A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.
A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Az akusztikus neurinóma a VIII-as agyidegen kialakuló daganat. A halló és egyensúlyozószerv ellátásáért felelős rostok közül gyakrabban érinti az ideg vestibularis (egyensúlyszervet ellátó) rostjait. Tipikusan ott alakul ki, ahol a Schwann-sejtek kezdik körbevonni az ideget. Ahogyan nő a mérete, úgy gyakorol egyre nagyobb nyomást a környezetére és jelennek meg sorban az érintett rostok roncsolása kapcsán a különböző tünetek – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Az elváltozás az esetek döntő többségében csak az egyik oldalon alakul ki, ezért ha a beteg egyensúlyzavarra, féloldali fülcsengésre, csökkenő hallásra, esetleg fül-, és fejfájásra panaszkodik, akkor e daganat lehetőségét is ki kell vizsgálni.
A súlyosabb tünetek kialakulásáig hosszú évek telhetnek el. A betegség kialakulásának okai pontosannem ismertek, újabb vizsgálatok szerint a tartós zajártalomnak szerepe lehet benne. A fokozatosan növekvő daganat először kitölti a belső hallójáratot, az itt futó ereket és idegrostokat nyomja, majd a kisagy felé kezd türemkedni, mert arra felé tud leginkább. Idővel a környező ideggyökökre és agyterületekre is nyomást gyakorol, így pl. a kisagyi inkoordinációs zavar, vagy nyelészavar után megjelennek a koponyaűri nyomásfokozódás általános tünetei: látászavar, hányás, tudatzavar. Dr. Fülöp Györgyi szerint azonban az érintettek többsége már a betegséget elsőként jelző tünetekkel – fülzúgás, halláscsökkenés, szédülés - orvoshoz fordul, ezért ritkán jutnak ebbe a stádiumba.
Fülzúgás és halláscsökkenés számos okból kialakulhat. Már egy egyszerű hallásvizsgálat is felvetheti a daganat gyanúját, de ilyen esetben a képalkotó vizsgálatok közül a kontrasztanyaggal végzett belső fül MR ad megbízható eredményt. A korai diagnózisban a BERA vizsgálat is segíthet, mely jól feltérképezi funkcionálisan a hallópálya egészét. Kismértékű halláscsökkenés esetén is az agytörzsi potenciálokban már oldalkülönbség mutatható ki, az egyes hullámokban látható eltérés alapján megmondható a
károsodás helye.
Kis daganatok esetén és ha a beteg általános állapota miatt nem javasolt a műtét, akkor a tünetek megfigyelése és MR-el történő kontroll vizsgálatok is elegendőek lehetnek, de növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti, ahol elérhető, ott sugársebészeti (gamma kés) beavatkozás elvégzése, vagy e kettő kombinációja javasolt. „Az utóbbi években terjedő sugársebészeti kezelésre a maximum 3 cm-es daganatok alkalmasak. Ettől a módszertől a daganat méretének csökkenését, vagy a növekedés megállítását várjuk és kevésbé fordul elő a hallóideg és egyéb nemes képletek sérülése, mint a hagyományos idegsebészeti beavatkozásoknál. Nagyobb térfoglalás esetén a hagyományos idegsebészeti módszer segíthet, de itt számolni kell a daganat kiterjedése miatt is a neurológiai maradványtünetek kialakulására.” Ahol ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, vagy rosszabb általános állapotú betegről van szó, akkor itthoni, újabb eredmények szerint elvégezhető a daganat 125-jód-izotóppal történő szövetközi besugárzása is a daganat méretének csökkentésére.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Fantasztikus doktornő! Csak köszönettel tartozom neki! Kedves, segítőkész, emelett nagyon alapos, részletes kivizsgálásban volt részem. A szédüléses betegeknek tökéletes választás, hiszen ha kiderül, hogy mégsem fül eredetű a probléma, nagy szakértelemmel ajánl további vizsgálatokat. Jó szívvel ajánlom bárkinek, aki ilyen jellegű problémával küzd."
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
