A fülzúgás (orvosi nevén tinnitus) egy tünetegyüttes, és nem betegség. A fülzúgás háttéren sokféle egészségügyi probléma állhat. A fülzúgás során a páciens búgó, csengő, sípoló, zakatoló, susogó hangot hall, külső hangforrás hiányában.
A zavaró hang előfordulhat az egyik, illetve mindkét fülben is. Beszámolók alapján sokan „középen” hallják a hangot.
A fülzúgás gyakori jelenség, az emberek egyharmada tapasztalta már az élete során. Tartósan pedig a népesség 10%-a küzd fülzúgással. Előfordulása idősebb korban, 60-70 év felett gyakoribb, de bármilyen életkorban megjelenhet.
Gyakran fülcsengésnek írjuk le a jelenséget, holott többféle hang is képződhet:
Sokan a zenéhez, vagy énekhez hasonlítják a hangot, míg mások a pulzussal egy ütemben érzékelik. Ezt pulzáló fülzúgásnak nevezettük.
A fülzúgásnak két típusát ismerjük:
1.) Objektív fülzúgás:
Objektív fülzúgást nem csak a beteg, de az orvos is hallja. Hátterében az izmok ritmikus összehúzódása vagy a turbulens véráramlás állhat.
2.) Szubjektív fülzúgás:
A szubjektív fülzúgás gyakran jár együtt a nagyothallással. A szubjektív fülzúgás oka a fül legkülönfélébb területein, sőt az idegekben és az agyban is keresendő.
Kapcsolódó cikkünk
A fülzúgás okai pontosan nem tisztázottak. Sok esetben a belsőfül károsodása, fertőzése, gyulladása van a háttérben. Ezzel szemben három emberből egynek semmilyen problémája nincs a fülével.
A hangok a külső fülből a belső fülbe érkeznek, a csiga (cochlea) és a hallóideg (nervus cochlearis) érintésével. A csiga a belső fülben található szerv. Nevét a csigaházszerű formája adja. Központi részén található a Corti-féle szerv, amely a hangok érzékeléséért felelős. A hallóideg a hangra vonatkozó információkat szállítja a csiga corti szervéből az agy felé.
Amennyiben a csiga bármely része (általában a fülben lévő érzékelősejtek) károsodik, onnantól nem továbbítja az információkat tovább az agynak. Az érzékelősejtek károsodása véletlenszerű hangérzékelést eredményezhet, ami fülzúgást okoz.
Idősebb korban a csiga károsodása természetes folyamat. Fiataloknál a gyakori erős zajnak való kitettség eredménye lehet.

A belsőfül károsodásán kívül számos egyéb oka lehet a fúlzúgásnak:
Téma szakértői
Jelentkezzen be fülzúgás vizsgálatára!
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A COVID alatt sokan megtapasztalhatták a szaglásuk romlását, a téves szaglást, vagy akár a teljes szaglásvesztést is. Szerencsére mára túl vagyunk ezen a világjárványon, de az ember szaglása ettől függetlenül is romolhat, akár fokozatosan, akár hirtelen. A szaglás csökkenését orvosi kifejezéssel hipozmiának, teljes elvesztését anozmiának nevezzük. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaglás romlásának többféle oka lehet, melyet a legtöbb esetben orvosnak kell diagnosztizálnia és ha szükséges, kezelnie.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.