A torokgyulladás a garatnyálkahártya gyulladása, melyet nagyon sok kórokozó okozhat. Az esetek zömében vírus áll a háttérben, amit antibiotikummal gyógyítani nem tudunk. Ilyenkor csak láz-, és fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés és folyadékpótlás a dolgunk. A vírusos eredetű gyulladások pár napon belül többnyire maguktól is gyógyulásnak indulnak, így nem is igényelnek különösebb kezelést.
A mandulagyulladás a torokmandulák gyulladása. Hátterében általában Streptococcus baktérium eredetű fertőzés áll. Kisgyermekeknél jellemző tünet, hogy nem hajlandó enni, torokfájásra panaszkodhat. A fájdalom gyakran kisugárzik a fülbe. Jellemző a láz, a rossz közérzet, fejfájás és hányás. Bakteriális eredetű fertőzés ellen a gyermekorvos antibiotikumot ír fel, melyet az előírt adagban kell szedni, és annyi ideig, amíg az orvos javasolta az esetleges szövődmények elkerülése érdekében. Tüszős mandulagyulladásban szenvedő gyermek az antibiotikum mellett is lehet lázas 5-7 napig. Különböző helyi fájdalomcsillapítókat tartalmazó tabletták szopogatása, langyos folyadék, ágynyugalom enyhítheti a panaszokat.
A torok- és mandulagyulladások kezelésében egyaránt fontos a folyadékpótlásról gondoskodunk. A mézzel ízesített gyógyteák fogyasztásával a köhögést és a gyulladást is csillapíthatjuk.
Kamilla:
A legismertebb gyulladáscsökkentő hatású gyógynövényünk. Kellemes íze miatt gyermekek is szívesen fogyasztják a belőle készült főzetet.
Hársfa:
A hársfa tea kiváló köhögés csillapító, slejmoldó és nyugtató hatású.
Kakukkfű:
A kakukkfű tea frissítő hatású, köhögés, torokfájás csillapítására kitűnő gyógyír.
Zsálya:
A „torokfájás háziszereként” is ismert gyógynövényből készült főzet fertőtlenítő, baktériumölő és gyulladásgátló hatású, szájnyálkahártya gyulladások kezelésére is kiváló.
Hagymatea:
1,5 liter vízbe teszük 2 nagy fej hagyma megmosott külső, vörös leveleit. 3 percig főzzük, majd szűrve, mézzel isszuk. A hagymateát köptetőként is alkalmazhatjuk, ha 1 fej hagymát egy liter vízben megfőzünk, majd mézzel ízesítjük.
A tejtermékek, a dió, a banán nyákképző hatású, ezért érdemes kihagyni az étrendből!
A mandulák különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Az orr és torokmandulák olyan védőanyagokat termelnek, melyek felveszik a harcot a kórokozókkal szemben. A harc közben azonban a mandulák is begyulladhatnak.
Ha pedig a fertőzések nagy gyakorisággal követik egymást, előfordulhat, hogy létrejön egy folytonos duzzadt, krónikus mandulagyulladás alakul ki. A mandulákat azonban pusztán azért, mert megduzzadtak, még nem kell eltávolítani.
A mandulaműtét elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul. Az orr-, illetve garatmandulák kivételének szükségességét pontos szabályok írják elő. 3 éves kor után rendszerint a következő esetekben javasoljuk a műtét elvégzését:
• Tüszős mandulagyulladás
A klasszikus tüszős mandulagyulladás a várandósság időszakából, magzati korból származó anyai védettség miatt 3 éves kor alatt gyakorlatilag nem fordul elő. Ezt a jól körülhatárolt kórképet egy Streptococcus törzsbéli baktérium okozza, és megfelelő antibiotikumra jól gyógyul. Problémát az jelent, ha ezek a fertőzések egy éven belül többször, 4-5 alkalommal ismétlődnek és magas lázzal járnak.
• Tályog
Tüszős mandulagyulladás szövődményeként a mandula körül tályog alakulhat ki. A duzzanat oly mértékű lehet, hogy a beteg képtelen nyelni, szájzára alakul ki. Heves, féloldali, fülbe sugárzó fájdalom jelentkezik. A rendkívül veszélyes kórkép mindenképpen kórházi kezelést igényel. A műtét elvégzésére a tályog lezajlása után van lehetőség.
• Veszélyes szövődmények
A műtét különösen indokolt lehet, ha a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel. Ezek kialakulhatnak a bőr, az ízületek, a vese és a szív területén is. Ilyen esetekben, ha a mandula gócként szerepel, eltávolítása megszünteti a szövődményes panaszokat is.
• Orrmandula nagyobbodás
Kisgyermekkorban a szűk felső légutak átmérőjét már az orrmandula enyhe fokú megnagyobbodása is jelentősen csökkentheti. A gyerekeknél ilyen esetekben akadályozottá válik az orrlégzés és a fül dobüregének szellőzése, melynek következtében krónikus fülgyulladás is kialakulhat. Súlyosabb esetekben a megnagyobbodás olyan nagy mértékű lehet, hogy éjszakai légzéskimaradást és ezzel oxigénhiányos állapotot idéz elő. Ez utóbbi kialakulásában azonban sokszor a megnagyobbodott torokmandula áll. Az éjszakai légzéskimaradások jól vizsgálhatók korszerű alváslaborokban. Amennyiben az eredmény indokolja, szükségessé válhat a megnagyobbodott torokmandula kivétele is az oxigénhiányos állapot kivédésére.
Az influenza tünetei rendszerint hirtelen jelentkeznek. Szinte a semmiből érkezik a rossz közérzet, a fájó izmok, ízületek, fejfájás, láz, fáradtság és gyengeség. A betegség lefolyását torokfájás, náthás tünetek és köhögés is kísérheti, de – főként a krónikus betegek, idősek és kisgyermekek esetében – a szövődmények sem ritkák. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük, hogyan segíthetjük a mielőbbi gyógyulást és a szövődmények megelőzését.
Ha a gyermek arra panaszkodik, hogy fáj a füle, esetleg magas láza is van, orvoshoz visszük. Az akut gennyes mellett azonban létezik a középfülgyulladásnak egy tünetmentes formája is, amely – ha nem ismerik fel – akár maradandó hallásromláshoz is vezethet. A savós középfülgyulladásról dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.
