Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas, vagy mély lesz-e a hangunk. Ha elégedetlen jelenlegi hangszínével, a beszédterápia segíthet.
Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas, vagy mély lesz-e a hangunk. Ha elégedetlen jelenlegi hangszínével, a beszédterápia segíthet.
Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orrgége Központ orvosa. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.
A hangmagasság attól is függ, hogy hogyan, hol használjuk a hangunkat. Nem megfelelő hangképzés esetén a hang a magasabb és mélyebb is lehet, mint amit a hangképző szerv anatómiai adottságai megkövetelnének , emiatt hamar elfárad, gyakori rekedtségre, torokfájásra panaszkodnak az érintettek. Ez különösen azoknál jelent problémát, akik a hangjukat hivatásszerűen használják, így például tanárok, színészek esetében. A számunkra ideális, jól terhelhető hang eléréséhez először tehát azt kell megtalálnunk, hogy melyik a hangképző szervüknek megfelelő hangmagasság.
A hangképzés bonyolult folyamatának első lépése a levegő belégzése. A levegő a tüdőből elindulva a légcsőn keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang pedig a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg tehát a rezonátorlánc szerepét töltik be. A Fül-orr-gége Központ orvosától megtudtuk, hogy a hangképzés zavara a folyamat bármely szereplőjénél keletkező elváltozás miatt létrejöhet, az ideális hang elérésénél ezért az első lépés mindig a foniátriai vizsgálat, amelynek során a zavart okozó, esetleges anatómiai eltéréseket kiszűrhetjük. A betegek ezt követően logopédiai foglalkozások keretében sajátíthatják el a helyes hangképzést.
A megfelelő hangszín megtalálása és a helyes hangképzés elsajátítása az egész emberre hat: magabiztosabbá tesz, növeli az önbizalmat. Csökken az esetleg korábban nehezen érthető, vagy túl halk beszéd miatt érzett szorongás. A lelki tényezők mellett a szépen zengő hang elérése az egészség megóvásának szempontjából is fontos: a helyes hangképzés segíti a hangszalag túlerőltetéséből adódó panaszok megelőzését is.
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Kedves, kellemes személy, minden kérdésre szívesen válaszolt, minden lehetséges vizsgálatot elvégzett, jó tanácsokat adott."
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
