A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.
A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Az akusztikus neurinóma a VIII-as agyidegen kialakuló daganat. A halló és egyensúlyozószerv ellátásáért felelős rostok közül gyakrabban érinti az ideg vestibularis (egyensúlyszervet ellátó) rostjait. Tipikusan ott alakul ki, ahol a Schwann-sejtek kezdik körbevonni az ideget. Ahogyan nő a mérete, úgy gyakorol egyre nagyobb nyomást a környezetére és jelennek meg sorban az érintett rostok roncsolása kapcsán a különböző tünetek – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Az elváltozás az esetek döntő többségében csak az egyik oldalon alakul ki, ezért ha a beteg egyensúlyzavarra, féloldali fülcsengésre, csökkenő hallásra, esetleg fül-, és fejfájásra panaszkodik, akkor e daganat lehetőségét is ki kell vizsgálni.
A súlyosabb tünetek kialakulásáig hosszú évek telhetnek el. A betegség kialakulásának okai pontosannem ismertek, újabb vizsgálatok szerint a tartós zajártalomnak szerepe lehet benne. A fokozatosan növekvő daganat először kitölti a belső hallójáratot, az itt futó ereket és idegrostokat nyomja, majd a kisagy felé kezd türemkedni, mert arra felé tud leginkább. Idővel a környező ideggyökökre és agyterületekre is nyomást gyakorol, így pl. a kisagyi inkoordinációs zavar, vagy nyelészavar után megjelennek a koponyaűri nyomásfokozódás általános tünetei: látászavar, hányás, tudatzavar. Dr. Fülöp Györgyi szerint azonban az érintettek többsége már a betegséget elsőként jelző tünetekkel – fülzúgás, halláscsökkenés, szédülés - orvoshoz fordul, ezért ritkán jutnak ebbe a stádiumba.
Fülzúgás és halláscsökkenés számos okból kialakulhat. Már egy egyszerű hallásvizsgálat is felvetheti a daganat gyanúját, de ilyen esetben a képalkotó vizsgálatok közül a kontrasztanyaggal végzett belső fül MR ad megbízható eredményt. A korai diagnózisban a BERA vizsgálat is segíthet, mely jól feltérképezi funkcionálisan a hallópálya egészét. Kismértékű halláscsökkenés esetén is az agytörzsi potenciálokban már oldalkülönbség mutatható ki, az egyes hullámokban látható eltérés alapján megmondható a
károsodás helye.
Kis daganatok esetén és ha a beteg általános állapota miatt nem javasolt a műtét, akkor a tünetek megfigyelése és MR-el történő kontroll vizsgálatok is elegendőek lehetnek, de növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti, ahol elérhető, ott sugársebészeti (gamma kés) beavatkozás elvégzése, vagy e kettő kombinációja javasolt. „Az utóbbi években terjedő sugársebészeti kezelésre a maximum 3 cm-es daganatok alkalmasak. Ettől a módszertől a daganat méretének csökkenését, vagy a növekedés megállítását várjuk és kevésbé fordul elő a hallóideg és egyéb nemes képletek sérülése, mint a hagyományos idegsebészeti beavatkozásoknál. Nagyobb térfoglalás esetén a hagyományos idegsebészeti módszer segíthet, de itt számolni kell a daganat kiterjedése miatt is a neurológiai maradványtünetek kialakulására.” Ahol ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, vagy rosszabb általános állapotú betegről van szó, akkor itthoni, újabb eredmények szerint elvégezhető a daganat 125-jód-izotóppal történő szövetközi besugárzása is a daganat méretének csökkentésére.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A főorvos asszony kedvesen és nagy odafigyeléssel foglalkozott a panaszommal. Alapos vizsgálatot követően, a saját szakterületén kívülre is látva, komplex probléma kezelést javasolt. Érthető és alapos tájékoztatást kaptam. Jogosan lehet a beteg bizalommal iránta."
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
