Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Dr. Fülöp Györgyi Létrehozva: 2016.08.12 Módosítva: 2019.04.25

A Meniéres roham esetén heves szédüléses panaszok gyötrik a beteget, mely igazán rémisztő lehet. A tünetek főként 30 és 60 év közöttieknél jelentkeznek.

szédülés-Meniére-fülzúgásRohamokban támad

A betegség Prosper Meniére francia orvos után kapta a nevét, aki elsőként írta le 1861-ben, hogy a szédülést a belső fül rendellenes működése okozza. Pontos kiváltó okai azonban a mai napig tisztázatlanok. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a betegség jellemző tünete a forgó jellegű szédülés, a nystagmus (szemteke rezgés), melyet kísérhet hányinger, hányás és szinte mindig maximum 2 óra alatt csillapodik. Emellett személyenként eltérő panaszok társulhatnak a rohamokhoz: fülzúgás, dugulásérzés a fülben, heves szívverés, verejtékezés. A hallás romlása a kezdeti szakaszban átmeneti, a roham múltával rendeződni szokott, idővel azonban fokozatosan kialakul a hallóideg károsodása az érintett oldalon. Ritkán előfordul olyan roham is, amit nem kísér szédülés, csak például átmeneti halláscsökkenés és/vagy fülzúgás alakul ki.

A betegség diagnózisa

A Meniére betegség kapcsán endolympha (belső fület, egyensúlyozó szervet kitöltő folyadék) gyülemlik fel. Megjelenésében szerepe lehet örökletes tényezőknek, gyulladásnak, traumának, autoimmun betegségnek, stressznek, de általában nem lehet tisztázni a kialakulás okát. Diagnózist a tünetek lefolyása, ismétlődése és néhány vizsgálat alapján lehet felállítani. Egyéb szédüléses kórképnél nem jellemző, hogy a tüneteket megelőző másodpercekben a beteg gyakran megérzi, hogy jön a roham. Ez, illetve, hogy a kísérő fülzúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általában a tünetek lezajlása után fokozatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását. Idővel jellemző, hogy a szédüléses epizódok már kevésbé súlyosak, azonban a féloldali fülzúgás és a hallásvesztés előtérbe kerül.

Másodlagos tünetek

Mivel a szédüléses epizódok teljesen váratlanul jelentkeznek, ill. változó gyakorisággal támadnak, a betegség előrehaladtával az érintetteknél felléphet szorongás és depresszió is. A tünetek megnehezítik a munkavégzést, gépjárművezetést, a hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást, így jelentős pszichés stresszt is jelent a betegség. Sokszor a szédüléses rohamok megjelenésétől való félelem jobban rontja a páciens pszichés állapotát, mint maga a betegség. Ennek oldására érdemes szakember segítségét igénybe venni, sok betegnél a tünetek intenzitását csökkenteni lehet a stressz, a szorongás oldásával is.

Gyógyszeres kezelés

A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek megelőzésére, kezelésére – mondja dr. Fülöp Györgyi. Gyógyszerszedés mellett jó esetben ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Hányinger, hányás ellen is lehet hatásos készítményeket beadni akut roham esetén, ilyenkor fontos az ágynyugalom is. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget.

Étrend, életmód

A víz visszatartás elkerülése végett javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve gyors relaxációs módok elsajátítása. Jó, ha a beteg megfigyeli, hogy milyen körülmények között jelentkeznek a rohamok, mert ezek ismerete és kerülése segíthet a megelőzésükben.

Műtéti és egyéb lehetőségek

A forgó jellegű szédüléses tüneteket a középfülbe adott Gentamycin injekcióval is csökkenteni lehet, ám ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Heveny roham esetén lehetőség van szteroidok adására is. Ez lényegesen kisebb kockázattal jár az esetleges hallásvesztés szempontjából, ám hatékonysága is kisebb, de gyakran kerül bevetésre. Ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak, tehát csak nagyon súlyos esetben, a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Nő/Úr!

23 éves vagyok legalább 10 éve visszatérő náthás panaszokkal küzdök, esetenként a nátha folyamatos orrfolyással jár (vizes, csöpögő) szemviszketéssel! (mindig dorzsolom a szemem miatta) folyamatos orrfújási kényszerrel, orrdugulással tüsszögéssel, ezek a tünetek általában egy nap alatt elmúlnak. Allergiás nem vagyok semmire egy korábbi vizsgálat szerint. A nátha ősszel, télen, tavasszal és nyáron is visszatér. Fáradtabb stresszesebb időben gyakrabban. Esetenként meghűlés is állhat a hátterében, általában a forró vízes fürdő segít valamint az izzasztás! is és a neocitran is jót szokott tenni (sajnos nem mindig pozitív hatását a forró víz és az alvás előtti megivas esetén fejti ki de itt is csak akkor ha izzadok tőle) egyéb gyógyszereket orrcseppeket sprayket nem használok (kellene?) , multivitamint szedek. Úgy gondolom a tüneteim és az egész lefolyasa nem krónikus (másnap semmi bajom általában) viszont így hogy 10 éve folyamatosan !! egy héten legalább egyszer!! előkerul a betegség a pihenésben is zavar, idegesítő, kellemetlen, nem tudok miatta dolgozni, tanulni, koncentrálni és kétségbe vagyok esve hogy valami komolyabb betegség elváltozás bármi állhat a háttérben és szeretném legalább tudni hogy miért lehet ez és szeretnék ellene tenni hogy ne kísérjen életem végéig. Kérem segítsen!
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!


Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Kedves Molnár Anna!

Tudni kéne, hogy a korábbi allergia vizsgálat, -amit említ- mit fed? Vérből történt, vagy bőrteszt volt csak? Össz IgE szint meghatározás történt-e?

Ha 10 éve kb. hasonlóan zajlanak a tünetei, akkor úgy tűnik, nem kell komolyabb betegségre gondolnia, de nyilván jó lenne tisztázni az okokat.

Javaslom, hogy vezessen egy naplót arról, hogy mit eszik, milyen tisztélkodási szereket mikor használ (sampon, parfümváltás,...), menses ideje, ....

Ezek az adatok talán segítenek előre lépni az okok felderítésében, ill. ha szükséges, akkor még kiegészítő laborvizsgálatok is történjenek!

Ezekről konzultálnia kell fül-orr-gégész orvossal.

üdvözlettel,

Dr. Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Pontos diagnózis

"Maximálisan mindenre kiterjedő, alapos anamnézis felállítás, ennek megfelelően pontos diagnózis alkotás. Segítőkész, rendkívül kommunikatív, szimpatikus doktornő! :)"

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Égő érzés az orrban – mi okozhatja?

Égő érzés az orrban – mi okozhatja?

Fertőzés, allergia vagy egyéb irritáció is okozhat égő érzést az orrban. A problémáról részletesebben dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa ad felvilágosítást.

További részletek
Fülzsír eltávolítása – kérdések és válaszok

Fülzsír eltávolítása – kérdések és válaszok

A fülzsír eltávolítása a legtöbb esetben még mindig fültisztító pálcikával történik, pedig nem ez a legmegfelelőbb eszköz. Egyáltalán miért van szükségünk fülzsírra, mi a szerepe, milyen problémákat okozhat és hogyan szabadulhatunk meg biztonságosan tőle? Kérdéseinkre dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa válaszolt.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Csóka János Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fül-orr-gégészeti sebész
Dr. Fülöp Györgyi Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Balogh Katalin Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Augusztinovicz Monika Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Vida Zsuzsanna
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus - alvásszakértő

Prima Medica

Központjaink