A hangképzési zavarok esetén a hangok megfelelő létrehozása kihívást jelent az illetőnek. A hangképzési zavarok befolyásolják az egyén természetes kifejezőkészségét és kommunikációs képességeit, szenvedést okozhatnak a mindennapokban. A hangképzési zavarok több betegséget is magába foglal, melyek között vannak átmenetiek és állandóak. Ezek tünetei is eltérőek lehetnek, ám a hangképzési zavarok jellemző tünete a rekedt hang.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fül-Orr-Gége Központban
Mit jelentenek a hangképzési zavarok?
Hogyan alakulnak ki a hangképzési zavarok?
Miről ismerhetőek fel a hangképzési zavarok?
Mik a hangképzési zavarok típusai?
Hogyan történik a hangképzési zavarok kivizsgálása?
Hogyan kezelhetőek a hangképzési zavarok?
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A hangképzési zavarok a hangok létrehozásának zavarát jelentik. A hangképzési zavarok megértéséhez elsőként nézzük meg, hogyan is történik a normál hangképzés. A hangképzés helye a gégében található, a hangszalagok felelősek a hangok kialakításáért és továbbításáért. A hangszalagok valójában két nyálkahártya-redőt jelentenek, amely izmot és porcot borít. A hangszalagok belégzéskor kinyílnak, majd kilégzéskor összezáródnak, hogy együtt rezegve hangot hozzanak létre. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok irányítják. A hangot a későbbiekben a lágy szájpadlást, a nyelvet és az ajkakat irányító izmok formálják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Normális esetben a hangszalagok simán nyílnak és záródnak, mozgásukkal és rezgésükkel hangokat képeznek. Ha ez a folyamat valahol sérül, nem tudunk tisztán csengő hangot képezni, létrejönnek a hangképzési zavarok.
Amint látható, a hangképzési zavarok hátterében számos ok állhat. Bármely fent felsorolt szerv fejlődési rendellenessége, sérülése, betegsége, az idegi kapcsolat sérülése esetén létrejöhetnek a hangképzési zavarok. A hangképzési zavarok egy csoportja genetikai vagy anatómiai tényezők miatt alakulhat ki. Néhány esetben azonban a hangképzési zavarok megelőzhetőek lennének. Az egészséges hangképzés és beszédtechnikák kialakítása, a megfelelő légzéstechnika gyakorlása és a túlzott hangoskodás vagy helytelen éneklés elkerülése hozzájárulhatnak a hangképzési zavarok csökkentéséhez. A hangképzési zavarok felismerése és kezelése segíthet az egyén kommunikációs képességeinek javításában és az önbizalom növelésében. A megfelelő szakemberrel való együttműködés és a rendszeres terápia lehetővé teheti az érintettek számára, hogy hatékonyan kezeljék vagy leküzdjék a hangképzési kihívásokat.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A hangképzési zavarok kialakulhatnak a hangképzésben részt vevő szervek fejlődési rendellenességei vagy betegségei miatt, illetve a helytelen hanghasználat miatt is. A hangképzési zavarok gyakrabban fordulnak elő olyanok körében, akik foglalkozásszerűen használják a hangjukat. Ilyenek lehetnek például az énekes vagy a tanárok. Az alábbiakban összegyűjtöttük a hangképzési zavarok gyakori, lehetséges okait:
A hangképzési zavarok tünetei változatosak lehetnek, hiszen maguk a hangképzési zavarok is különbözőek. A hangképzési zavarok egyik leginkább jellegzetes tünete a rekedt hang. A hangképzési zavarok a következő tünetekkel jelentkezhetnek:
A hangképzési zavarok csoportosítása a kialakulási mechanizmusuk alapján történik. Ez alapján elkülöníthetőek az organikus és a funkcionális hangképzési zavarok. Mindegyik csoporton belül a hangképzési zavarok további típusai azonosíthatóak.
Az organikus hangképzési zavarok esetében mindig találunk valami szervi eltérést, ami okozza a hangképzési zavarok létrejöttét. Ahogy a bevezetőben ismertetettük, a normál hangképzéshez számos szerv megfelelő és összehangolt működése szükséges. Ha ezek bármelyikébe hiba csúszik, azzal már létre is jöhetnek a hangképzési zavarok. A hangképzési zavarok hátterében állhatnak például a hangszalagon képződött ciszta, csomó, polip, de akár daganat is. Ezeket a tüneteket produkálhatják a gége betegségei, tehát a gége fejlődési rendellenessége, hurutos megbetegedése, daganatos elváltozása és a gégetrauma is. Izomeredetű elváltozás is lehet a hangképzési zavarok oka, mely a gége vázán, a hangszalagokban és a nyálkahártya alatt elhelyezkedő izmokban alakulhat ki. Az idegrendszert érintő betegségek, mint például a Parkinson-kór, sclerosis multiplex és a myasthenia gravis is lehetnek a hangképzési zavarok okozói. A hangszalaggyulladás az átmeneti hangképzési zavarok gyakori oka, mely reflux, dohányzás, légúti betegségek miatt alakulhat ki. Erre a csoportra jellemző, hogy a szervi eltérések kezelésével várható, hogy a hangképzési zavarok is javulni fognak.
A hangképzési zavarok másik nagy típusa a funkcionális hangképzési zavarok. Ez azt jelenti, hogy alapos kivizsgálás során sem derül fény a hangképzési zavarok okára, nem látható a hangképzési zavarok mögött álló betegség, a hangszín és a hang dinamikájának megváltozása nem magyarázható szervi eltéréssel. A funkcionális hangképzési zavarok hátterében tehát nem szervi okok állnak, hanem pszichés eredetű faktorok, a helytelen hanghasználat. A funkcionális hangképzési zavarok kialakulhatnak például a helytelen beszédtechnika vagy énektechnika, a hang túlerőltetése, gyakori krákogás, torokköszörülés miatt is. A hang túlhasználása akkor fordulhat elő például, ha nem megfelelő hangosztályt használ valaki éneklésnél, vagy zajban történő beszéd, hurutos hanghasználat és nagyothallás során. Ilyenkor a panaszok fokozatosan alakulnak ki, jellemző a megváltozott, rekedt hang. A panaszok pihentetés után megszűnnek, de újra kialakulnak, ha továbbra is helytelen a hanghasználat. A funkcionális hangképzési zavarok esetén nem jelentenek megoldást a gyógyszerek vagy a műtét, ebben az esetben hangterápiára lehet szükség.
Sok ember érintett a hangképzési zavarok által, és mégis kevesen fordulnak vele orvoshoz. A hangképzési zavarok megnehezítik a beszédet, társas kapcsolódást, előadás tartást, munkahelyi nehézségeket is okozhatnak. A hangképzési zavarok esetében mindig azonosítani kell a kiváltó okot, ugyanis akár az is előfordulhat, hogy egy rosszindulatú daganatos betegség áll a hangképzési zavarok mögött. Az organikus hangképzési zavarok egy idő után funkcionálissá válhatnak. Ezek miatt a korai diagnózis szerepe kiemelt hangképzési zavarok esetén is. Így van a legjobb esély a teljes felépülésre.
A hangképzési zavarok kivizsgálása foniátriai rendelésen történik. Ennek során a szakorvos megtekinti a gégét a gégetükrözés révén, hogy azonosítsa a gége eltéréseit. A stroboszkópos vizsgálat során a hangszálak rendellenességei vizsgálhatóak. Az eredmények függvényében további, képalkotó vizsgálatokra is sor kerülhet, illetve, ha a kiváltó ok kapcsán felmerül egyéb betegségek szerepe, akkor a társközpontok orvosainak bevonására is szükség lehet. Óvja hangszalagjait hangterápiával! - Fül-Orr-Gége Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Nem biztos, hogy hiperaktív a gyereke, ha állandóan pörög - Endokrin Központ
Tanárbetegség: mi okozza a gyakori torokpanaszokat? - Fül-Orr-Gége Központ
A mutálás zavara miatt a gyermek elszigetelődhet - Gyermekgyógyászati Központ
A hangképzési zavarok kezelése változó a hangképzési zavarok típusától függően. A hangképzési zavarok kezelését mindig fül-orr-gégész szakorvosnak kell irányítania, hiszen a kivizsgálás után ő tudja kiválasztani a legjobb terápiát. A hangképzési zavarok kezelésében az alábbi lehetőségek vannak:
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
