Az arcüreggyulladás kezelésének elsődleges célja a bakteriális fertőzés megszüntetése és az orrmelléküregekben felgyülemlett váladék kiürítése. Az arcüreggyulladás krónikussá válhat, ha a tünetek (orrdugulás, lüktető-fájdalom, csökkent szaglás, elszíneződött orrváladék stb.) 3 hónapon belül nem csillapodnak.
A kezelés akut szakaszában, ha bakteriális fertőzés áll fenn a leggyakoribb kezelési mód az antibiotium kúra. A gyógyulás érdekében fontos az arcüreg szellőzésének helyreállítása, biztosítása. Az arcüreggyulladás kezelésének része a nyálkahártya lohasztó szerek használata és a gyulladást kiváltó illetve hajlamosító ok megszüntetése (pl. orrsövényferdülés műtét, allergia-kezelés) is. Arcüreggyulladás esetében előnyös és sok esetben indokolt is a felgyülemlő váladék eltávolítása - pl. arcüreg mosással, orrmosó folyadék otthoni használatával.
| Cikkek, amiket mindenképp olvasson el! |
Mivel az orrmelléküregek szerves részei a felső légutaknak, ezért a felső légúti gyulladásokat - nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás - gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Ha a felsorolt betegségek következtében kialakult gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, a melléküreget kibélelő nyálkahártya megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék ezáltal nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, majd a feszülés miatt fájdalom jelentkezik. Az akut arcüreggyulladás során nyálkahártya lohasztó orrcseppekkel fontos a légutak szabaddá tétele, a felgyülemlett váladék csak így tud kiürülni. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, nyákoldó, szükség estén antibiotikum. Segíthet a rendszeres sóoldatos orröblítés is.
A kezelés irányelvek szerint gyógyszeres és nem-gyógyszeres lehetőségeket különböztetünk meg.
Kapcsolódó cikkünk
A kezelés célja a nyálkahártya-duzzanat csökkentése, a szellőzés biztosítása, a váladék termelődésének csökkentése, illetve a bakteriális fertőzés teljes eltávolítása.
Akut, vírusos arcüreggyulladásnál az analgetikumok, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, illetve a helyi vagy szisztémás nyálkahártya-ödéma csökkentők képezik a terápia alapját. Akut, bakteriális arcüreggyulladás esetén az antibiotikus terápia alkalmazandó, melnyek célja a kórokozók teljes eltávolítása, a betegség időtartamának megrövidítése, és a szövődmények megelőzése. Az enyhe/középsúlyos esetekben a bakteriális arcüreggyulladás antibiotikum nélkül is gyógyul, de az antibiotikus terápia mellett a gyógyulás gyorsabb és teljesebb.
Nasalis szteroid (NS) terápia - A megfelelő antibiotikum mellett a szokásosnál nagyobb dózisban kiegészítő kezelésként alkalmazhatóak a lokális szteroidok, melyek segítségével gyorsabban és szignifikáns mértékben csökkenhetőek a nyálkahártya-duzzanathoz és ödémához köthető tünetek (orrdugulás, arcfájdalom és feszülés, fejfájás).
Arcüregöblítés - Nem rutin beavatkozás, így terápiás céllal csak ritkán kell elvégezni, ha a gyógyszeres kezelés nem ér el eredményt, illetve következményes súlyos panaszok esetén.
Lokális száraz meleg kezelés (infra-, biotron-, sollux lámpa) - A helyileg alkalmazott meleg hatására a váladék felhígul és vasoconstrictor alkalmazása után könnyebben kiürül az üregekből.
Az arcüreggyulladás kiújulásának kezelése bizonyos esetekben csak az orrmelléküregben történő folyadék kiáramlás biztosításával műtéti úton oldható meg. Erre ma rendelkezésre állnak a legmodernebb fül-orr-gégészeti endoszkópos eszközök.
Az enyhe tünetekkel jelenlévő krónikus arcüreggyulladás kezelése bizonyos esetekben fogászati problémák megoldásával válhat teljessé, ugyanis a fogproblémák is okozhatják az arcüreg folyamatos gyulladását.
Ha az arcüreggyulladás időről-időre kiújul, akkor a fertőzések mellett más lehetséges kiváltó tényezőket is figyelembe kell venni. Endoszkópos betekintéssel, valamint melléküreg CT vizsgálattal képet kaphatunk közvetve az orrmelléküregek állapotáról. A vizsgálatok segíthetnek felderíteni, hogy van-e például orrsövényferdülés, amely a gátolt orrlégzés miatt szintén szerepet játszhat a betegség ismételt megjelenésében. A nyálkahártya krónikus duzzanatát okozhatja például egy fel nem ismert légúti allergia, melynek kezelése nélkül az arcüreggyulladást sem tudjuk végleg megszüntetni. Gyakori panasz az orrpolip, amely bizonyos esetekben műtéttel is kezelendő. A polip egy olyan akadályt képez az orrban, ami szintén gátolja a szabad légáramlást, beszűkíti a középső orrjáratot, ezáltal növeli a betegség megjelenésének kockázatát.
Orrpolipról bővebben itt olvashat. >>
Előfordulhat, hogy fogászati probléma, a foggyökerek krónikus gyulladásának szövődményeként jelentkezik a visszatérő arcüreggyulladás.
A visszatérő arcüreggyulladás tehát sok esetben csak tünet, valamilyen mögöttes probléma, gyulladás következménye. Feleslegesen szedett gyógyszerek, orrcseppek és a betegséggel járó rossz közérzet, fájdalom helyett, visszatérő panaszok esetén mindenképp javasolt a fül-orr-gégészeti kivizsgálás!
Jelentkezzen be online arcüreggyulladás kivizsgálására
ONLINE
bejelentkezés
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
Koronavírus vizsgálatok - Széll Kálmán tér
PCR, szerológia
Spartá Romana Patrizia
Klinikai és pedagógiai szakpszichológus
Dr. Para Szabolcs
neurológus, fejfájás specialista
Forrás: EM szakmai protokollja Krónikus Rhinosinusitis (CRS) orrpolipózissal (NP) vagy orrpolipózis nélkül
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
