Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Dr. Fülöp Györgyi Létrehozva: 2016.08.12 Módosítva: 2019.04.25

A Meniéres roham esetén heves szédüléses panaszok gyötrik a beteget, mely igazán rémisztő lehet. A tünetek főként 30 és 60 év közöttieknél jelentkeznek.

szédülés-Meniére-fülzúgásRohamokban támad

A betegség Prosper Meniére francia orvos után kapta a nevét, aki elsőként írta le 1861-ben, hogy a szédülést a belső fül rendellenes működése okozza. Pontos kiváltó okai azonban a mai napig tisztázatlanok. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a betegség jellemző tünete a forgó jellegű szédülés, a nystagmus (szemteke rezgés), melyet kísérhet hányinger, hányás és szinte mindig maximum 2 óra alatt csillapodik. Emellett személyenként eltérő panaszok társulhatnak a rohamokhoz: fülzúgás, dugulásérzés a fülben, heves szívverés, verejtékezés. A hallás romlása a kezdeti szakaszban átmeneti, a roham múltával rendeződni szokott, idővel azonban fokozatosan kialakul a hallóideg károsodása az érintett oldalon. Ritkán előfordul olyan roham is, amit nem kísér szédülés, csak például átmeneti halláscsökkenés és/vagy fülzúgás alakul ki.

A betegség diagnózisa

A Meniére betegség kapcsán endolympha (belső fület, egyensúlyozó szervet kitöltő folyadék) gyülemlik fel. Megjelenésében szerepe lehet örökletes tényezőknek, gyulladásnak, traumának, autoimmun betegségnek, stressznek, de általában nem lehet tisztázni a kialakulás okát. Diagnózist a tünetek lefolyása, ismétlődése és néhány vizsgálat alapján lehet felállítani. Egyéb szédüléses kórképnél nem jellemző, hogy a tüneteket megelőző másodpercekben a beteg gyakran megérzi, hogy jön a roham. Ez, illetve, hogy a kísérő fülzúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általában a tünetek lezajlása után fokozatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását. Idővel jellemző, hogy a szédüléses epizódok már kevésbé súlyosak, azonban a féloldali fülzúgás és a hallásvesztés előtérbe kerül.

Másodlagos tünetek

Mivel a szédüléses epizódok teljesen váratlanul jelentkeznek, ill. változó gyakorisággal támadnak, a betegség előrehaladtával az érintetteknél felléphet szorongás és depresszió is. A tünetek megnehezítik a munkavégzést, gépjárművezetést, a hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást, így jelentős pszichés stresszt is jelent a betegség. Sokszor a szédüléses rohamok megjelenésétől való félelem jobban rontja a páciens pszichés állapotát, mint maga a betegség. Ennek oldására érdemes szakember segítségét igénybe venni, sok betegnél a tünetek intenzitását csökkenteni lehet a stressz, a szorongás oldásával is.

Gyógyszeres kezelés

A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek megelőzésére, kezelésére – mondja dr. Fülöp Györgyi. Gyógyszerszedés mellett jó esetben ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Hányinger, hányás ellen is lehet hatásos készítményeket beadni akut roham esetén, ilyenkor fontos az ágynyugalom is. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget.

Étrend, életmód

A víz visszatartás elkerülése végett javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve gyors relaxációs módok elsajátítása. Jó, ha a beteg megfigyeli, hogy milyen körülmények között jelentkeznek a rohamok, mert ezek ismerete és kerülése segíthet a megelőzésükben.

Műtéti és egyéb lehetőségek

A forgó jellegű szédüléses tüneteket a középfülbe adott Gentamycin injekcióval is csökkenteni lehet, ám ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Heveny roham esetén lehetőség van szteroidok adására is. Ez lényegesen kisebb kockázattal jár az esetleges hallásvesztés szempontjából, ám hatékonysága is kisebb, de gyakran kerül bevetésre. Ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak, tehát csak nagyon súlyos esetben, a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Fül dugulás érzés, szédülés

Dr Fülöp Györgyihez szól a kérdésem

Kb 1 hete kezdődött a problémám. Arra keltem, hogy mindkét fülem be van dugulva, egy picit szédültem is akkor reggel, de elmúlt. A dugulás érzés viszont nem. Eltelt 5 nap és a dugulás fenn állt. Aztán az ötödik reggelen megint szédüléssel ébredtem, de ez már sokkal erősebb volt. Munkába készülődtem, gondoltam mindjárt jobb lesz, elmúlik, de egyre hevesebb lett és hànyiger illetve fejfájás is társult hozzá. Le kellett feküdnöm mert már se állni se ülni nem tudtam. A fekvés sem volt igazán jó, akkor is nagyon szédültem, főleg ha bármelyik irányba elmozdítottam a fejem. A párom hívta a 112-t, kiküldtek egy mentőt, ők azonnal be is vittek. Kaptam gyógyszereket, infúziót(tritace, amlodipin, ASA) és megvizsgált neurológus, fül-orr gégész és csináltak egy CT-t is. Semmit nem találtak. Annyit mondtak, hogy menjek további vizsgálatokra, mert valami van, de nem találják az okát.
A szédülést én nem forgó jellegű szédülésnek éreztem, inkább imbolyogtam, ide-oda dőlöngéltem.
A kórházban a szédülés elmúlt, de a dugulás érzés a füleimben fent áll. Ha beszélek zeng az egész fejem. A kicsit hangosabb zajokat, hangokat erősnek érzékelem és nagyon zavar. A fejem szinte mindig fáj, tompán elöl.
Tudna ezek alapján segíteni, hogy mi lehet ez? Mi okozhatja? Merre induljak most?
Köszönöm!

Üdvözlettel: Gáti Diána (35)

Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Kedves Diána!
Először hallásvizsgálatra kéne mennie, hogy tisztázódjon, hogy a panaszai hátterében esetleg egy idegi halláscsökkenés áll-e!
Ha ez igazolódna, akkor az egyrészt magyarázná a torz hallását, másrészt talán már könnyebb lenne kideríteni, hogy mi állhat a háttérben, mi legyen a további vizsgálati menet.
Üdvözlettel,
Dr. Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Maximálisan ellátott

"Fülöp főorvosnő maximálisan ellátott, nagyon megértő volt, empatikus és kiemelkedően professzionális. Nagyon köszönöm a segítségét, fájdalmaim jelentősen csökkentek. Betegség esetén a következő alkalommal is a Főorvosnőhöz fogok fordulni, és kislányomat is szeretném Hozzá vinni. Külön szeretném megköszönni az asszisztensnő - sajnos a nevét nem tudom - segítőkészségét és hozzáértő asszisztenciáját a beavatkozás alatt. Nyugodt szívvel ajánlom a Prima Medica szakembereit."

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Fülcsepp használat – ne kövesse el ezeket a hibákat!

Fülcsepp használat – ne kövesse el ezeket a hibákat!

Fülfájás vagy viszketés, a fülcsepp különböző fülbajok kezelésére alkalmas, ám orvosi kivizsgálás nélkül akár többet is árthatunk vele, mint amennyit használ. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy ezen kívül mire figyeljünk még a fülcsepp használat során.

További részletek
Mit tervez a Prima Medica Egészséghálózat?

Mit tervez a Prima Medica Egészséghálózat?

A Fül-orr-gége Központban, a magas szintű ellátás érdekében a kiváló szakemberek munkáját eddig is modern diagnosztikai eszközök segítették. A tervekről, további fejlesztésekről dr. Babai László, a központot magában foglaló Prima Medica Egészséghálózat alapítója-igazgatója beszélt a Portfolio.hu-nak.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Csóka János Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fül-orr-gégészeti sebész
Dr. Fülöp Györgyi Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Balogh Katalin Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Augusztinovicz Monika Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Vida Zsuzsanna
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus - alvásszakértő

Prima Medica

Központjaink