Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Dr. Fülöp Györgyi Módosítva: 2023.11.20 14:06

A Meniéres roham esetén heves szédüléses panaszok gyötrik a beteget, mely igazán rémisztő lehet. A tünetek főként 30 és 60 év közöttieknél jelentkeznek.

Rohamokban támad

A betegség Prosper Meniére francia orvos után kapta a nevét, aki elsőként írta le 1861-ben, hogy a szédülést a belső fül rendellenes működése okozza. Pontos kiváltó okai azonban a mai napig tisztázatlanok. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a betegség jellemző tünete a forgó jellegű szédülés, a nystagmus (szemteke rezgés), melyet kísérhet hányinger, hányás és szinte mindig maximum 2 óra alatt csillapodik. Emellett személyenként eltérő panaszok társulhatnak a rohamokhoz: fülzúgás, dugulásérzés a fülben, heves szívverés, verejtékezés. A hallás romlása a kezdeti szakaszban átmeneti, a roham múltával rendeződni szokott, idővel azonban fokozatosan kialakul a hallóideg károsodása az érintett oldalon. Ritkán előfordul olyan roham is, amit nem kísér szédülés, csak például átmeneti halláscsökkenés és/vagy fülzúgás alakul ki.

Online Bejelentkezés

Dr. Fülöp Györgyi

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet

A betegség diagnózisa

A Meniére betegség kapcsán endolympha (belső fület, egyensúlyozó szervet kitöltő folyadék) gyülemlik fel. Megjelenésében szerepe lehet örökletes tényezőknek, gyulladásnak, traumának, autoimmun betegségnek, stressznek, de általában nem lehet tisztázni a kialakulás okát. Diagnózist a tünetek lefolyása, ismétlődése és néhány vizsgálat alapján lehet felállítani. Egyéb szédüléses kórképnél nem jellemző, hogy a tüneteket megelőző másodpercekben a beteg gyakran megérzi, hogy jön a roham. Ez, illetve, hogy a kísérő fülzúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általában a tünetek lezajlása után fokozatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását. Idővel jellemző, hogy a szédüléses epizódok már kevésbé súlyosak, azonban a féloldali fülzúgás és a hallásvesztés előtérbe kerül.

Másodlagos tünetek

Mivel a szédüléses epizódok teljesen váratlanul jelentkeznek, ill. változó gyakorisággal támadnak, a betegség előrehaladtával az érintetteknél felléphet szorongás és depresszió is. A tünetek megnehezítik a munkavégzést, gépjárművezetést, a hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást, így jelentős pszichés stresszt is jelent a betegség. Sokszor a szédüléses rohamok megjelenésétől való félelem jobban rontja a páciens pszichés állapotát, mint maga a betegség. Ennek oldására érdemes szakember segítségét igénybe venni, sok betegnél a tünetek intenzitását csökkenteni lehet a stressz, a szorongás oldásával is.

Gyógyszeres kezelésszédülés-Meniére-fülzúgás

A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek megelőzésére, kezelésére – mondja dr. Fülöp Györgyi. Gyógyszerszedés mellett jó esetben ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Hányinger, hányás ellen is lehet hatásos készítményeket beadni akut roham esetén, ilyenkor fontos az ágynyugalom is. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget.

Étrend, életmód

A víz visszatartás elkerülése végett javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve gyors relaxációs módok elsajátítása. Jó, ha a beteg megfigyeli, hogy milyen körülmények között jelentkeznek a rohamok, mert ezek ismerete és kerülése segíthet a megelőzésükben.

Műtéti és egyéb lehetőségek

A forgó jellegű szédüléses tüneteket a középfülbe adott Gentamycin injekcióval is csökkenteni lehet, ám ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Heveny roham esetén lehetőség van szteroidok adására is. Ez lényegesen kisebb kockázattal jár az esetleges hallásvesztés szempontjából, ám hatékonysága is kisebb, de gyakran kerül bevetésre. Ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak, tehát csak nagyon súlyos esetben, a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő ! a fülcsengésem évek óta fennáll. káros szenvedélyeim soha nem voltak , neurológiai vizsgálatok , nyaki verőér vizsgálatok , keringés szív vizsgálata megtörtént, teljes egészében negatív minden eredményem .fül orr gégész vizsgálat , nem találtak semmit, nincs remény

Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Kedves Kaáli Barnabás!

A szokásos gyógyszeres kezelések után is vannak lehetőségek a fülzúgás csökkentésére!

Természetesen nem mindegy, hogy milyen régóta áll fenn, hogy vannak-e egyéb betegségei, hogy milyen az életmódja....

Sajnos az alternatív lehetőségek sem garantálják, hogy megszűnjön a panasza, de ha gondolja, kikérdezése és a leletei áttekintése után segítek dönteni, hogy milyen módszert lenne érdemes alkalmaznia, mert a rengeteg költséges alternatív javaslat közül nehéz jól dönteni! Előfordulhat, hogy még kiegészítő vizsgálatokra is szüksége lenne.

Üdvözlettel,

Dr. Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Figyelmes, alapos

"A doktornő figyelmesen meghallgatott, majd alaposan megvizsgált, ellátott tanácsokkal."

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Az arcüreggyulladás otthoni kezelése: ezek a leghatékonyabb módszerek

Az arcüreggyulladás otthoni kezelése: ezek a leghatékonyabb módszerek

Az őszi és téli hónapokban szép számmal érkeznek a fül-orr-gégészeti szakrendelésekre az orrmelléküreg-gyulladás miatt a páciensek. Az esetek többségében valamilyen felső légúti fertőzés, nátha előzi meg a betegség kialakulását, melynek enyhébb tüneteit otthon is kezelhetjük. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.

További részletek
Nem csak a koronavírus okozhat szaglásvesztést – ezek lehetnek a leggyakoribb okok

Nem csak a koronavírus okozhat szaglásvesztést – ezek lehetnek a leggyakoribb okok

Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.

További részletek
Orrspray-függőség: több hónapnyi használat után is van kiút

Orrspray-függőség: több hónapnyi használat után is van kiút

Kezdetben megkönnyebbülést okoz, tartós használat esetén azonban függővé is válhatunk a gyógyszertárakban vény nélkül beszerezhető úgynevezett lohasztó orrspray-ktől. Egyre többeket érintő problémáról van szó, de kellő elszántsággal és orvosi segítséggel végleg megszabadulhatunk ezektől a készítményektől – nyugtat meg mindenkit dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakembere.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK