A Husson által képviselt neuromuscularis elmélet szerint a hangszalagrezgés aktív izommozgás eredménye, melyet a központi idegrendszer felől érkező polifázisos idegimpulzusok irányítanak. A tetszetős elméletet aláássa az a tény, hogy Goerttler 1951-es leírásán kívül egyetlen közlemény sem számol be olyan izomrostokról, melyek a hangszalagok oldalirányú rezgőmozgását biztosítják.
1. ábra. A hangképzés modelljei.
a. a gége frontális metszete; b. myoelasticus-aerodinamiás modell; c. neuromuscularis modell
Mai álláspontunk szerint tehát az emberi hang képzésének négy fő tényezője:
A hangszalagok rezgését létrehozó légoszlop kialakulásában döntő jelentőségű a hangadást megelőző légzés jellege. Belégzési fázisában aktív izomkontrakció hatására a mellkas térfogata növekszik, a tüdőbe beáramlik a levegő. Kilégzési fázisában a belégző izomzat ellazul és a mellkas passzív térfogatcsökkenése kiszorítja a tüdőből a levegőt. Mindkét szakasz időtartamát és a térfogatváltozás nagyságát akaratlagosan megváltoztathatjuk. A belégzési fázis kialakításában a bordaközi izmok és a rekeszizom különböző aktivitással vehetnek részt, ennek megfelelően megkülönböztetünk:
Élettani, hangképzési szempontból legkedvezőbb, a kombinált mellkasi-hasi légzés. Kifejezetten kóros és későbbi hangképzési zavarok forrása lehet az ún. kulcscsonti légzés, mely erőltetett légzés mellett az egész vállöv emelkedésében nyilvánul meg.
Normális nyugalmi légzés közben a mellkas és a hasfal együttmozgása figyelhető meg. Hangadás alatt a mellkas belégzési fázisa még tart, amikor a hasfal már megkezdi kilégzési mozgását. Ezt a folyamatot a mellkasi-hasi légzés élettani aszinkronizmusának nevezzük. Az énekhang képzése során begyakorolt speciális légzéstechnika a hangtámasz (appoggio).
A hangszalagok mozgását, tartását összesen 7 kis izomzat végzi, melyet két agyideg idegez be.
A fonációs helyzet beállítása után a hangrésen keresztüláramló levegőoszlop hatására kialakuló hangszalagrezgést
A hangszalagrezgés frekvenciája a megszólaló hang alaphang-frekvenciájával egyezik. Az amplitúdó nagysága a hangerőt határozza meg. A hangszalag rezgésfolyamata 3 fázisra osztható: nyitási, zárási és befejező fázisokra. Ezek időtartamának aránya befolyásolja a kialakuló hang színezetét.
A gégében kialakult felhangdús primaerhang a toldalékcsőben alakul át ének-, vagy beszédhanggá. A toldalékcső különböző terei: a hangszalag feletti tér, garat, szájüreg, orrüreg rezonátor szerepet töltenek be. Felerősítik a gége primaerhangját, felhangjai közül egyeseket csillapítanak, más felhangcsoportokat kiemelnek. Ezzel befolyásolják a hallható hang intenzitását és színezetét.
| Szolgáltatásainkról bővebb információért, kérjük, keressen fel minket emailen: info@fulorrgegekozpont.hu vagy telefonon: 06 70 882 6307 Díjainkról szintén ezen elérhetőségeken érdeklődhet. |
A fentiekhez felhasználtuk Dr. Kiefer Gábor egyetemi adjunktus (Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika) orvosi oktatási anyagát.
Hetek óta torokfájással küzd, a fájdalomcsillapító és a torokfertőtlenítő tabletta sem használ? A krónikus torokfájás hátterében álló lehetséges kiváltó okokat dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa foglalta össze.
Az egész napos küzdelem a levegőért sem kellemes, ám a fekvő helyzetben jelentkező orrdugulás még zavaróbb, hiszen ilyenkor aludni sem tudunk miatta. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, hogy gyakran allergia áll az orrdugulás hátterében. Ilyen esetben pedig a recept nélküli orrcseppek nem jelentenek jó megoldást.
