Az időskori nyelési nehézség (diszfágia) nem csak egy kellemetlen tünet. Súlyos szövődményekkel (alultápláltság, kiszáradás, aspirációs tüdőgyulladás) járhat, drasztikusan rontja az életminőséget, és az idős emberek elszigetelődéséhez vezethet. Becslések szerint az 50 év felettiek több mint 20 százaléka tapasztal diszfágiát. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész-foniáter szakorvosa az időskori diszfágia okairól és kezelési lehetőségeiről beszél.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A nyelés egy részben akaratlagos, részben reflexes folyamat, amely több izomcsoport és ideg tökéletes koordinációját igényli. Első állomása a szájban zajlik, ahol az étel előkészítése, rágása majd falattá alakítása történik. Ezt követően a falat a nyelvgyökre, majd a torkon át a garatba jut. Itt a garatizmok a nyelőcsőbe nyomják, ami perisztaltikus mozgással a gyomorba juttatja. Ahhoz azonban, hogy a falat valóban a nyelőcsőbe kerüljön, és ne nyeljük félre, az orrüreg felé vezető utat a lágy szájpad, a légcső felé vezető utat pedig a gégefedő kell, hogy lezárja – ismerteti dr. Holpert Valéria.
Az öregedéssel a nyelés hatékonysága és biztonságossága is csökkenhet, ennek azonban számtalan oka van. Idősebb korra romlik a szaglás- és ízérzékelés, így az érintettek a rágás-nyelés korábban természetes mozdulataira sem tudnak megfelelően felkészülni. A csökkent nyáltermelés és a fogászati problémák (rosszul illeszkedő fogsor, hiányzó fogak), a mérséklődő izomerő miatt a könnyen lenyelhető falatok megformálása is nehézségbe ütközik. A szakember szerint az életkor előrehaladtával a nyelési reflex renyhül, a kiváltódása hátra tolódik, emiatt a falat és a folyadék hátracsoroghat a szájüregből a gégébe, ami aspirációhoz vezethet. Csökken az izomerő és a koordináció is, a garat és a gége mozgásai beszűkülnek, lelassulnak, emiatt az étel lassabban halad a nyelőcsőben. A nehezen rágó és nyelési nehézségekkel küzdő idősek étkezése egyre lassabbá válik, és sok türelmet igényel.
A nyelés folyamatát nehezíti az is, hogy azok a természetes védőreflexek sem működnek tökéletesen, amelyek megakadályozzák, hogy az étel és ital a légutakba kerüljön. Idősebb korban a garat tágabb, mint a fiataloké. A nyelés több időt vehet igénybe, tehát a légutakat védelmét hosszabb ideig kell biztosítani – magyarázza Holpert doktornő. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a falat gyakran félremegy, és az idős ember sokszor köhécsel evés közben. A nyelési panaszok hátterében mindezek mellett többféle kórkép (reflux, nyelőcső-gyulladás, nyelőcső-szűkület, achalázia, daganatos megbetegedések) pszichés és idegrendszeri okok is állhatnak, ráadásul ennek a korosztálynak már számos vényköteles gyógyszerre is szüksége lehet. Ezek pedig szintén hozzájárulhatnak a szájnyálkahártya kiszáradásához és a nehezített nyeléshez.
Dr. Holpert Valéria a következő diszfágiára utaló tünetekre hívja fel a figyelmet:
Sokféle oka lehet annak, hogy az életkor előrehaladtával megváltozik a nyelés. Ezek egy részében elegendő, ha néhány dolgot megváltoztatunk az étkezéssel kapcsolatban (nyugodt körülmények biztosítása, megfelelő testtartás, az ételek textúrájának és hőmérsékletének módosítása, az idős ember nyelésre biztatása). Az evés közben vagy után jelentkező gyakori köhögés, fulladás, gombócérzés vagy a nyeléskor tapasztalható mellkasi fájdalom azonban komolyabb problémát jelezhet, amivel fül-orr-gégész, foniáter szakember felkeresése is indokolt. Ha idős családtagunknál gyakorivá válik a hörghurut és tüdőgyulladás, feltétlenül tovább kell vizsgálódni az aspiráció irányában is. Időskori diszfágia esetén hasznos lehet a beszéd- és nyelésterápia, ami erősítheti a nyelőizmokat, és javíthatja a nyelési koordinációt. Egyes esetekben sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés javasolt, különösen, ha a diszfágiát anatómiai eltérések vagy mögöttes betegségek okozzák.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
Rendelési információ:
További véleményekMinden remek volt! A Doktornő nagyon precíz, mindent el magyarázott, és teljesen megnyugtatott a problémámmal kapcsolatban. Bármikor bizalommal vissza mennék hozzá.
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
