A szédülés gyakori tünet, sokszor mégis nehéz eldönteni, hogy neurológust, fül-orr-gégészt, kardiológust, esetleg szemészt, vagy pszichológust keressünk fel panaszainkkal. A következőkben a szédülés három típusát, a hirtelen, sok esetben ijesztő tünetekkel jelentkező, belső fül eredetű szédüléseket mutatjuk be dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának segítségével.
Szédülő beteg vizsgálata során először el kell dönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely más betegség áll-e a panaszok hátterében. Utóbbi esetben ugyanis kiváltó okként többek közt felmerülhet a szorongásos tünetegyüttes, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is - magyarázza dr. Fülöp Györgyi. Ilyen esetekben komplex kivizsgálásra van szükség. A fül-orr-gégészeti kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben önálló tünetként jelentkeznek és gyakran hirtelen, sokszor a beteg számára nem megmagyarázható okból. „Bár a panaszok teljes körű kivizsgálása igen hosszadalmas procedúra, van azonban néhány, szinte bárhol könnyen elvégezhető vizsgálat, jellegzetes tünet, melyek segítségével rövid idő alatt közelebb kerülhetünk a szédülés valódi okához.”
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során, néhány kérdés alapján már levonhatóak következtetések a szédülés típusára vonatkozóan. Vizsgálat előtt a következőket érdemes megfigyelni és feljegyezni: Hol, milyen testhelyzetben jelentkezett a szédülés? Mennyi ideig vannak jelen a heves tünetek? Van-e tünetmentes időszak? Mitől fokozódnak a tünetek? Milyen egyéb tünetek jelentkeztek?
| kezdet | lefolyás, időtartam | mi fokozza, jellegzetes tünet | |
| BPPV | hirtelen forgó szédülés | rövid rohamok | fej helyzetváltoztatás |
| Vestibularis neuronitis | rövid idő alatt | folytonos forgó szédülés napokig | fokozatos javulás hetek alatt |
| Meniére betegség | hirtelen | 24 órán belül ismétlődő rohamok | fülzúgás, halláspanasz kíséri |
• órák alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenség, hányás kísérheti, a tünetek a fej mozgására fokozódnak.
• hátterében gyakran a VIII. agyideg vírusos fertőzése, vagy vérellátási zavara áll
• lefolyás: 1 nap után mérséklődnek a tünetek, ált. egy hét alatt megszűnnek,de hetekig-hónapokig visszamarad még enyhébb szédülés.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
• rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemzően halláscsökkenés és fülzúgás kíséri • roham tartama: max. 2-3 óra, a beteg ilyenkor általában mozdulatlanul fekszik, hányás kísérheti
• kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel
• a roham időszakában a mély hangoknál átmenetileg halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romlik a hallás
• a roham lezajlása után napokig fáradt a beteg.
• gyakori kórkép, mégis sokszor nehezen ismerik fel
• az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák
• igen rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamok
• a szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki. (ágyban felülés, megfordulás)
Heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlan fellépte nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, a gyors diagnózis felállítása e teher elviselésében nyújt segítséget – hangsúlyozza dr. Fülöp Györgyi. Ezért fontos, hogy gyorsan eljussunk a szédülés okának a meghatározásához. Ezt követően – a szédülés típusától függően – meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerek adását, tornagyakorlatok betanítását és nem utolsó sorban a beteg megnyugtatását betegsége mibenlétéről, annak lefolyásáról.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A doktornő figyelmesen meghallgatott, majd alaposan megvizsgált, ellátott tanácsokkal."
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
