Gégegyulladás gyakran jelentkezhet pedagógusok, előadóművészek, valamint olyan foglalkozási körökben dolgozóknál, akiknek a fő munkaeszközük a hangjuk. A visszatérő panaszok kezelésében a helyes hanghasználat elsajátítása, a hangszalagok túlerőltetésének kerülése is segíthet.
A rizikócsoportba tartozó személyeknél gyakrabban jelentkező akut gégegyulladás oka egyfelől, hogy az érintettek gégéje átlagon felüli igénybevételnek van kitéve, emiatt esetükben egy felsőlégúti fertőzés könnyebben okoz hangszalag gyulladást is. A helyzeten tovább ront a helytelen hanghasználat. A hangszalagok túlerőltetése rövid időn belül megbosszulja magát, a nap végére rekedtség, torokfájdalom is jelentkezhet – sorolja a jellemző panaszokat dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
A gégegyulladásra leginkább a rekedtség hívja fel a figyelmet. Köhögési inger, torokfájdalom, gombócérzés is jelentkezhet. Elhúzódó panaszok esetén mindenképpen fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt, a pontos diagnózis megállapításához gégetükrözésre van szükség. Hangszalaggyulladásról konkrétan akkor beszélhetünk, ha az orvos a gégetükri képben gyulladásra utaló elváltozásokat lát, észleli a kissé megvastagodott, erezett, esetleg váladékos és emiatt a nem is jól záródó hangszalagokat – magyarázza a Fül-orr-gége Központ orvosa. Hosszantartó panaszok esetén azért is javasolt a mielőbbi szakorvosi kontroll, mert az elhúzódó rekedtség mögött egyéb súlyos megbetegedések is lehetnek, mint például gége-, vagy pajzsmirigydaganat . A gyógyulási esélyeket nagymértékben növeli, ha korai stádiumban felfedezzük az elváltozást. A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett allergia teszt elvégzésére is szükség lehet bizonyos esetekben, mert a panaszok hátterében allergia is állhat. Emiatt a hangszalagok megvastagodhatnak, vizenyőssé válhatnak, mindez pedig köhögési ingert és rekedtséget válthat ki.
Dr. Holpert Valéria hangsúlyozza, hogy azoknál, akik sokat és „kissé helytelenül” használják a hangjukat, gyakori az akut gégegyulladások ismétlődése. Ilyenkor nagyon fontos a hang kímélete. A suttogás a normál beszédnél is jobban igénybe veszi a gyulladt hangszalagokat, ezért suttogni egyáltalán nem szabad ebben a pár napban – figyelmeztet a doktornő. A gyógyulás időszakában kerülni kell a túl hideg és túl meleg, szénsavas és fűszeres ételeket és italokat. Az inhalálás hasznos lehet, de csak speciális inhaláló készülékkel végezve. Csak ez képes ugyanis eljuttatni a hangszalagokig az alkalmazott inhaláló szert, az otthoni, forró gőzös inhalálás pedig többet árt, mint használ. A minden esetben szükséges hallgatás és gége diéta mellett gyógyszeres kezelésre is szorulhat a beteg. A gyógyszeres kezelés egyéntől függő, gyulladáscsökkentőre, nyákoldóra , bizonyos esetekben antibiotikumra is szükség lehet.
Az erőltetett, hibás, rosszul vezetett beszédlégzés miatt könnyebben kifáradnak a hangszalagok, gyakrabban jelentkezhet rekedtség. A megfelelő beszédtechnika elsajátítása a terhelhető, tisztán csengő hanghoz is hozzásegít bennünket. Az egyéni hangszínek gazdagításával, a hang magasságának és erősségének helyes használatával az egészségünket is védjük. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, a pontos artikuláció, a lágy hangindítás, a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.
Az egész napos küzdelem a levegőért sem kellemes, ám a fekvő helyzetben jelentkező orrdugulás még zavaróbb, hiszen ilyenkor aludni sem tudunk miatta. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, hogy gyakran allergia áll az orrdugulás hátterében. Ilyen esetben pedig a recept nélküli orrcseppek nem jelentenek jó megoldást.
Egy falat sem megy le, mintha kaktusz nőtt volna a torkomban – légúti betegségek kapcsán sokan tapasztalják a kellemetlen érzést. A fájdalmas nyelésnek azonban több oka is lehet, melyekről dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa számolt be.
