A fülzúgás (orvosi nevén tinnitus) egy tünetegyüttes, és nem betegség. A fülzúgás háttéren sokféle egészségügyi probléma állhat. A fülzúgás során a páciens búgó, csengő, sípoló, zakatoló, susogó hangot hall, külső hangforrás hiányában.
A zavaró hang előfordulhat az egyik, illetve mindkét fülben is. Beszámolók alapján sokan „középen” hallják a hangot.
A fülzúgás gyakori jelenség, az emberek egyharmada tapasztalta már az élete során. Tartósan pedig a népesség 10%-a küzd fülzúgással. Előfordulása idősebb korban, 60-70 év felett gyakoribb, de bármilyen életkorban megjelenhet.
Gyakran fülcsengésnek írjuk le a jelenséget, holott többféle hang is képződhet:
Sokan a zenéhez, vagy énekhez hasonlítják a hangot, míg mások a pulzussal egy ütemben érzékelik. Ezt pulzáló fülzúgásnak nevezettük.
A fülzúgásnak két típusát ismerjük:
1.) Objektív fülzúgás:
Objektív fülzúgást nem csak a beteg, de az orvos is hallja. Hátterében az izmok ritmikus összehúzódása vagy a turbulens véráramlás állhat.
2.) Szubjektív fülzúgás:
A szubjektív fülzúgás gyakran jár együtt a nagyothallással. A szubjektív fülzúgás oka a fül legkülönfélébb területein, sőt az idegekben és az agyban is keresendő.
Kapcsolódó cikkünk
A fülzúgás okai pontosan nem tisztázottak. Sok esetben a belsőfül károsodása, fertőzése, gyulladása van a háttérben. Ezzel szemben három emberből egynek semmilyen problémája nincs a fülével.
A hangok a külső fülből a belső fülbe érkeznek, a csiga (cochlea) és a hallóideg (nervus cochlearis) érintésével. A csiga a belső fülben található szerv. Nevét a csigaházszerű formája adja. Központi részén található a Corti-féle szerv, amely a hangok érzékeléséért felelős. A hallóideg a hangra vonatkozó információkat szállítja a csiga corti szervéből az agy felé.
Amennyiben a csiga bármely része (általában a fülben lévő érzékelősejtek) károsodik, onnantól nem továbbítja az információkat tovább az agynak. Az érzékelősejtek károsodása véletlenszerű hangérzékelést eredményezhet, ami fülzúgást okoz.
Idősebb korban a csiga károsodása természetes folyamat. Fiataloknál a gyakori erős zajnak való kitettség eredménye lehet.
A belsőfül károsodásán kívül számos egyéb oka lehet a fúlzúgásnak:
Téma szakértői
Dr. Fülöp Györgyi
fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista
Jelentkezzen be fülzúgás vizsgálatára!
ONLINE
bejelentkezés
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
