Szédülés

Szédülés

Szerző: dr. Fülöp Györgyi | Létrehozva: 2015.06.30 16:58 | Módosítva: 2019.10.22 16:13

Szédülés alatt az egyensúlyzavar érzését értjük, minden esettben az egyensúlyi szervrendszer valamely szakaszának sérülése áll a háttérben.

szédülés okai

szédülés tünetei

szédülés kezelése

Szédülés - mit jelent?

A szédülés a térérzékelés zavara, amely több szervrendszer, többek között a belsőfülből kiinduló egyensúlyrendszer működészavarának következtében jön létre.

Egyensúlyszervünk egy igen bonyolult, fizikai törvényszerűségeken alapuló, idegi áttevődésekkel működő rendszer. Ráadásul kétoldali. Így bármelyik részen zavar keletkezik, az kihatással van az egész rendszer működésére ami szédülést, egyensúly zavart, fülzúgást okozhat.

Egyensúlyszervünk felel az elesést megakadályozó összehangolt izomműködésért, a biztos látást lehetővé tevő összehnagolt szemműködésért.

Hírek, melyeket mindenképp olvasson el!

A szédülés okai

A szédülő beteg vizsgálata során az első és legfontosabb lépés azt eldönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely egyéb betegség áll-e a panaszok hátterében. Ha nem az egyensúlyrendszer érintett, az okok közt felmerülhet szorongásos tünetegyüttesek, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is, így minden esetben komplex kivizsgálásra van szükség.

A fül-orr-gégészetet érintő és kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben betegségtől függetlenül, önálló tünetként jelentkeznek és hirtelen, sokszor a beteg számára megmagyarázhatatlan okokból jönnek létre. 

A szédülés tünetei

Fül-orr-gégészeti vizsgálat előtt a következő tényezőket érdemes megfigyelni és feljegyezni:szédülés

  • Hol és milyen testhelyzetben jelentkezik a szédülés?
  • Milyen hosszú ideig jellemzőek a heves tünetek?
  • Van-e tünetmentes időszak?
  • Mi okozza a tünetek fokozódását?
  • Milyen egyéb tünetek jelentkeznek?

A Fülorrgége Központban a szédülés több fajtájának kivizsgálása és kezelése is zajlik, melyek közül a leggyakoribbak:

Vesztibuláris neuritisz 

A betegség az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, mely néhány óra alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenséget okoz. Tünetei között szerepel a hányás, a szédülés pedig a fej mozgására fokozódik. A tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és egy hét alatt megszűnnek, de hetekig-hónapokig visszamaradhat még enyhébb szédülés. 

Meniére betegség

A betegségre jellemzőek a rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemző a halláscsökkenés és fülzúgás, mint kísérőtünet is. A roham tartama maximum 2-3 órát tart, azonban nagyon intenzív, a beteg ilyenkor mozdulatlanul fekszik, hányingert érezhet, hányás kísérheti. A kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel, átmeneti halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romolhat a hallás. A roham után napokig fáradtságot érezhet a beteg.

Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)

Egy gyakori kórkép, mégis sokszor nagyon nehezen felismerhető. A problémát az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák, mely rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamokkal jár. A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki (például ágyban felülés, megfordulás).

  Kezdet  Lefolyás, időtartam Mi fokozza, jellegzetes tünet
BPPV hirtelen forgó szédülés rövid rohamok fej helyzetváltoztatás 
Vestibularis neuronitis rövid idő alatt folytonos forgó szédülés napokig fokozatos javulás hetek alatt
Meniére betegség  hirtelen 24 órán belül ismétlődő rohamok fülzúgás, halláspanasz kíséri 

Szédülés vizsgálatakor vizsgáljuk a szemmozgásokat, az egyenesen állás biztonságát, a célzott mozgások pontosságát is.

A szédülés kezelése

Az ilyen és ehhez hasonló heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlansága nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, ezért a gyors diagnózis felállítása kulcsfontosságú. A szédülés típusától függően meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerelés beállítását, tornagyakorlatok betanítását és természetesen a beteg megnyugtatását betegsége lefolyásáról.

Torna

A BPPV kezelésére kidolgozott torna célja, hogy a leszakadt mészkristály kijusson az ívjáratokból, vagy feloldódjon és a szédülés megszűnjön. A gyakorlatok mellékhatása lehet a további erős szédülés is, amely azonban idővel enyhül, míg végül megszűnik és így a BPPV is elmúlik. A speciális mozgássort napi 4-5 alkalommal javasolt elvégezni, általában 3-4 hétig, míg a panaszok teljesen elmúlnak.

Étrend

A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek kezelésére. Gyógyszerszedés mellett ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget. A vízvisszatartás elkerülése miatt javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve különböző relaxációs módok elsajátítása. 

Gyógyszeres és műtéti lehetőségek

A szédüléses tünetek a középfülbe juttatott  injekcióval is csökkenhetnek, azonban ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Hirtelen fennálló roham esetén a szteroidok adására is felmerülhet. Ennek kockázata, de hatékonysága is kisebb, mint az injekciós kezelésnek, de gyakorta alkalmazott metódus. Ha a beteg ezekre a kezelésekre nem reagál és a tünetek továbbra is fennállnak, súlyos esetben a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.

Fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az összetett rendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja, mi okozza pontosan a szédülést és megtalálni a megfelelő kezelést a betegségre!

 

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés szédülés kezelésére:

Szédülés kivizsgálásra jelentkezzen be az alábbi gomb segítségével!

+36 70 8826 307

 

Téma szakértője

  • Dr. Fülöp Györgyi

  • Szakterületek:
    • fül-orr-gégész, audiológus
  • Specialitások:
    • fülzúgás (tinnitus)
    • szédülés
    • halláscsökkenés
    • gyermek és felnőtt fül orr gégészet

Hírek

Orrdugulás lefekvéskor – allergia is okozhatja?

Orrdugulás lefekvéskor – allergia is okozhatja?

Az egész napos küzdelem a levegőért sem kellemes, ám a fekvő helyzetben jelentkező orrdugulás még zavaróbb, hiszen ilyenkor aludni sem tudunk miatta. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, hogy gyakran allergia áll az orrdugulás hátterében. Ilyen esetben pedig a recept nélküli orrcseppek nem jelentenek jó megoldást.

További részletek
A fájdalmas nyelés okai

A fájdalmas nyelés okai

Egy falat sem megy le, mintha kaktusz nőtt volna a torkomban – légúti betegségek kapcsán sokan tapasztalják a kellemetlen érzést. A fájdalmas nyelésnek azonban több oka is lehet, melyekről dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa számolt be.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársaink

Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Holpert Valéria Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Augusztinovicz Monika Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Csóka János Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fül-orr-gégészeti sebész
Dr. Csokonai Vitéz Lajos
Dr. Csokonai Vitéz Lajos orr-orrmelléküreg és fül specialista
Dr. Fülöp Györgyi Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Vida Zsuzsanna
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus - alvásszakértő

Prima Medica

Központjaink