A Husson által képviselt neuromuscularis elmélet szerint a hangszalagrezgés aktív izommozgás eredménye, melyet a központi idegrendszer felől érkező polifázisos idegimpulzusok irányítanak. A tetszetős elméletet aláássa az a tény, hogy Goerttler 1951-es leírásán kívül egyetlen közlemény sem számol be olyan izomrostokról, melyek a hangszalagok oldalirányú rezgőmozgását biztosítják.
1. ábra. A hangképzés modelljei.
a. a gége frontális metszete; b. myoelasticus-aerodinamiás modell; c. neuromuscularis modell
Mai álláspontunk szerint tehát az emberi hang képzésének négy fő tényezője:
A hangszalagok rezgését létrehozó légoszlop kialakulásában döntő jelentőségű a hangadást megelőző légzés jellege. Belégzési fázisában aktív izomkontrakció hatására a mellkas térfogata növekszik, a tüdőbe beáramlik a levegő. Kilégzési fázisában a belégző izomzat ellazul és a mellkas passzív térfogatcsökkenése kiszorítja a tüdőből a levegőt. Mindkét szakasz időtartamát és a térfogatváltozás nagyságát akaratlagosan megváltoztathatjuk. A belégzési fázis kialakításában a bordaközi izmok és a rekeszizom különböző aktivitással vehetnek részt, ennek megfelelően megkülönböztetünk:
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Élettani, hangképzési szempontból legkedvezőbb, a kombinált mellkasi-hasi légzés. Kifejezetten kóros és későbbi hangképzési zavarok forrása lehet az ún. kulcscsonti légzés, mely erőltetett légzés mellett az egész vállöv emelkedésében nyilvánul meg.
Normális nyugalmi légzés közben a mellkas és a hasfal együttmozgása figyelhető meg. Hangadás alatt a mellkas belégzési fázisa még tart, amikor a hasfal már megkezdi kilégzési mozgását. Ezt a folyamatot a mellkasi-hasi légzés élettani aszinkronizmusának nevezzük. Az énekhang képzése során begyakorolt speciális légzéstechnika a hangtámasz (appoggio).
A hangszalagok mozgását, tartását összesen 7 kis izomzat végzi, melyet két agyideg idegez be.
A fonációs helyzet beállítása után a hangrésen keresztüláramló levegőoszlop hatására kialakuló hangszalagrezgést
A hangszalagrezgés frekvenciája a megszólaló hang alaphang-frekvenciájával egyezik. Az amplitúdó nagysága a hangerőt határozza meg. A hangszalag rezgésfolyamata 3 fázisra osztható: nyitási, zárási és befejező fázisokra. Ezek időtartamának aránya befolyásolja a kialakuló hang színezetét.
A gégében kialakult felhangdús primaerhang a toldalékcsőben alakul át ének-, vagy beszédhanggá. A toldalékcső különböző terei: a hangszalag feletti tér, garat, szájüreg, orrüreg rezonátor szerepet töltenek be. Felerősítik a gége primaerhangját, felhangjai közül egyeseket csillapítanak, más felhangcsoportokat kiemelnek. Ezzel befolyásolják a hallható hang intenzitását és színezetét.
A fentiekhez felhasználtuk Dr. Kiefer Gábor egyetemi adjunktus (Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika) orvosi oktatási anyagát.
Rendelés típusa: Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Téma szakértője
Dr. Holpert Valéria
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
