Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a különbségekről és a vertigo kiváltó okairól és kezeléséről kérdeztük.
A vertigo jellegzetesen forgó irányú szédülés, a beteg úgy érzi, hogy ő forog, vagy a környezete forog körülötte, pedig valójában mozdulatlanul áll, ül vagy fekszik. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanság érzés jelentkezik, vagy a beteg attól fél, hogy elájul.
Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet a beteg számára, sokszor nehéz elkülöníteni az alaptüneteket, a félelem miatt kiváltott pánik tüneteitől. Ha ilyen panaszaink vannak, a szédülés körülményeit, kiváltó okokat, lefolyást jól meg kell figyelni és mielőbb orvoshoz fordulni!
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A vertigo előfordulása a népességben jellemzően az életkor előrehaladtával nő. A 65 év felettieknél már 80%-os a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás, vagy a csekély folyadékbevitel áll. Az egyensúlyszervünk megbetegedései általában jól körülírt tüneteket szoktak okozni, tipikusan zajló időbeli lefolyással, ez nagyban segíti a diagnózis felállítását.
A vertigo egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy apró
mészkristály leválik a helyéről és a fej bizonyos irányú mozgatásakor elmozdul a félkörös ívjáratokban, egy igen rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva. Ilyenkor a szédüléses tüneteket egy mozdulatsorral igyekszünk a rendelőben kiváltani, ezzel igazolni a diagnózist. Ez esetben valóban jó eredményeket lehet elérni egy egyszerű mozgássorral, az ún. Epley-manőver segítségével – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A kezelőorvos az érintett ívjáratnak megfelelő tornát betanítja a betegnek, aki később otthonában – segítséggel – el tudja végezni a megadott rendszerességgel. Bár nem ritka kórképről van szó, mégis sajnos gyakrabban hangzik el ez a diagnózis napjainkban, mint az indokolt lenne.
Habár szédülés több okból is jelentkezhet, elsőként mégis a fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt. Ennek célja, hogy eldöntsük, hogy a szédülés hátterében perifériás- tehát fülészeti-, vagy centralis, tehát neurológia eltérés áll-e, esetleg egyik sem. Az eredményektől függően javaslat születhet további vizsgálatokra, például neurológiai, belgyógyászati, kardiológiai, vagy szemészeti irányban, de előfordul, hogy a leghasznosabb, ha pszichológushoz irányítjuk a pácienst.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A főorvos asszony kedvesen és nagy odafigyeléssel foglalkozott a panaszommal. Alapos vizsgálatot követően, a saját szakterületén kívülre is látva, komplex probléma kezelést javasolt. Érthető és alapos tájékoztatást kaptam. Jogosan lehet a beteg bizalommal iránta."
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
