A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A horkolás nem betegség, hanem tünet, ami azt jelenti, hogy keresni lehet és sokszor kell is az okát. A horkoló hang maga úgy jön létre, hogy alvás közben a garatot kifeszítő izmok ellazulnak, a ki-be áramló levegő rezgést okoz a garat-algarat-gége területén. A horkolás tehát a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi, a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek rezgése hozza létre.
- A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kikérdezés után fül-orr-gégészeti státusz rögzítése történik, mely magában foglalja az endoszkópos vizsgálatokat is. Orrlégzési panasz esetén orrmelléküreg CT vizsgálatot is javaslunk. Ezt követően otthoni ApneaLink nevű alvásdiagnosztikai eszközös mérés, vagy alváslaborban történő poliszomnográfiás vizsgálat során megerősítést nyerhet, hogy van-e alvási apnoénk, vagy nincs. A következő diagnosztikai lépcsőfok az alvásendoszkópia, melynek során a horkolás +/- alvási apnoe dinamikájáról kapunk képet, vagyis működés közben térképezzük fel az orrüreg, a garat-, algarat-, gége állapotát, így megállapíthatjuk, ha valamilyen fül-orr-gégészeti rendellenesség áll a horkolás hátterében – mondja Csóka doktor.
A horkolásnak nem csak fül-orr-gégészeti oka lehet, hiszen például állhat a háttérben elhízás és igen gyakran allergia is. Az allergia elsősorban az orrdugulást okozó nyálkahártya-duzzanat és a fokozott váladékképződés révén okoz légúti szűkületet, ami arra kényszeríti a szervezetet, hogy a szájon át vegyen levegőt. Ez a szájlégzés, kombinálva a torok izmainak ellazulásával, a lágyszájpad és a nyelvcsap rezgését, vagyis horkolást eredményez.
Fül-orr-gégészeti oldalról pedig a horkolást leggyakrabban az alábbi eltérések váltják ki:
Ha a horkolás oka a megnagyobbodott orr-, vagy garatmandula, akkor egy kórházban végzett műtét jelenthet megoldást. Önmagában a horkolás nem feltétlenül műtéti indikáció, de ha ez légzéskimaradással, - alvási apnoéval - is jár, akkor javasolt lehet. Ugyancsak kórházban történhet az orrpolipok eltávolításával együttesen végzett orrmelléküreg gyulladást kezelő műtét és az orrsövényplasztika. A túltengő és laza lágyszájpad, nyelvcsap korrekciója is műtéti úton történhet (rádiófrekvencia, vagy LASER segítségével).
Vannak olyan műtéttípusok, amelyek helyi érzéstelenítésben, rádiófrekvencia segítségével teszik lehetővé a kezelést, így a páciensnek nem kell kórházban feküdnie.
- Ilyen eljárás lehet az alsó orrkagyló kisebbítő műtét. Utóbbival kapcsolatban érdemes tudni, hogy ha az alsó orrkagyló megnagyobbodik, az orrfőüreg beszűkülése miatt megnövekszik a felső légút ellenállása, a levegő áramlása felgyorsul és megrezegtetheti a lágyszájpadot, így horkolás jelentkezhet. Az orrkagylók méretét többek közt rádiófrekvenciás műtéttel lehet kisebbíteni. A beavatkozás előtt szükséges lehet arckoponya CT – ismerteti dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész. - Akár már egy műtét is végleges megoldást jelenthet, de az orrkagyló kiindulási méretétől függően előfordulhat, hogy a teljes értékű javulás eléréséhez a beavatkozást néhány hónap múlva meg kell ismételni.
Összefoglalva elmondható, hogy a horkolás kezelése nem csak a hálótárs alvási nehézsége miatt fontos, de azért is, mert ha kialakul az alvási apnoé, az nemcsak nappali fáradságot, romló koncentrációt és fizikai tüneteket okozhat, de megnöveli a magas vérnyomás, a stroke és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát is. Ez elkerülhető, ha horkolás esetén időben orvoshoz fordulunk, aki megfelelő kezeléssel, bizonyos esetekben műtéttel meg tudja szüntetni a tünetet okozó problémát.
Tudástár:
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC2625321/
https://www.entlubbock.com/blog/snoring-surgery/
Forrás: Fül- orr-gége Központ – Prima Medica (www.fulorrgegekozpont.hu)
További vélemények Dr. Csóka Jánosról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA szakemberek és asszisztensek kedvessége, részletes tájékoztatása, a vizsgálatok eredményének gyors kiértékelése jellemezte az intézményt!
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
