Vertigo vagy szédülés?

Vertigo vagy szédülés?

Dr. Fülöp Györgyi Módosítva: 2023.11.23 13:36

Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a különbségekről és a vertigo kiváltó okairól és kezeléséről kérdeztük.

A vertigo jellegzetesen forgó irányú szédülés, a beteg úgy érzi, hogy ő forog, vagy a környezete forog körülötte, pedig valójában mozdulatlanul áll, ül vagy fekszik. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanság érzés jelentkezik, vagy a beteg attól fél, hogy elájul.

Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet a beteg számára, sokszor nehéz elkülöníteni az alaptüneteket, a félelem miatt kiváltott pánik tüneteitől. Ha ilyen panaszaink vannak, a szédülés körülményeit, kiváltó okokat, lefolyást jól meg kell figyelni és mielőbb orvoshoz fordulni!

Online Bejelentkezés

Dr. Fülöp Györgyi

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet

Kiszáradás is okozhat szédülést

A vertigo előfordulása a népességben jellemzően az életkor előrehaladtával nő. A 65 év felettieknél már 80%-os a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás, vagy a csekély folyadékbevitel áll. Az egyensúlyszervünk megbetegedései általában jól körülírt tüneteket szoktak okozni, tipikusan zajló időbeli lefolyással, ez nagyban segíti a diagnózis felállítását.

Egy egyszerű gyakorlattal is kezelhető?

A vertigo egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy aprószédülés vagy vertigo mészkristály leválik a helyéről és a fej bizonyos irányú mozgatásakor elmozdul a félkörös ívjáratokban, egy igen rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva. Ilyenkor a szédüléses tüneteket egy mozdulatsorral igyekszünk a rendelőben kiváltani, ezzel igazolni a diagnózist. Ez esetben valóban jó eredményeket lehet elérni egy egyszerű mozgássorral, az ún. Epley-manőver segítségével – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A kezelőorvos az érintett ívjáratnak megfelelő tornát betanítja a betegnek, aki később otthonában – segítséggel – el tudja végezni a megadott rendszerességgel. Bár nem ritka kórképről van szó, mégis sajnos gyakrabban hangzik el ez a diagnózis napjainkban, mint az indokolt lenne.

Kihez forduljon a panaszaival?

Habár szédülés több okból is jelentkezhet, elsőként mégis a fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt. Ennek célja, hogy eldöntsük, hogy a szédülés hátterében perifériás- tehát fülészeti-, vagy centralis, tehát neurológia eltérés áll-e, esetleg egyik sem. Az eredményektől függően javaslat születhet további vizsgálatokra, például neurológiai, belgyógyászati, kardiológiai, vagy szemészeti irányban, de előfordul, hogy a leghasznosabb, ha pszichológushoz irányítjuk a pácienst.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő/Úr!
5 héttel ezelőtt egy vírusos megfázás következtében (mindkét garatom erősen beduzzadt, elment a hangom) egyik napról a másikra bedugult a jobb fülem. Körzetiorvos arcüreggyulladást állapított meg, a fülész eleinte fülkürthurutra gyanakodott. De mivel a dugulás azóta sem múlt el, így készült hallásvizsgálat is 3x, mindegyik nagyon jó eredménnyel. A dugulás miatti szorongás hatására előjött egy bizonytalan szédülés is, erre kaptam Nootropil infúziót és ez segít (segített) is, mert a bizonytalanság érzés elég jól csökken napról-napra. De a dugulás sajnos nem múlik. 2 hete Betarevint szedek és naponta többször nyaktornázom. A kezelőorvosom azt mondta, el fog múlni a dugulás, mert a mérések (audiogram, Tympanon, vizsgálatok) nem mutatnak eltérést a jobb fülön. De azt nem tudja megmondani, hogy mikor. Sajnos a bal fülem nem túl jó (korábban otosclerosis műtét volt rajta). Kérdésem: találkozott Ön ilyen betegséggel? Ha igen, mik a kilátások?
Köszönettel:
Zsuzsa

Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Kedves Zsuzsa!

Nem ritka az Ön esete! Számos alkalommal látunk füldugulásos panaszok mellett ép audiológiai és tympanometriai eredményt! Sokszor előfordul, hogy az objektív és a szubjektív mérési eredmények már nem mutatják a dobüregek hurutos, dugult állapotát, de a beteg mégis ezt érzi. Ha 2-3 hét alatt nem javul az állapota, akkor javasolt lenne kontroll audiológiai ill. fül-orr-gégészeti vizsgálata.

Üdvözlettel

Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Minden panaszra választ ad

"Közvetlen, minden panaszra választ ad, többféle gyógymód felvázolásával."

További vélemények

Hírek

Meddig normális a rekedtség felnőtteknél?

Meddig normális a rekedtség felnőtteknél?

Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.

További részletek
Mik lehetnek a kezeletlen szénanátha hosszabb távú következményei?

Mik lehetnek a kezeletlen szénanátha hosszabb távú következményei?

A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.

További részletek
Mikor lehet a horkolásnak műtéti megoldása?

Mikor lehet a horkolásnak műtéti megoldása?

A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész, horkolás specialista
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista
Dr. Viszoki Mónika
Dr. Viszoki Mónika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Lukács Anita
Dr. Lukács Anita fül-orr-gégész, audiológus, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK