Hangos zajoktól szenvedhet valaki munkahelyi környezetben is, de sokan a szabadidős tevékenységek közben, a túl hangos zenehallgatás miatt válnak idővel halláskárosulttá. Később talán gyógyszerrel is kezelhető lesz a probléma, addig marad a megelőzés.
A halláskárosodás a beszéd megértését nehezíti, különösen zajos környezetben, vagy ha más emberek beszélnek a közelben. Az érintettek úgy is hallhatják, mintha a többi ember motyogva, vagy halkabban beszélne, mint eddig; emiatt többször kérik, hogy ismételjék meg az elhangzott szöveget. Hangosabban hallgatják a televíziót, rádiót, gyakran fülzúgástól is szenvednek – sorolja a legjellemzőbb tüneteket dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Ha valaki zajos környezetben tartózkodik, akkor megnő az akusztikus jelek belső fülbe, majd onnan az agyba történő továbbításának ideje. A lelassult folyamat eredményeként létrejön a halláscsökkenés. A University of Leicester kutatói felfedezték, hogy ennek hátterében – szemben más korábbi elképzelésekkel - egyértelműen a mielinréteg elvékonyodása áll, felfedezésük így új utakat nyithat a probléma kezelésében. Eredményeiket a Frontiers in Neuroanatomy folyóiratban publikálták.
A mielin védőréteg nélkül az ingerületek, az elektromos jelek továbbítása kárt szenved. A kutatók ezért most olyan készítmény kifejlesztését tervezik, amely képes a károsodott mielin réteg helyreállítására, a hallásromlás kezelésére.
Dr. Augusztinovicz Monika szerint nem vesszük elég komolyan, hogy a hallószervünk nagyon érzékeny műszer. A korral természetes módon is bekövetkező halláscsökkenést a hangos zene hallgatása, vagy a tartósan zajos környezet akár több évvel is előre hozza. Halláskárosodást okoz a hirtelen dörejártalom és a tartós, 85 decibel feletti hanghatás is. A károsító ártalom a hang intenzitásától, magasságától és a folyamat időtartamától is függ.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
