Hangos zajoktól szenvedhet valaki munkahelyi környezetben is, de sokan a szabadidős tevékenységek közben, a túl hangos zenehallgatás miatt válnak idővel halláskárosulttá. Később talán gyógyszerrel is kezelhető lesz a probléma, addig marad a megelőzés.
A halláskárosodás a beszéd megértését nehezíti, különösen zajos környezetben, vagy ha más emberek beszélnek a közelben. Az érintettek úgy is hallhatják, mintha a többi ember motyogva, vagy halkabban beszélne, mint eddig; emiatt többször kérik, hogy ismételjék meg az elhangzott szöveget. Hangosabban hallgatják a televíziót, rádiót, gyakran fülzúgástól is szenvednek – sorolja a legjellemzőbb tüneteket dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Ha valaki zajos környezetben tartózkodik, akkor megnő az akusztikus jelek belső fülbe, majd onnan az agyba történő továbbításának ideje. A lelassult folyamat eredményeként létrejön a halláscsökkenés. A University of Leicester kutatói felfedezték, hogy ennek hátterében – szemben más korábbi elképzelésekkel - egyértelműen a mielinréteg elvékonyodása áll, felfedezésük így új utakat nyithat a probléma kezelésében. Eredményeiket a Frontiers in Neuroanatomy folyóiratban publikálták.
A mielin védőréteg nélkül az ingerületek, az elektromos jelek továbbítása kárt szenved. A kutatók ezért most olyan készítmény kifejlesztését tervezik, amely képes a károsodott mielin réteg helyreállítására, a hallásromlás kezelésére.
Dr. Augusztinovicz Monika szerint nem vesszük elég komolyan, hogy a hallószervünk nagyon érzékeny műszer. A korral természetes módon is bekövetkező halláscsökkenést a hangos zene hallgatása, vagy a tartósan zajos környezet akár több évvel is előre hozza. Halláskárosodást okoz a hirtelen dörejártalom és a tartós, 85 decibel feletti hanghatás is. A károsító ártalom a hang intenzitásától, magasságától és a folyamat időtartamától is függ.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
