A horkolás és orrdugulás oka leggyakrabban a felső légutak (orrüreg, orrgarat) szűkülete. A leggyakoribb okok között szerepelnek az erősen ellazult, tónustalan garatképletek, megnyúlt nyelvcsap, megnagyobbodott garat vagy orrmandula, hátracsúszó nyelvgyök, vaskos-laza-megnagyobbodott lágyszájpad, orrsövényferdülés, orrpolip. A szűkület miatt a levegő áramlása megváltozik, ezzel hanghatást hoz létre.
Tartalom
Milyen tünetei vannak a horkolásnak?
Milyen okok állhatnak a horkolás hátterében?
Milyen egészségügyi kockázatai lehetnek a horkolásnak?
Hogyan vizsgálható ki a horkolás?
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A horkolás egy sokakat érintő – különösképp a hálótársak számára – kellemetlen állapot. Ennek során, alvás közben egy jól behatárolható hangjelenség keletkezik a felső légutakban; ez annak a következménye, hogy a levegő nem tud akadálytalanul áramlani az orron és a garaton, hanem a valamilyen oknál fogva beszűkült légúton keresztül tud haladni. Az ezen a területen lévő lágyrészek (lágy szájpad, garatfal, nyelvcsap) rezgésbe jönnek, ami végül a kellemetlen, zavaró hangjelenséget okozza.
Ha alkalmi, enyhe horkolás jelentkezik, amiatt nem kell aggódni, gyakori jelenség és bárkinél előfordulhat – ilyenkor jellemzően túlzott fáradtság, alkoholfogyasztás vagy egy felső légúti megbetegedés lehet a kiváltó ok. Azonban, ha a horkolás állandó, kifejezetten hangos esetleg légzéskimaradással is jár, úgy mindenképpen szükséges a kivizsgálása ugyanis olyan okok állhatnak mögötte, amelyeket feltétlenül kezelni szükséges a későbbi szövődmények elkerülésének érdekében.
A horkolás ezek alapján nem egy önálló betegség, hanem valaminek a tünete – itt lehet szó légúti problémáról, de anatómia eltérésekről is.
A horkolás legfőbb tünete a hangos, alvás közben jelentkező hanghatás. Fontos viszont, hogy ezt a legtöbb esetben nem maga a páciens tapasztalja és veszi észre, hanem jellemzően a hálótársa, vagy egy családtag. Ezen a tüneten túl egyéb jelenségek is társulhatnak a horkoláshoz, amik az érintett gyanúját is felkelthetik:
A horkolás társulhat légzéskimaradással is, ez az úgynevezett obstruktív alvási apnoé (OSAS) is lehet. A horkolás mellett a következő tünetek jelentkezhetnek:
A társuló tünetekből is látható, hogy a horkolás több, mint némi kellemetlenség: jelentős hatással lehet az életvitelre és az életminőségre, továbbá a rossz alvás hosszú távon szív-és érrendszeri szövődményekhez is vezethet.
A horkolás hátterében legtöbb esetben a felső légutak területén kialakuló szűkület áll; ez lehet az orr, az orrgarat vagy a garat területén is. Alvás közben az izmok ellazulnak – azonban, ha egy adott területen már eleve valamilyen szűkület – esetleg valamiféle anatómiai eltérés - áll fenn, akkor az izmok ellazulása azt még jobban fokozza, így a levegő, a be- és kiáramlásnál nem tud akadálytalanul haladni. A horkolás fül-orr-gégész által történő kivizsgálás célja elsődlegesen, ennek a bizonyos szűkületnek a megtalálása és kezelése.
A horkolás egyik leggyakoribb fül-orr-gégészeti oka az orrnál keresendő. Ha az orron keresztül a légáramlást valami akadályozza, akkor jellemzően ez érintett a szájon keresztül fog levegőt venni alvás közben – ez okozza a száj- és torokszárazságot -, így pedig a garat területén lévő lágyrészek rezgése fokozódik.
Gyakori orreredetű okok:
Amennyiben ezeket a problémákat hosszú időn keresztül nem kezelik, úgy a szervezet megpróbál alkalmazkodni a helyzethez és a szájlégzés lesz a „természetes” számára, ami hosszútávon is fenntarthatja a horkolást. Éppen ezért fordulhat elő, hogy ezek orvoslását követően nem azonnal szűnik meg a horkolás.
A horkolás okozta hang jellemzően a garat területéről érkezik, ott keletkezik. Előfordulhat, hogy a garat az átlagtól eltérően szűkebb vagy a lágyrészek lazábbak, akkor még könnyebben is rezgésbe jönnek.
Gyakori okok:
Ezek az okok horkolást kiváltó mechanizmusa mögött az áll, hogy a területek alapból szűkebbek/lazábbak, alvás közben az izmok lazulása miatt még inkább azzá válnak, illetve alvás alatt ezek a lágyrészek még hátrébb eshetnek.
Gyerekeknél is előfordulhat horkolás, ennek leggyakrabban az orrmandula megnagyobbodása az oka.
Gyakori tünetei:
Súlyosabb esetben gyermekeknél is kialakulhat alvási apnoé, így mindenképpen javasolt orvosi kivizsgálásra vinni a gyermeket.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Előfordulhat, hogy a horkolás mögött nem egyetlen ok áll, hanem a fentiek különböző egységei váltják ki. Lehetséges, hogy az érintettnek orrsövényferdülés mellett lágy szájpad is jelen van. Ilyen esetekben különösen fontos a fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat, hiszen szükség esetén endoszkópos vizsgálat is javasolt lehet.
A horkolás azon túl, hogy kellemetlen, mind az érintett, mind pedig a vele egy hálószobában alvó személy számára, még egészségügyi kockázatokat is magában hordozhat. Ezek lehetnek súlyosak és kevésbé súlyosak is.
Alvásminőség romlása
A rendszeres horkolás – akármi is legyen a kiváltó oka – jelentősen ronthatja az alvásminőséget, ugyanis a szervezet az akadályozott légáramlásra mikroébredésekkel reagálhat – ilyenkor megszakad az alvás folyamata: erre ugyan az érintett nem emlékszik, a szervezete azonban igen. Ennek következménye lehet:
Alvási apnoé
Alvási apnoé esetében már nem csak „sima” horkolásról van szó, ugyanis ez egy alvás alatti légzészavar, melynek során a légutak rövidebb-hosszabb időre átmenetileg elzáródnak, aminek következtében a légzés erre az időre leáll, majd egy horkantással újraindul.
Mivel alvás közben a légzés leáll, így a szervezet oxigénszintje ez idő alatt csökken, ami komoly egészségügyi következményekkel járhat és az alábbi betegségek kialakulásához vezethet:
Baleseti kockázat
A horkolás által kialakult nappali fáradékonyság és aluszékonyság veszélyes lehet, ugyanis a koncentrációképesség csökken, ezáltal a reakció idő megnő, így a balesetek kockázata is nagyobb. Ez egy létező kockázat, ugyanis alvási apnoé esetében egyes pácienseknél a jogosítvány meghosszabbításához szükséges alvás vizsgálat elvégzése is.
Gyermekeknél kialakuló egészségi kockázat
A horkolásnak gyermekek esetében is lehetnek következményei és szövődményei, amennyiben tartós jelenségről van szó. Hosszú távon hatással lehet:
A fenti szövődmények nem törvényszerűek és nem mindenkinél alakulnak ki, azonban a kockázatuk növekszik a horkolás és az ahhoz társuló tünetek miatt.
A horkolás kivizsgálása alatt a fül-orr-gégész feladata és célja, hogy feltárja, mi okozhatja a légutak részleges szűkületét vagy beszűkülését.
Az alapos kivizsgálás az anamnézis felvételével kezdődik, melynek része az érintett alapos kikérdezése. A fül-orr-gégészt nagyban segíti, ha a páciens be tud számolni a horkolás minőségéről:
Ezt követően a fül-orr-gégész megvizsgálja az orr és orrgarat, szájüreg és garat, illetve a nyak és állkapocs területét. Ilyenkor fény derül az orrsövény állapotára, arra, hogy vannak-e jelen polipok, milyen a nyálkahártya állapota. Fontos tényező az is, hogy az orr- és garatmandulák milyen állapotúak, illetve méretüket tekintve mekkorák. Horkolás ellen: mikor segít a műtét? - Fül-orr-gége Központ Ezek a horkolás szempontjából kockázatos állapotok - Fül-orr-gége Központ A horkolásgátló eszközök valóban orvosolhatják a horkolást? - Fül-orr-gége Központ Állandóan bedugult orr, gyakori arcüreggyulladás és reggeli szájszárazság? Tüneteit orrsövényferdülés is okozhatja! - Fül-orr-gége Központ Mikor szükséges a mandulaműtét? - Fül-orr-gége Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Horkolás esetében a szűkületek feltárásának érdekében szükség lehet endoszkópos vizsgálatra is, melynek segítségével a fül-orr-gégész teljes körű képet kap az orr- és garatüreg állapotáról, segít beazonosítani a szűkület pontos helyét és mértékét is.
Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok elvégzése is szóba jöhet, ami jellemzően orr-és arcüreg CT vizsgálatot, esetleg röntgent jelent. Amennyiben allergiás eredet merül fel, úgy allergia vizsgálatra is szükség lehet, továbbá leggyakrabban alvásvizsgálatra van szükség, melynek segítségével az alvásfázisok pontos mérése válik lehetővé, ezáltal jobban megértve a páciens horkolásának egyéni mechanizmusát.
A horkolás megfelelő kezeléséhez fontos ismerni a kiváltó okot, ezért is fontos a fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat. A kezelés lehet műtéti, gyógyszeres, életmódbeli vagy ezeknek a kombinációi.
A műtéti beavatkozások horkolás esetén különösen hatékonyak, ha valamilyen anatómiai elváltozás áll mögötte. Akkor jöhet szóba, ha az orrjáratok vagy a garat beszűkülése áll fenn, túl nagyok a mandulák, illetve lágy szájpad esetén.
Bizonyos esetekben nincs szükség műtéti beavatkozásra és elegendő a gyógyszeres kezelés. Ez azokra az esetekre igaz, amikor valamilyen gyulladás vagy orrdugulás áll fenn.
Orrsprayk vagy orrcseppek
Allergia elleni gyógyszerek
A horkolás csökkentésében bizonyos életmódbeli tényezők, szokások megváltoztatása is segíthet. Ilyen változás lehet például:
A horkolásgátló eszközökről azt érdemes tudni, hogy rendszerint a kiváltó okot nem szüntetik meg, így csak átmeneti megoldást jelenthetnek, továbbá ezek hatékonysága attól is függ, hogy mi áll a horkolás mögött. Például az orrklipsz abban az esetben lehet hatékony, ha az orrbemenet szűkülete váltja ki a horkolás. Az egyes szájbetétek, akkor enyhíthetik a horkolás, ha állkapocsprobléma a kiváltója. Éppen ezért is elengedhetetlen az alapos fül- orr-gégészeti vizsgálat és a horkolás mögött álló okok pontos feltárása.
Ha obstruktív alvási apnoé a horkolás kiváltó oka, akkor mindenképpen szükséges szomnológus szakorvos segítségét is kérni. A CPAP készülék egy pozitív nyomású légsínterápiás készülék, amit alváshoz viselni kell, és segíti a normál légzés fenntartását.
A horkolás tehát nem csak egy kellemetlen panasz; fontos tudni, hogy ha nem kezelik a kiváltó okot, akkor komolyabb szövődmények kialakulásához vezethet, így mindenképpen komolyan kell venni, ha állandó jelleggel fennáll.
További vélemények Dr. Csóka Jánosról >>> Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Csóka János
Források:
Alhejaili F, Wali SO, Abosoudah S, Mufti HN, Marzouki HZ, Ismail A, Abdelaziz M, Alsumrani R, Rayyis L, Alzarnougi E, Alkishi J, Shaikhoon S, Alzahrani G., Determining the Site of Upper Airway Narrowing in Snorers Using a Noninvasive Technique., Cureus. 2022 Sep 1;14(9):e28659.
Avashia YJ, Glener AD, Marcus JR., Functional Nasal Surgery., Plast Reconstr Surg. 2022 Aug 1;150(2):439e-454e.,
Cammaroto G, Caccamo G, Rodella T, Angeletti D, Boscolo Nata F, Topazio D, Cerritelli L., Soft Palate and Pharyngeal Surgery for the Treatment of Snoring: A Systematic Review., J Clin Med. 2025 Jul 14;14(14):4964.
Järvekülg M, Lilja M, Rosenberg J, Havia M., Real-life outcomes and disadvantages of single radiofrequency reduction of inferior turbinate hypertrophy., Acta Otolaryngol. 2026 Feb 9:1-8.
Yap YY., Evaluation and Management of Snoring., Sleep Med Clin. 2022 Mar;17(1):25-39.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
