Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Szédülés, fülzúgás: Meniére szindróma is okozhatja

Dr. Fülöp Györgyi Létrehozva: 2016.08.12 Módosítva: 2019.04.25

A Meniéres roham esetén heves szédüléses panaszok gyötrik a beteget, mely igazán rémisztő lehet. A tünetek főként 30 és 60 év közöttieknél jelentkeznek.

szédülés-Meniére-fülzúgásRohamokban támad

A betegség Prosper Meniére francia orvos után kapta a nevét, aki elsőként írta le 1861-ben, hogy a szédülést a belső fül rendellenes működése okozza. Pontos kiváltó okai azonban a mai napig tisztázatlanok. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a betegség jellemző tünete a forgó jellegű szédülés, a nystagmus (szemteke rezgés), melyet kísérhet hányinger, hányás és szinte mindig maximum 2 óra alatt csillapodik. Emellett személyenként eltérő panaszok társulhatnak a rohamokhoz: fülzúgás, dugulásérzés a fülben, heves szívverés, verejtékezés. A hallás romlása a kezdeti szakaszban átmeneti, a roham múltával rendeződni szokott, idővel azonban fokozatosan kialakul a hallóideg károsodása az érintett oldalon. Ritkán előfordul olyan roham is, amit nem kísér szédülés, csak például átmeneti halláscsökkenés és/vagy fülzúgás alakul ki.

A betegség diagnózisa

A Meniére betegség kapcsán endolympha (belső fület, egyensúlyozó szervet kitöltő folyadék) gyülemlik fel. Megjelenésében szerepe lehet örökletes tényezőknek, gyulladásnak, traumának, autoimmun betegségnek, stressznek, de általában nem lehet tisztázni a kialakulás okát. Diagnózist a tünetek lefolyása, ismétlődése és néhány vizsgálat alapján lehet felállítani. Egyéb szédüléses kórképnél nem jellemző, hogy a tüneteket megelőző másodpercekben a beteg gyakran megérzi, hogy jön a roham. Ez, illetve, hogy a kísérő fülzúgás és halláscsökkenés csak az egyik oldalon jelentkezik és általában a tünetek lezajlása után fokozatosan rendeződik, szintén segíti a diagnózis felállítását. Idővel jellemző, hogy a szédüléses epizódok már kevésbé súlyosak, azonban a féloldali fülzúgás és a hallásvesztés előtérbe kerül.

Másodlagos tünetek

Mivel a szédüléses epizódok teljesen váratlanul jelentkeznek, ill. változó gyakorisággal támadnak, a betegség előrehaladtával az érintetteknél felléphet szorongás és depresszió is. A tünetek megnehezítik a munkavégzést, gépjárművezetést, a hallásromlás pedig az emberekkel való kapcsolattartást, így jelentős pszichés stresszt is jelent a betegség. Sokszor a szédüléses rohamok megjelenésétől való félelem jobban rontja a páciens pszichés állapotát, mint maga a betegség. Ennek oldására érdemes szakember segítségét igénybe venni, sok betegnél a tünetek intenzitását csökkenteni lehet a stressz, a szorongás oldásával is.

Gyógyszeres kezelés

A Meniére betegség a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, azonban különböző lehetőségek léteznek a tünetek megelőzésére, kezelésére – mondja dr. Fülöp Györgyi. Gyógyszerszedés mellett jó esetben ritkulnak a rohamok, csökkenthető a forgó jellegű szédülés intenzitása. Hányinger, hányás ellen is lehet hatásos készítményeket beadni akut roham esetén, ilyenkor fontos az ágynyugalom is. Vízhajtók szedésével is kedvezően lehet befolyásolni a betegséget.

Étrend, életmód

A víz visszatartás elkerülése végett javasolt a sószegény étrend. Ajánlott a nikotin, koffein, alkohol kiiktatása, a stressz kerülése, illetve gyors relaxációs módok elsajátítása. Jó, ha a beteg megfigyeli, hogy milyen körülmények között jelentkeznek a rohamok, mert ezek ismerete és kerülése segíthet a megelőzésükben.

Műtéti és egyéb lehetőségek

A forgó jellegű szédüléses tüneteket a középfülbe adott Gentamycin injekcióval is csökkenteni lehet, ám ezt a hallóideget károsító kockázatok mérlegelésével lehet csak elvégezni. Heveny roham esetén lehetőség van szteroidok adására is. Ez lényegesen kisebb kockázattal jár az esetleges hallásvesztés szempontjából, ám hatékonysága is kisebb, de gyakran kerül bevetésre. Ha a beteg semmilyen kezelésre nem reagál, a tünetei igen hevesek, gyakoriak, tehát csak nagyon súlyos esetben, a műtét lehetősége pl. saccotomia is szóba jön.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor úr /Doktornő!

Egy olyan problémával fordulnék önhöz, hogy már több mint egy éve felső légúti panaszokkal küzdök. Van orvos aki javasolja a mandulakivételt, de van aki nem. Jelenleg egy akut tünetekkel járó mandulagyulladásom lett, nyirokcsomo nagyobbodassal és majenzimek emelkedés el. Történt egy garatvaladek levétel aminek az eredménye Enterobacter SP. Közben a vérvételi eredményemen pedig kiderült hogy mononucleosis fertőzésem van.
Szeretném kérdezni, hogy ez az Enterobacter hogyan kerül a garatba? Milyen következményekkel jár? Jelenleg nem kaptam antibiotikumot a Mononucleosis fertőzés miatt.

A válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel. L. E

Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Tisztelt Lipták Erika!
Tekintettel arra, hogy a Mononucleosist az EB Vírus okozza, nem kell antibiotikum kezelést alkalmazni, csak némely esetben.
A garatváladékban sokszor található többféle kórokozó, mely nem is patogén, vagy a csekély telepszám mellett nem szükséges kezelni. Egy nem megfelelő kézmosás, vagy mintavételi mód is okozhat ilyen eltérést. Ha indokolt, akkor orvosa ajánlhat egy ismétlést is, mely sokszor már nem is mutatja az adott kórokozót! (Jelen betegsége miatt ez most nem jön szóba)
Jobbulást!
Dr. Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Minden elvárásom felülmúlta

"Igaz, nem sokat járok orvoshoz de a doktornő minden elvárásom felülmúlta. Nyugodt, türelmes, segítőkész, a vizsgálat során mindenről tájékoztatott. Minden félelmem eloszlatta."

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Fülgyulladás tünetei felnőtteknél

Fülgyulladás tünetei felnőtteknél

Fülgyulladás felnőtteknél is előfordulhat. Megfázás, influenza és légúti allergia következtében is kialakulhat, de akár egy rossz mozdulat fültisztításnál vagy az uszoda vize is kiválthatja. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a fülgyulladás tüneteiről kérdeztük.

További részletek
Szaglásvesztés is lehet a koronavírus fertőzés tünete

Szaglásvesztés is lehet a koronavírus fertőzés tünete

A koronavírus-járvány kezdete óta a szakemberek egyre többet tudnak meg a kórokozóról. A kezdetben közölt láz, száraz köhögés és légszomj mellett az elmúlt időszakban kiderült, hogy a hasmenés is lehet a koronavírus fertőzés tünete. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa egy újabb, a napokban közölt tünetre, a szaglásvesztésre hívja fel a figyelmet.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Csóka János Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fül-orr-gégészeti sebész
Dr. Fülöp Györgyi Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Balogh Katalin Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Augusztinovicz Monika Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Vida Zsuzsanna
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus - alvásszakértő
Dr. Csokonai Vitéz Lajos
Dr. Csokonai Vitéz Lajos orr-orrmelléküreg és fül specialista

Prima Medica

Központjaink