A jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) heves, rövid ideig tartó szédüléses roham, mely hányingerrel, hányással is járó, erős tüneteket képes kiváltani, ám néhány gyakorlat ismétlésével, akár 3-4 hét alatt kezelhető.
A jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) - az elnevezés ellenére – igen kellemetlen pillanatokat tud okozni az érintetteknek. Jellemző, hogy a fej-, vagy testhelyzet változtatás hatására fellépő szédüléshez általában elég egy ágyban való átfordulás, vagy felülés is – mondja dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A rohamok hirtelen jelentkeznek, általában rövid ideig, néhány másodpercig tartanak.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Az egyensúlyszervünk a belső fülben található. A félkörös ívjáratokban apró Kálcium-Karbonát részecskék helyezkednek el. Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy a BPPV-t az okozza, ha ez a kristály leválik a helyéről és elmozdul. A fej bizonyos irányú mozdulataira a kristályok elúsznak a belső fül folyadékterében és a vándorlás idejére szédülés lép fel. A három pár félkörös ívjárat bármelyikében kialakulhat ez az eltérés, de az anatómiai viszonyok miatt a hátsó ívjáratokban a leggyakoribb.
A szédülés jellege, fennállásának ideje és a kiváltódás pontos körülményeinek, kísérő tüneteknek a kikérdezése alapján az orvos már nagy valószínűséggel meg tudja állapítani, hogy a betegnél a gyakrabban előforduló szédülések közül melyik típus jöhet szóba. BPPV gyanúja esetén a szokásos tesztek részét képezi az ún. Dix-Hallpike teszt. Ennek során a beteget ülő helyzetből hanyatt kell fektetni, fejét az ágy szintje alá süllyeszteni, 45 fokkal oldalra fordítani, majd ismét felültetni. Utána a másik oldalt is tesztelni kell. Ezzel a manőverrel hátsó ívjáratot érintő BPPV-s betegeknél a provokációra tipikus szédüléses rohamot lehet előidézni, mely maximum 2 perc alatt le is csillapodik. A szédülést gyakran kíséri hányinger, leizzadás is. Ez egy fontos differenciál diagnosztikai módszer, de természetesen egyértelmű panaszok esetén is a diagnózis felállításához illik végighaladni a szokásos szédüléses tesztek során.
A BPPV kezelésére kidolgozott mozgássorok célja, hogy a leszakadt mészkristályok a továbbiakban már
ne tudjanak úszkálni az ívjáratokban és szédülést provokálni. A hátsó ívjárat érintettsége esetén egy repozíciós tornasorral – Epley manőverrel- igyekszünk őket az ampullában elhelyezni, egy olyan helyen, ahol már nem tudnak szédüléses rohamokat provokálni. Ezáltal a szédülés nagy valószínüséggel megszűnik. A manőver kellemetlen mellékhatása lehet, hogy erős szédülést és vegetatív tüneteket képes kiváltani, ám ez maximum fél óra alatt meg szokott szűnni. Jobb, ha a páciens üres gyomorral érkezik a rendelőbe és kísérője is van, ha esetleg hazafelé még nem lenne teljesen jól.
Előfordul, hogy a rövid szédüléses panaszok mellett megjelenik egy járásbizonytalanság, vagy a rémisztő tünetek miatt vérnyomás kiugrások, pánikrohamok. Ezek elkerülésére jobb mielőbb orvoshoz fordulni, mert a tüneteket gyorsan uralni lehet a megfelelő diagnózis és repozíciós manőver elvégzésével – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. Ha elhúzódóbb egyensúly panaszok alakulnak ki, akkor a tünetek alapján kialakított egyensúlyt javító tornagyakorlatok végzése, esetleg pszichológus bevonása is szükségessé válhat.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A doktornő szakmailag és emberileg is maximálisan megtett mindent azért, hogy a fiam évek óta fennálló fülproblémáira megoldást találjunk."
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
