Mindenkinél előfordul, hogy kaparó érzés vagy rekedtség miatt időnként köszörüli a torkát. Ha azonban ez rendszeressé válik, betegségeket is jelezhet. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, hogy milyen okok állhatnak a háttérben.
Allergia vagy arcüreggyulladás vagy reflux miatt is lehet, hogy az egyébként is termelődő orrváladék mennyisége megnő és a garat irányába távozik. A torokba lecsorgó váladék egy folyamatos inger, ami miatt gyakoribbá válik a torokköszörülés is. Az érintettek torka fájhat és úgy érezhetik, hogy sűrűbben kell nyelniük. A krákogást ilyen esetben az alapbetegség kezelésével lehet megszüntetni. A hátsó garatfali csorgást kiváltó ok ellen antihisztamin, antibiotikum vagy savlekötők szedésére is szükség lehet.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A refluxos betegek többségénél fül-orr-gégészeti tünetek is jelentkeznek. Sőt az is előfordulhat, hogy a klasszikus mellkasi, gyomortáji égő érzés nélkül, elsőként ezek hívják fel a figyelmet a betegségre. A gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv a garat és a gége területét is irritálja, ez okozza, hogy a refluxos betegek gyakran köszörülik a torkukat, torokfájás, rekedtség és nyelési problémák is jelentkezhetnek. Ilyen esetben a gasztroenterológus és a fül-orr-gégész együtt kezeli a beteget, emellett fontos az életmódon is változtatni. A reflux tünetei csökkenthetők a dohányzás elhagyásával, az alkohol fogyasztás mérséklésével. Az étrendben kerülni kell a gyomorsav szintet növelő ételek fogyasztását és fontos a normál testsúly elérése, az elhízás szintén rontja a refluxos betegek állapotát.
Neurológiai betegségek és strukturális eltérések miatt is érezheti úgy a beteg, hogy problémája van a nyeléssel. Étkezések közben gyakran félrenyel, gyomorégés, köhögés és rekedtség is jelentkezhet. Ilyen esetben a gyakori krákogással próbálja rendezni a helyzetet. Még ha nem is eszik éppen, mégis úgy érezheti, hogy valami a torkán akadt, amitől a torokköszörüléssel próbál megszabadulni. Fül-orr-gégészeti vizsgálat során ki lehet szűrni az anatómiai rendellenességeket, ha itt nem mutatkozik eltérés, neurológiai kivizsgálásra is szükség lehet. A kezelés része lehet a beszédterápia is, a kiváltó októl függően.
A magasvérnyomás betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek orrdugulást és hátsó garatfali csorgást okozhatnak és szedésük következtében tartós köhögés is jelentkezhet. Ha vérnyomáscsökkentőt szed, és ilyen panaszai vannak, gyakran köszörüli a torkát, akkor érdemes erre a lehetőségre is gondolni. A gyógyszer cseréjével lehet megszüntetni a zavaró mellékhatást.
A tic olyan hangokat vagy mozgásokat jelent, amelyeket az érintett nem tud irányítani. Egyik gyakori formája a tartós vokális vagy motoros betegség, melynek a toroktisztítás a leggyakoribb tünetei közé tartozik. A kiváltó okai nem ismertek, megfigyelhető a családi halmozódás, elsősorban férfiaknál jelentkezik. Ha ez áll a háttérben, a torokköszörülés gyógyszerekkel és viselkedésterápiával kezelhető.
Akik gyakran, vagy rosszul használják a hangjukat, túlerőltetik a hangszalagjaikat. Ilyenkor úgy érezhetik, hogy valami a torkukon akadt, a hangjuk rekedté válik, a beszéd fájdalommal is járhat. A hangtúlerőltetés következtében a hangszalagokon különböző elváltozások alakulhatnak ki, melyek eltávolítására műtét is szükségessé válhat, ám a kiújulás megelőzése végett fontos a kiváltó okok kezelése. A helyes hanghasználat tanulható beszédterápia segítségével, így elkerülhető a hang túlerőltetése. A hangszalagokat kímélhetjük a dohányzásról való leszokással, illetve fontos az egyéb betegségek – reflux, allergiák - szűrése és kezelése is.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Nagyon fontos volt számomra, hogy azonnal kapjak időpontot aznapra. Hétfőn reggel 8-kor telefonáltam a rendelőbe, és 10-kor már tudtak is fogadni. A doktornő nagyon barátságos volt, és nagyon alaposan feltárta a problémát, azonnali megoldást találva. "
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
