Az időskori nyelési nehézség (diszfágia) nem csak egy kellemetlen tünet. Súlyos szövődményekkel (alultápláltság, kiszáradás, aspirációs tüdőgyulladás) járhat, drasztikusan rontja az életminőséget, és az idős emberek elszigetelődéséhez vezethet. Becslések szerint az 50 év felettiek több mint 20 százaléka tapasztal diszfágiát. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész-foniáter szakorvosa az időskori diszfágia okairól és kezelési lehetőségeiről beszél.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A nyelés egy részben akaratlagos, részben reflexes folyamat, amely több izomcsoport és ideg tökéletes koordinációját igényli. Első állomása a szájban zajlik, ahol az étel előkészítése, rágása majd falattá alakítása történik. Ezt követően a falat a nyelvgyökre, majd a torkon át a garatba jut. Itt a garatizmok a nyelőcsőbe nyomják, ami perisztaltikus mozgással a gyomorba juttatja. Ahhoz azonban, hogy a falat valóban a nyelőcsőbe kerüljön, és ne nyeljük félre, az orrüreg felé vezető utat a lágy szájpad, a légcső felé vezető utat pedig a gégefedő kell, hogy lezárja – ismerteti dr. Holpert Valéria.
Az öregedéssel a nyelés hatékonysága és biztonságossága is csökkenhet, ennek azonban számtalan oka van. Idősebb korra romlik a szaglás- és ízérzékelés, így az érintettek a rágás-nyelés korábban természetes mozdulataira sem tudnak megfelelően felkészülni. A csökkent nyáltermelés és a fogászati problémák (rosszul illeszkedő fogsor, hiányzó fogak), a mérséklődő izomerő miatt a könnyen lenyelhető falatok megformálása is nehézségbe ütközik. A szakember szerint az életkor előrehaladtával a nyelési reflex renyhül, a kiváltódása hátra tolódik, emiatt a falat és a folyadék hátracsoroghat a szájüregből a gégébe, ami aspirációhoz vezethet. Csökken az izomerő és a koordináció is, a garat és a gége mozgásai beszűkülnek, lelassulnak, emiatt az étel lassabban halad a nyelőcsőben. A nehezen rágó és nyelési nehézségekkel küzdő idősek étkezése egyre lassabbá válik, és sok türelmet igényel.
A nyelés folyamatát nehezíti az is, hogy azok a természetes védőreflexek sem működnek tökéletesen, amelyek megakadályozzák, hogy az étel és ital a légutakba kerüljön. Idősebb korban a garat tágabb, mint a fiataloké. A nyelés több időt vehet igénybe, tehát a légutakat védelmét hosszabb ideig kell biztosítani – magyarázza Holpert doktornő. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a falat gyakran félremegy, és az idős ember sokszor köhécsel evés közben. A nyelési panaszok hátterében mindezek mellett többféle kórkép (reflux, nyelőcső-gyulladás, nyelőcső-szűkület, achalázia, daganatos megbetegedések) pszichés és idegrendszeri okok is állhatnak, ráadásul ennek a korosztálynak már számos vényköteles gyógyszerre is szüksége lehet. Ezek pedig szintén hozzájárulhatnak a szájnyálkahártya kiszáradásához és a nehezített nyeléshez.
Dr. Holpert Valéria a következő diszfágiára utaló tünetekre hívja fel a figyelmet:
Sokféle oka lehet annak, hogy az életkor előrehaladtával megváltozik a nyelés. Ezek egy részében elegendő, ha néhány dolgot megváltoztatunk az étkezéssel kapcsolatban (nyugodt körülmények biztosítása, megfelelő testtartás, az ételek textúrájának és hőmérsékletének módosítása, az idős ember nyelésre biztatása). Az evés közben vagy után jelentkező gyakori köhögés, fulladás, gombócérzés vagy a nyeléskor tapasztalható mellkasi fájdalom azonban komolyabb problémát jelezhet, amivel fül-orr-gégész, foniáter szakember felkeresése is indokolt. Ha idős családtagunknál gyakorivá válik a hörghurut és tüdőgyulladás, feltétlenül tovább kell vizsgálódni az aspiráció irányában is. Időskori diszfágia esetén hasznos lehet a beszéd- és nyelésterápia, ami erősítheti a nyelőizmokat, és javíthatja a nyelési koordinációt. Egyes esetekben sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés javasolt, különösen, ha a diszfágiát anatómiai eltérések vagy mögöttes betegségek okozzák.
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények„Korrekt vizsgálat, udvarias bánásmód, érthetően megfogalmazott diagnózis.”
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
