Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Dr. Fülöp Györgyi Létrehozva: 2016.08.12 Módosítva: 2019.04.25

A Meniéres roham esetén heves szédüléses panaszok gyötrik a beteget, mely igazán rémisztő lehet. A tünetek főként 30 és 60 év közöttieknél jelentkeznek.

szédülés-Meniére-fülzúgásRohamokban támad

A betegség Prosper Meniére francia orvos után kapta a nevét, aki elsőként írta le 1861-ben, hogy a szédülést a belső fül rendellenes működése okozza. Pontos kiváltó okai azonban a mai napig tisztázatlanok. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a betegség jellemző tünete a forgó jellegű szédülés, a nystagmus (szemteke rezgés), melyet kísérhet hányinger, hányás és szinte mindig maximum 2 óra alatt csillapodik. Emellett személyenként eltérő panaszok társulhatnak a rohamokhoz: fülzúgás, dugulásérzés a fülben, heves szívverés, verejtékezés. A hallás romlása a kezdeti szakaszban átmeneti, a roham múltával rendeződni szokott, idővel azonban fokozatosan kialakul a hallóideg károsodása az érintett oldalon. Ritkán előfordul olyan roham is, amit nem kísér szédülés, csak például átmeneti halláscsökkenés és/vagy fülzúgás alakul ki.

A betegség diagnózisa

A Meniére betegség kapcsán endolympha (belső fület, egyensúlyozó szervet kitöltő folyadék) gyülemlik fel. Megjelenésében szerepe lehet örökletes tényezőknek, gyulladásnak, traumának, autoimmun betegségnek, stressznek, de általában nem lehet tisztázni a kialakulás okát. Diagnózist a tünetek lefolyása, ismétlődése és néhány vizsgálat alapján lehet felállítani. Egyéb szédüléses kórképnél nem jellemző, hogy a tüneteket megelőző másodpercekben a beteg gyakran megérzi, hogy jön a roham. Ez, illetve, hogy a kísérő fülzúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általában a tünetek lezajlása után fokozatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását. Idővel jellemző, hogy a szédüléses epizódok már kevésbé súlyosak, azonban a féloldali fülzúgás és a hallásvesztés előtérbe kerül.

Másodlagos tünetek

Mivel a szédüléses epizódok teljesen váratlanul jelentkeznek, ill. változó gyakorisággal támadnak, a betegség előrehaladtával az érintetteknél felléphet szorongás és depresszió is. A tünetek megnehezítik a munkavégzést, gépjárművezetést, a hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást, így jelentős pszichés stresszt is jelent a betegség. Sokszor a szédüléses rohamok megjelenésétől való félelem jobban rontja a páciens pszichés állapotát, mint maga a betegség. Ennek oldására érdemes szakember segítségét igénybe venni, sok betegnél a tünetek intenzitását csökkenteni lehet a stressz, a szorongás oldásával is.

Gyógyszeres kezelés

A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek megelőzésére, kezelésére – mondja dr. Fülöp Györgyi. Gyógyszerszedés mellett jó esetben ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Hányinger, hányás ellen is lehet hatásos készítményeket beadni akut roham esetén, ilyenkor fontos az ágynyugalom is. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget.

Étrend, életmód

A víz visszatartás elkerülése végett javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve gyors relaxációs módok elsajátítása. Jó, ha a beteg megfigyeli, hogy milyen körülmények között jelentkeznek a rohamok, mert ezek ismerete és kerülése segíthet a megelőzésükben.

Műtéti és egyéb lehetőségek

A forgó jellegű szédüléses tüneteket a középfülbe adott Gentamycin injekcióval is csökkenteni lehet, ám ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Heveny roham esetén lehetőség van szteroidok adására is. Ez lényegesen kisebb kockázattal jár az esetleges hallásvesztés szempontjából, ám hatékonysága is kisebb, de gyakran kerül bevetésre. Ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak, tehát csak nagyon súlyos esetben, a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Jó napot! Egy éve tartó, visszatérő orrdugulás, náthás tünetek, időnként hőemelkedés a tünet. CT nem mutatott ki semmit, vér- vizelet vizsgálat szerint nincs gyulladás a szervezetben, antibiotikum hatására a panaszok megszűntek kb. három hétre, majd visszatértek. Egy éve tart ez az állapot, allergiavizsgálat szintén nem mutat semmi használhatót. Fül- orr- gégészeten sem tudtak eddig mit tanácsolni. Milyen vizsgálatot célszerű még elvégeztetni ami ki tudna deríteni bármit is, illetve érdemes -e esetleg más terület felé fordulni ami okozhat ilyen jellegű panaszokat. Előre is köszönöm a válaszukat. Orsi

Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Kedves Orsi!

Ilyen esetben azt javaslom, hogy egy nagyon részletes anamnézis felvétel esetleg segíthet. Javasolni szoktam, hogy minden leletet érdemes ismét átnézni (pl. a CT filmet is érdemes megnézni, nem csak a leletet). Gyulladásos állapotot nem csak baktérium, vagy vírus tarthat fenn, át kell beszélni számos életviteléből adódó tényezőt is. Ezek alapján lehet eldönteni, hogy milyen vizsgálatok jöhetnek még szóba.

Üdvözlettel

Dr. Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

A doktornő nagyon kedves

"A doktornő nagyon kedves volt és igazán érezni lehetett rajta, hogy nagyon szereti a munkáját, illetve persze hogy nagyon is ért hozzá. Az állami egészségügyes tapasztalatommal az itt látottak össze sem hasonlíthatóak, tejlesen más kategóriában versenyeznek (persze az Önök javára). Az orvos rögtön jó diagnózist állapított meg és hatékonyan kezelt (míg az államiban félrediagnosztizátak és ennek tükrében semmi olyan kezelést nem kaptam, aminek bármi haszna lett volna). A kezelés bőven megérte az árát és összességében egy nagyon kellemes élmény volt, főleg azután, hogy már megszoktam, hogy mennyire utálok orvoshoz járni (ismét köszönhetően az állami egészségügy állapotainak köszönhetően)"

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Dohányzik? Vegyen részt hallásvizsgálaton!

Dohányzik? Vegyen részt hallásvizsgálaton!

A dohányzás a halláscsökkenés egyik rizikótényezője. A kutatások azt mutatták, hogy a cigarettafüstnek való expozíció - akár közvetlen vagy közvetett módon – egyaránt károsíthatja a hallásunkat. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát az összefüggés okairól kérdeztük.

További részletek
Orrhangzós beszéd vizsgálata

Orrhangzós beszéd vizsgálata

A jellegzetes orrhangzós beszéd kialakulhat akár egy egyszerű náthától is, de kezeléséhez olykor műtétre is szükség lehet. Arról, hogy mi okozhatja és hogyan történik az orrhangzós beszéd vizsgálata, dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gége Központ orvosát kérdeztük.

További részletek
Gombócérzést okoz a dohányzásról leszokás?

Gombócérzést okoz a dohányzásról leszokás?

Szilveszter éjszakáján sokan fogadják meg, hogy a következő évtől kezdődően füstmentesen élnek. A dohányzás azonban függőség, így a leszokás kellemetlen mellékhatásokkal, elvonási tünetekkel is járhat. Ezekkel kapcsolatban kérdeztük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gége Központ orvosát, aki azt is elmondta, hogy milyen esetben járhat gombócérzéssel a dohányzásról leszokás.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Kiss Sándor
Dr. Kiss Sándor Audiológus, fül-orr-gégész
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!