Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás – ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék, vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon, vagy mindkét fülben is, folyamatosak, vagy pulzálóak – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. A páciensek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, zavarják a nyugodt pihenést, tanulást, munkavégzést, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni és kezeltetni.
A fülzúgást tartós zajterhelés – munkahelyen vagy szórakozóhelyen – de hirtelen hanghatás is kiválthatja, például egy hangos durranás. Sokszor egy felső légúti betegség, esetleg egy gyógyszer, vagy a közelmúltban elszenvedett baleset, fejet vagy nyakat ért ütés állhat a háttérben. Gyakran a kevés folyadékfogyasztás, vagy a sok stressz is közrejátszhat a megjelenésében. Emellett ritkán előfordulnak komoly, műtétet is igénylő okok, amelyek miatt fülzúgás kialakulhat.
Az akusztikus neurinóma a VIII-as agyidegen kialakuló, jóindulatú daganat, mely fokozatosan, évek alatt növekedve először kitölti a belső hallójáratot, az itt futó ereket és idegrostokat nyomhatja, majd a kisagy felé kezd türemkedni, mert abban az irányban van erre lehetősége. Idővel a környező ideggyökökre és agyterületekre is nyomást gyakorol, így előrehaladott esetben járásbizonytalanság, vagy nyelészavar jelenhet meg. Dr. Fülöp Györgyi szerint az érintettek többsége már a betegséget elsőként jelző tünetekkel – egyoldali fülzúgás és halláscsökkenés, szédülés - orvoshoz fordul, ezért ritkán jutnak el a késői stádiumig. Kisebb daganatok esetén, ill. ha a beteg általános állapota, kora miatt nem javasolt a műtét, akkor a tünetek megfigyelése és MR-el történő kontroll vizsgálatok is elegendőek lehetnek. Növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti, ahol elérhető, ott sugársebészeti (gamma kés) beavatkozás elvégzése, vagy e kettő kombinációja javasolt.
A betegség lényege, hogy a középfülben található, legbelső hallócsont, a kengyel talpa becsontosodik a csiga bejáratába, ami így a rezgéseket nem tudja megfelelően továbbítani a csiga folyadékterébe, emiatt halláscsökkenés jelentkezik, amihez társulhat fülzúgás is. A betegség első tünetei rendsz
erint a hallás romlása, fülzúgás és esetenként szédülés. Akár egy, vagy kétoldali halláscsökkenés is jelentkezhet, mely mivel fokozatosan, évek alatt alakul ki, ezért nem feltétlenül tűnik fel rögtön a betegnek. Az otoszklerózis által okozott vezetéses halláscsökkenés műtéttel kezelhető. A finom mozdulatokat igénylő műtét során lehetőség van a rögzült kengyel eltávolítására és a hallócsont láncolat kiegészítésére protézissel. Így ismét helyreáll a hangvezető rendszer működése.
A fülzúgás hátterében megbúvó komolyabb betegségek mellett, egy viszonylag egyszerűen kezelhető probléma is okozhat ilyen panaszt: a fülzsírdugó. Alkati kérdés is lehet, van, akinél eleve több fülzsír termelődik, illetve számos egyéb tényező miatt is megnőhet a mennyisége. Emellett a helytelen fültisztítás miatt is lehet, hogy egyeseknél visszatérő panaszt okoz a fülzsír felhalmozódása, a fülzsírdugó kialakulása. Sokan erről már csak akkor szereznek tudomást, ha idővel felhalmozódik és kellemetlen viszketést, füldugulást, halláscsökkenést, hallójárati gyulladást, vagy fülzúgást okoz. Amennyiben pl. halláscsökkenést, füldugulást, fülzúgást tapasztal, ne próbálja meg egyedül, házi praktikával kezelni a problémát, mert gyakran az csak tetézi a problémát! Fül-orr-gégészeti rendelőben pár perces, fájdalommentes beavatkozással, szakember segítségével szabadulhat meg a fülzsírdugótól.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
