Vertigo vagy szédülés?

Vertigo vagy szédülés?

Dr. Fülöp Györgyi Létrehozva: 2018.04.10 Módosítva: 2018.06.25

Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a különbségekről és a vertigo kiváltó okairól és kezeléséről kérdeztük.

A vertigo jellegzetesen forgó irányú szédülés, a beteg úgy érzi, hogy ő forog, vagy a környezete forog körülötte, pedig valójában mozdulatlanul áll, ül vagy fekszik. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanság érzés jelentkezik, vagy a beteg attól fél, hogy elájul.

Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet a beteg számára, sokszor nehéz elkülöníteni az alaptüneteket, a félelem miatt kiváltott pánik tüneteitől. Ha ilyen panaszaink vannak, a szédülés körülményeit, kiváltó okokat, lefolyást jól meg kell figyelni és mielőbb orvoshoz fordulni!

Kiszáradás is okozhat szédülést

A vertigo előfordulása a népességben jellemzően az életkor előrehaladtával nő. A 65 év felettieknél már 80%-os a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás, vagy a csekély folyadékbevitel áll. Az egyensúlyszervünk megbetegedései általában jól körülírt tüneteket szoktak okozni, tipikusan zajló időbeli lefolyással, ez nagyban segíti a diagnózis felállítását.

Egy egyszerű gyakorlattal is kezelhető?

A vertigo egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy apró mészkristály leválik a helyéről és a fej bizonyos irányú mozgatásakor elmozdul a félkörös ívjáratokban, egy igen rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva. Ilyenkor a szédüléses tüneteket egy mozdulatsorral igyekszünk a rendelőben kiváltani, ezzel igazolni a diagnózist. Ez esetben valóban jó eredményeket lehet elérni egy egyszerű mozgássorral, az ún. Epley-manőver segítségével – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A kezelőorvos az érintett ívjáratnak megfelelő tornát betanítja a betegnek, aki később otthonában – segítséggel – el tudja végezni a megadott rendszerességgel. Bár nem ritka kórképről van szó, mégis sajnos gyakrabban hangzik el ez a diagnózis napjainkban, mint az indokolt lenne.

Kihez forduljon a panaszaival?

Habár szédülés több okból is jelentkezhet, elsőként mégis a fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt. Ennek célja, hogy eldöntsük, hogy a szédülés hátterében perifériás- tehát fülészeti-, vagy centralis, tehát neurológia eltérés áll-e, esetleg egyik sem. Az eredményektől függően javaslat születhet további vizsgálatokra, például neurológiai, belgyógyászati, kardiológiai, vagy szemészeti irányban, de előfordul, hogy a leghasznosabb, ha pszichológushoz irányítjuk a pácienst.

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő ! a fülcsengésem évek óta fennáll. káros szenvedélyeim soha nem voltak , neurológiai vizsgálatok , nyaki verőér vizsgálatok , keringés szív vizsgálata megtörtént, teljes egészében negatív minden eredményem .fül orr gégész vizsgálat , nem találtak semmit, nincs remény

Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Kedves Kaáli Barnabás!

A szokásos gyógyszeres kezelések után is vannak lehetőségek a fülzúgás csökkentésére!

Természetesen nem mindegy, hogy milyen régóta áll fenn, hogy vannak-e egyéb betegségei, hogy milyen az életmódja....

Sajnos az alternatív lehetőségek sem garantálják, hogy megszűnjön a panasza, de ha gondolja, kikérdezése és a leletei áttekintése után segítek dönteni, hogy milyen módszert lenne érdemes alkalmaznia, mert a rengeteg költséges alternatív javaslat közül nehéz jól dönteni! Előfordulhat, hogy még kiegészítő vizsgálatokra is szüksége lenne.

Üdvözlettel,

Dr. Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Kedves, alapos

"A doktornő rendkívül kedves, alapos volt. Minden elmagyarázott részletesen, részletesen válaszolt a kérdéseimre, időt szánt rám. Mindenkinek csak ajánlani tudom."

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Dobhártya szakadás: ez az 5 gyakori kiváltó ok

Dobhártya szakadás: ez az 5 gyakori kiváltó ok

A dobhártya szakadás, vagy orvosi nevén perforált dobhártya gyakori kiváltó okait vesszük sorra dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának segítségével.

További részletek
Orrpolip – ezért fontos kezeltetni

Orrpolip – ezért fontos kezeltetni

Örökletes hajlam és környezeti tényezők is szerepet játszanak az orrpolip kialakulásában. A kezdetben enyhe tünetek idővel egyre zavaróbbá válnak, hosszú távon pedig komoly szövődmények is jelentkezhetnek. Dr. Csóka János fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa az orrpolip kezelésére figyelmeztet.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fül-orr-gégészeti sebész
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Vida Zsuzsanna
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus - alvásszakértő

Prima Medica

Központjaink