A szédülés orvosi nevén vertigo, jelentősen kellemetlené tudja tenni a mindennapi életet, ugyanakkor igen gyakori tünet. Ez a meglehetősen frusztráló érzet, amelynek során az egyensúlyérzékelés szenved zavart. A szédülés hátterében szerteágazó ok állhat, többféle fül-orr-gégészeti problémák, de felmerülhetnek ortopédiai, neurológiai, pszichés, kardiológiai probléma, de akár cukorbetegség is.
Milyen fajtái vannak a szédülésnek?
Milyen fül-orr-gégészeti okok állhatnak a szédülés mögött?
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A szédülés ahogy fentebb is megemlítésre került a térérzékelés zavara, amely több szervrendszer, többek között a belsőfülből kiinduló egyensúlyrendszer működészavarának következtében jöhet létre.
Egyensúlyszervünk egy igen bonyolult, fizikai törvényszerűségeken alapuló, idegi áttevődésekkel működő rendszer. Ráadásul kétoldali. Így bármelyik részen zavar keletkezik, az kihatással van az egész rendszer működésére, ami szédülést, egyensúly zavart, fülzúgást okozhat. Egyensúlyszervünk felel az elesést megakadályozó összehangolt izomműködésért, a biztos látást lehetővé tevő összehangolt szemműködésért.
Az ebben szenvedők leggyakrabban a mozgás vagy forgás hamis érzetével, ájulásérzéssel, bizonytalanságérzéssel és bágyadtsággal, lebegő érzéssel írják le a jelenséget. Ezeket az érzéseket sokszor a séta, a felállás vagy a fej mozgatása váltja ki, illetve ezek súlyosbíthatják a már fennálló tüneteket. Sokféle érzettel bővülhet a vertigo, illetve sok féle képen is érzékelhetjük. Felléphet imbolygó szédülés, fülzúgásos szédülés, előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a szédülés olyan erős hányingerrel társul, hogy az érintett kénytelen leülni vagy lefeküdni. A szédülés és a társuló egyéb tünetek időtartama néhány másodperctől több óráig is terjedhet, gyakran mutat fluktuáló jelleget, amikor a panaszok hol megjelenek, hol eltűnnek, és ilyen hosszabb-rövidebb periódusok váltják egymást, illetve fokozódhatnak mindennapossá.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A vertigó olyan szédülési forma, amikor az érintett egyén olyan érzést tapasztal, mintha minden körülötte forogna. Ennek a tünetnek a hátterében gyakran belső fül eredetű problémák állnak, ugyanakkor neurológiai rendellenességek és egyéb tényezők is okozhatják. A szédülés ezen fajtáját gyakran provokálja a fej pozíciójának változása, és már meglévő szédülést is fokozhat. Az érintettek gyakran írják le azt az érzést, mintha forogna a világ, imbolyogna, elvesztené az egyensúlyát, vagy egy bizonyos irányba húzná őket. A vertigóval járó szédülés gyakran társulhat hányingerhez, hányáshoz, szemmozgászavarhoz (nystagmus), fejfájáshoz, izzadáshoz, vagy fülzúgáshoz (tinnitus), illetve átmeneti hallásvesztéshez. Az ilyen tünetek hátterében különféle betegségek állhatnak, például jóindulatú helyzetfüggő szédülés (BPPV), Meniére-betegség, vestibuláris neuritisz vagy labirintitisz, ritkábban fej- vagy nyaki sérülések, agyi problémák (például stroke vagy daganat), bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, vagy akár migrénes fejfájás is lehet.
Az úgynevezett presyncope egy szédülési forma, ami gyakorlatilag az ájulás előtti állapotot jelenti. Ebben az állapotban hirtelen gyengeség érzése jelentkezik, de valódi eszméletvesztés nem következik be. Ennek a jelenségnek a hátterében leggyakrabban a vérnyomás hirtelen csökkenése áll, ami például hirtelen felálláskor is bekövetkezhet (ezt ortosztatikus hipotóniának nevezzük). Az okok közé tartozhatnak továbbá szív- vagy érrendszeri problémák, például szívritmuszavar, a nyaki ütőerek súlyos szűkülete, átmeneti agyi keringési zavar (TIA) vagy a szívizom megbetegedése. A presyncope-szel járhat hányinger, hirtelen elsápadás vagy akár hirtelen gyengeség is.
Az egyensúlyvesztéses szédülés azt jelenti, hogy az egyén járása bizonytalanná válik. Ennek a típusú szédülésnek a hátterében számos különböző korfolyamat állhat, nemcsak a belső fül betegségei, hanem ízületi és izombetegségek, valamint különböző gyógyszerek mellékhatásai és a látásromlás is szerepet játszhatnak kiváltó okként.
Bizonytalanságérzés esetén nem meghatározható irányú, bizonytalan jellegű szédülés jelentkezik az érintett személyekben, melynek során gyakran nehezítetté válik a járás egyenes vonal mentén, illetve ájulásérzés jelentkezik. Ezen tünetek mellett számos egyéb kísérő tünet is előfordulhat, például fejfájás, hányinger, hányás, fülzúgás vagy -csengés, gyengeség, halláscsökkenés, bizonytalan járás és koordinációvesztés, szemmozgászavarok (mint például nystagmus), homályos látás és koncentrációs nehézségek. Ennek a tünetnek a hátterében lehetnek belső fülbetegségek, pszichológiai okok (például szorongás), vas- vagy nátriumhiány, vagy akár agyi keringészavar is.
A szédülő beteg vizsgálata során az első és legfontosabb lépés azt eldönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely egyéb betegség áll-e a panaszok hátterében. Ha nem az egyensúlyrendszer érintett, az okok közt felmerülhet szorongásos tünetegyüttesek, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is, így minden esetben komplex kivizsgálásra van szükség.
A Fülorrgége Központban a szédülés több fajtájának kivizsgálása és kezelése is zajlik, melyek közül a leggyakoribbak.
Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) Egy gyakori kórkép, mégis sokszor nagyon nehezen felismerhető. Ilyen esetben gyakran a problémát a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok leszakadása okozzák. Ez a fajta szédülés, rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamokkal jár. A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki (például ágyban felülés, megfordulás).
A vertigo okai lehet a belső fül gyulladása is, ilyenkor a panaszok igen hevesen és hirtelen jelentkeznek. Ha fülzúgás, halláscsökkenés is társul a szédülés mellé, akkor felmerül a Meniére-betegség gyanúja. A betegségre jellemzőek a rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemző a halláscsökkenés és fülzúgás, mint kísérőtünet is. A roham tartama maximum 2-3 órát tart, azonban nagyon intenzív, a beteg ilyenkor mozdulatlanul fekszik, hányingert érezhet, hányás kísérheti. A kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel, átmeneti halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romolhat a hallás. A roham után napokig fáradtságot érezhet a beteg.
A betegség az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, mely néhány óra alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenséget okoz. Tünetei között szerepel a hányás, a szédülés pedig a fej mozgására fokozódik. A tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és egy hét alatt megszűnnek, de hetekig-hónapokig visszamaradhat még enyhébb szédülés.
Szédülés vizsgálatakor vizsgáljuk a szemmozgásokat, az egyenesen állás biztonságát, a célzott mozgások pontosságát is.
Az ilyen és ehhez hasonló heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlansága nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, ezért a gyors diagnózis felállítása kulcsfontosságú. A szédülés típusától függően meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerelés beállítását, tornagyakorlatok betanítását és természetesen a beteg megnyugtatását betegsége lefolyásáról.
A BPPV kezelésére kidolgozott torna célja, hogy a leszakadt mészkristály kijusson az ívjáratokból, vagy feloldódjon és a szédülés megszűnjön. A gyakorlatok mellékhatása lehet a további erős szédülés is, amely azonban idővel enyhül, míg végül megszűnik és így a BPPV is elmúlik. A speciális mozgássort napi 4-5 alkalommal javasolt elvégezni, általában 3-4 hétig, míg a panaszok teljesen elmúlnak.
A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek kezelésére. Gyógyszerszedés mellett ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget. A vízvisszatartás elkerülése miatt javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve különböző relaxációs módok elsajátítása.
A szédüléses tünetek a középfülbe juttatott injekcióval is csökkenhetnek, azonban ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Hirtelen fennálló roham esetén a szteroidok adására is felmerülhet. Ennek kockázata, de hatékonysága is kisebb, mint az injekciós kezelésnek, de gyakorta alkalmazott metódus. Ha a beteg ezekre a kezelésekre nem reagál és a tünetek továbbra is fennállnak, súlyos esetben a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.
Fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az összetett rendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja, mi okozza pontosan a szédülést és megtalálni a megfelelő kezelést a betegségre!
Hol és milyen testhelyzetben jelentkezik a szédülés?
Milyen hosszú ideig jellemzőek a heves tünetek?
Van-e tünetmentes időszak?
Mi okozza a tünetek fokozódását?
Milyen egyéb tünetek jelentkeznek?
A szédülés hátterében gyakran fül-orr-gégészeti ok áll, azonban ennekk kiderítéséhez a fenti kérdésekre adott válaszok nagy mértékben hozzájárulhatnak, és segíthetik a további vizsgálatokat, illetve a megfelelő kezelés megválasztását..
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>> Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Fülöp Györgyi
Források:
Kutlubaev MA, Pyykko I, Hardy TA, Gürkov R., Menière's disease., Pract Neurol. 2020 Nov 28:practneurol-2020-002734.
Webster KE, Galbraith K, Harrington-Benton NA, Judd O, Kaski D, Maarsingh OR, MacKeith S, Ray J, Van Vugt VA, Burton MJ., Systemic pharmacological interventions for Ménière's disease., Cochrane Database Syst Rev. 2023 Feb 23;2(2):CD015171.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
