról, a gégetükrözés hasznos információkkal szolgálhat az okokról. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa beszélt a vizsgálat indikációiról és lehetőségeiről.
A gégetükrözés vagy laringoszkópia a gége és a hangszalagok vizsgálatát teszi lehetővé. Hiszen amíg a garatmandulák és a torok akár saját magunk által is jól látható, ha nyitott szájjal a tükör elé állunk, addig a gége és a hangszalagok ilyen módon nem tekinthetők át. Éppen ezért van szükség egy ennél speciálisabb vizsgálatra, ha ezeket a területeket szeretné ellenőrizni a szakorvos.
A gégetükrözésnek két formája létezik:
- A régebbi, mindennapi fül-orr-gégészeti gyakorlatban főleg az indirekt gégetükrözést alkalmaztuk. Ennek kapcsán felmelegítünk egy kis méretű gégetükröt és a nyitott szájban, a nyelvet kihúzva, bevetített fény segítségével a tükörből nézzük át a gégét és a néhány centis hangszalagokat. Ez az eljárás nem jár semmiféle fájdalommal, amennyiben a páciens követi az útmutatást, akkor még hányingertől sem kell tartania – hangsúlyozza Holpert doktornő. – Ma már az endoszkópos eljárást alkalmazzuk, aminek két formája lehetséges, a merev endoscop illetve a hajlékony (nasopharyngo-laryngoscop) fiberoszkop. A merev endoscopos vizsgálat során szintén szájon át történik a vizsgálat, csak nem bevetített fénnyel, hanem direkt megvilágítással. A teendők is hasonlóak, mint indirekt tükrözés kapcsán. Az endoszkópos eljárásnál már mélyebbre tudunk hatolni, ugyanis egy hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgáljuk a gégét. Az eszközt előzetes érzéstelenítés után a páciens egyik orrfelén keresztül vezetjük le. Ennek az az előnye, hogy az erősen ingerlékeny garatú betegeknél sem lép fel öklendezési kényszer és az olyan betegek gégéje is áttekinthető vele, akiknél az anatómiai szituáció nem teszi lehetővé az indirekt gégetükrözést.
A gége és a hangszalagok problémái természetesen alapvető hatással vannak a hangképzésre. Éppen ezért az olyan szakmákban, amelynek képviselői sokat használják, esetleg speciális módon használják a hangjukat, mint az énekesek, színészek, tanárok, telefonos munkát végzők, könnyen a rossz hangképzés csapdájába eshetnek. Ilyen helyzetben nem csak a hang minősége romolhat, de olyan szövődmények is kialakulhatnak, mint a torokfájás, a gyakori rekedtség, a hangszalag gyulladás és a hangszalag csomó.
- A tartós rekedtség, gombócérzés, a hang elfáradása és a gyakori torokfájás mind olyan tünet, amelyeket nem szabad félvállról venni – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. - Bizonyos fül-orr-gégészeti elváltozások és a helytelen beszédtechnika mellett ugyanis a túlzott gyomorsav termelődés, de akár daganatos elváltozás is állhat a háttérben. Ezen kívül például a nyelvcsap duzzanata is okozhat gombócérzést, ami mögött egy konkrét betegség pl. nyelvcsap gyulladás, allergia áll. A gombócérzés hátterében ugyanakkor más kórképek is meghúzódhatnak, hiszen okozhatja azt a nyelvcsap-gyulladáshoz hasonlóan légúti fertőzés is, ám a gombócérzés rendszerint egy hosszabb ideje fennálló probléma, mely jellemzően nem jár fájdalommal. Hátterében gyakran reflux betegséget vagy hangképzési problémát találunk, de a stressz vagy pajzsmirigybetegség is okozhatja. Tehát minden ilyen jellegű panasszal ajánlott orvoshoz fordulni, és a kivizsgálás során érdemes számítani a gégetükrözésre, amely szinte elengedhetetlen a pontos a diagnózishoz.
Forrás: Fül-orr-gége Központ (www.fulorrgegekozpont.hu)
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Köszönjük a doktornő alapos munkáját, kedvességét és részletes magyarázatát."
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
