Szédülés alatt az egyensúlyzavar érzését értjük, minden esetben az egyensúlyi szervrendszer valamely szakaszának sérülése áll a háttérben. A szédülés gyakori tünet, a fül-orr-gégészeti vizsgálat során, néhány kérdés alapján már levonhatók következtetések a szédülés típusára vonatkozóan.
A szédülés a térérzékelés zavara, amely több szervrendszer, többek között a belsőfülből kiinduló egyensúlyrendszer működészavarának következtében jön létre.
Egyensúlyszervünk egy igen bonyolult, fizikai törvényszerűségeken alapuló, idegi áttevődésekkel működő rendszer. Ráadásul kétoldali. Így bármelyik részen zavar keletkezik, az kihatással van az egész rendszer működésére ami szédülést, egyensúly zavart, fülzúgást okozhat.
Egyensúlyszervünk felel az elesést megakadályozó összehangolt izomműködésért, a biztos látást lehetővé tevő összehnagolt szemműködésért.
A szédülő beteg vizsgálata során az első és legfontosabb lépés azt eldönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely egyéb betegség áll-e a panaszok hátterében. Ha nem az egyensúlyrendszer érintett, az okok közt felmerülhet szorongásos tünetegyüttesek, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is, így minden esetben komplex kivizsgálásra van szükség.
A fül-orr-gégészetet érintő és kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben betegségtől függetlenül, önálló tünetként jelentkeznek és hirtelen, sokszor a beteg számára megmagyarázhatatlan okokból jönnek létre.
Fül-orr-gégészeti vizsgálat előtt a következő tényezőket érdemes megfigyelni és feljegyezni:
A Fülorrgége Központban a szédülés több fajtájának kivizsgálása és kezelése is zajlik, melyek közül a leggyakoribbak:
A betegség az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, mely néhány óra alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenséget okoz. Tünetei között szerepel a hányás, a szédülés pedig a fej mozgására fokozódik. A tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és egy hét alatt megszűnnek, de hetekig-hónapokig visszamaradhat még enyhébb szédülés.
A betegségre jellemzőek a rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemző a halláscsökkenés és fülzúgás, mint kísérőtünet is. A roham tartama maximum 2-3 órát tart, azonban nagyon intenzív, a beteg ilyenkor mozdulatlanul fekszik, hányingert érezhet, hányás kísérheti. A kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel, átmeneti halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romolhat a hallás. A roham után napokig fáradtságot érezhet a beteg.
Egy gyakori kórkép, mégis sokszor nagyon nehezen felismerhető. A problémát az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák, mely rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamokkal jár. A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki (például ágyban felülés, megfordulás).
| Kezdet | Lefolyás, időtartam | Mi fokozza, jellegzetes tünet | |
| BPPV | hirtelen forgó szédülés | rövid rohamok | fej helyzetváltoztatás |
| Vestibularis neuronitis | rövid idő alatt | folytonos forgó szédülés napokig | fokozatos javulás hetek alatt |
| Meniére betegség | hirtelen | 24 órán belül ismétlődő rohamok | fülzúgás, halláspanasz kíséri |
Szédülés vizsgálatakor vizsgáljuk a szemmozgásokat, az egyenesen állás biztonságát, a célzott mozgások pontosságát is.
Az ilyen és ehhez hasonló heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlansága nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, ezért a gyors diagnózis felállítása kulcsfontosságú. A szédülés típusától függően meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerelés beállítását, tornagyakorlatok betanítását és természetesen a beteg megnyugtatását betegsége lefolyásáról.
A BPPV kezelésére kidolgozott torna célja, hogy a leszakadt mészkristály kijusson az ívjáratokból, vagy feloldódjon és a szédülés megszűnjön. A gyakorlatok mellékhatása lehet a további erős szédülés is, amely azonban idővel enyhül, míg végül megszűnik és így a BPPV is elmúlik. A speciális mozgássort napi 4-5 alkalommal javasolt elvégezni, általában 3-4 hétig, míg a panaszok teljesen elmúlnak.
A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek kezelésére. Gyógyszerszedés mellett ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget. A vízvisszatartás elkerülése miatt javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve különböző relaxációs módok elsajátítása.
A szédüléses tünetek a középfülbe juttatott injekcióval is csökkenhetnek, azonban ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Hirtelen fennálló roham esetén a szteroidok adására is felmerülhet. Ennek kockázata, de hatékonysága is kisebb, mint az injekciós kezelésnek, de gyakorta alkalmazott metódus. Ha a beteg ezekre a kezelésekre nem reagál és a tünetek továbbra is fennállnak, súlyos esetben a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.
Fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az összetett rendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja, mi okozza pontosan a szédülést és megtalálni a megfelelő kezelést a betegségre!
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Jelentkezzen be online szédülés kivizsgálására
Téma szakértői
Dr. Mező Anita
neurológus
Dr. Fülöp Györgyi
fül-orr-gégész, audiológus
A közelmúltban megdöbbentő hír jelent meg az énekessel kapcsolatban. Egy nap arra ébredt, hogy elvesztette, majd rövid időn belül orrcseppek segítségével visszanyerte a hallását. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát arra kértük, segítsen értelmezni, hogy mi állhat az eset hátterében.
A mononukleózis, csókbetegség vagy Pfeiffer-féle mirigyláz néven is ismert fertőző betegség, melyet az Epstein-Barr vírus (EBV) okoz. Ez a vírus általában nyáron és őszi hónapokban terjed, és a legtöbb esetben tizenévesek és fiatal felnőttek körében okoz megbetegedéseket. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy mit tegyünk, ha a tüneteket tapasztaljuk.
A cukorbetegségről tudjuk, hogy többek között károsíthatja az idegrendszert, a veséket, az ereket és nehezen gyógyuló sebeket, lábszárfekélyt is okozhat. Kevésbé ismert szövődménye a halláskárosodás, mellyel kapcsolatban dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát kérdeztük.
Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!
Köszönettel:
Prima Medica Egészségközpontok
