Floridai kutatók felfedezték, hogy az elhízás nemcsak több krónikus betegség kockázatát növeli, de a súlygyarapodás a szaglásra is hatással van. Kísérletükben a magas zsírtartalmú étrenden élő egereknél, a szaglás csökkenését igazolták.
Az elhízásról tudjuk, hogy kialakulása többnyire egy igen egyszerű alapelv segítségével megelőzhető: ügyelni kell arra, hogy a napközben bevitt energia mennyisége ne legyen több annál, mint amennyit a szervezetünk a nap folyamán elhasznál. A Florida State University kutatói által végzett vizsgálat jelentőségét az adja, hogy a szaglás fontos tényező az egyén étkezési szokásainak kialakításában. Amennyiben ez a képesség sérül, a szaglás csökkenése állandósíthatja a helytelen étkezési szokásokat, ez pedig további túlsúlyt okozhat az érintetteknél, vagy nehezítheti a fogyást.
E gondolat mentén végezték el 6 hónapon át tartó vizsgálatukat, melyben a kutatók az egerek egy csoportjánál, magas zsírtartalmú étrendet tartva elhízást idéztek elő. A kontroll csoport számára a normál testsúly megtartásához szükséges napi étrendet biztosították. A harmadik, vizsgálatba bevont csoport tagjai már eleve túlsúlyos egerek voltak, tehát nem az első csoportban alkalmazott, magas zsírtartalmú koszt hatására gyarapodtak.
Tapasztalataikat a The Journal of Neuroscience folyóiratban tették közzé, ahol többek közt arra is fény derül, hogy a magas zsírtartalmú étkezést folytató csoport tagjainál 50 százalékkal csökkent a szagérzékelésért felelős idegsejtek száma az agyban. Az egerek normál étkezést folytató társaikhoz képest lassabban reagáltak arra a szagra, melynek felismerése jutalmat a jelentette: vizet. A zsírban gazdag táplálkozás tehát egyértelműen lassította a tanulási folyamatot, az eleve elhízott egereknél azonban nem volt kimutatható a túlsúly hatására jelentkező, hasonló anatómiai összefüggés.
A vizsgálat akkor vált igazán érdekessé, amikor a magas zsírtartalmú étrendet a kutatók normálra cserélték az egereknél. Ekkor ugyanis képességeik rövid időn belül azonossá váltak, szag felismerésük, tanulási képességük gyorsabbá vált. A kutatók elképzelése szerint a szaglórendszer, két faj közti hasonlósága miatt az összefüggés vélhetően embereknél is kimutatható, habár ennek alátámasztására csak igen bonyolult, tudományosan ellenőrzött kísérletek elvégzésével volna lehetőség.
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa a vizsgálattal kapcsolatos kérdésünkre reagálva elmondta, hogy a szaglás csökkenésének több oka is lehet; a kutatás ezek közül csak az egyikre, az agyi idegsejtek zavarára fókuszált:
- A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók.
A szaglóhámról érkező ingerületet a szaglósejtek a koponyában lévő szaglóközpont felé vezetik. A szaglás csökkenése a folyamat bármely résztvevőjének átmeneti, vagy tartós zavara miatt bekövetkezhet. Ha a beteg szaglásvesztésre panaszkodik, az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat, melynek segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám állapota is. Itt fény derülhet arra, ha a panaszok hátterében például orrpolip, orrsövényferdülés áll. Ilyen esetekben a szaglás jó eséllyel visszaállítható. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresés más - neurológiai és belgyógyászati –irányba folytatódhat.
A légkondicionáló berendezések könnyebben elviselhetővé teszik a forró nyári időszakokat, ám nem árt tisztában lenni ezeknek a praktikus eszközöknek az egészségre gyakorolt hatásaival. Miért okozhat fülfájást a klímahasználat? –tettük fel a kérdést dr. Holpert Valériának, a Fül-orr-Gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakemberének.
A nők negyedénél, a férfiak 40 százalékánál rendszeresen jelentkezik a horkolás, ami a velük egy ágyban alvó társukra is rossz hatással van. Számtalan horkolásgátló termék érhető el az interneten, de vajon működnek is ezek a pihentető alvást ígérő termékek? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, fej-nyaksebész szakembere azt tanácsolja, hogy horkolás esetén inkább vizsgáltassuk ki annak okát.
A hang világnapjának megünneplése (április 16.) brazil orvosok, logopédusok, valamint énektanárok kezdeményezésére indult el 1999-ben, amelyhez évről évre újabb országok csatlakoznak. Az idei világnap alkalmából dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere osztott meg néhány érdekességet az emberi hangokról.
