Többen átestek már rajta, de sokan még csak most küzdenek az idei szezon első orrfolyással, köhögéssel, tüsszögéssel, torokfájással és levertséggel járó tüneteivel. Törvényszerű, hogy az ősz minden évben náthával kezdődjön, vagy létezik biztos módszer a megelőzésre?
Új évszak, új szokásokA tél sok változást hoz az életünkben. A rövidülő nappalok, borúsabb, hűvös, nyirkos időjárás nemcsak a hangulatunkra van hatással, de kedvező feltételeket teremt bizonyos kórokozók megjelenéséhez is. Ősszel-télen több időt töltünk zárt térben, illetve erre az időszakra esik az óvoda- és iskolakezdés időpontja is, így a közösségbe kerülő gyermekek is könnyen hazavihetik a fertőzéseket. Étkezési szokásaink is megváltoznak: a szezonális, friss zöldségek- és gyümölcsök helyét más típusú élelmiszerek váltják fel – sorolja a gyakrabban jelentkező légúti betegségek okait dr. Babai László, orvos-természetgyógyász. Teljesen normális, ha egy-egy fertőzésen átesünk, ez az őszi-téli időszak velejárója. Azonban ha úgy érezzük, hogy a legenyhébb betegség is hosszú időre ágyba kényszerít és a fertőzések szinte egymást követően ismétlődnek, érdemes életmódunkat górcső alá venni, mert könnyen lehet, hogy a gyakori betegeskedések oka itt keresendő.
A legtöbben ott rontjuk el, hogy a hűvösebb idő beköszöntével azonnal szögre akasztjuk a túrabakancsot, vagy futócipőt, téli leállásra készítjük fel a kerékpárunkat és magunkat is. Fejben összeállítjuk a hétvégenként, esténként megnézendő filmek listáját, közben pedig jókat nassolunk. A gyakori fertőzések miatt átbetegeskedett tél után, tavasszal persze rémülten vesszük észre az így eltelt hónapok nyomait és kapkodva kutatunk a legújabb pár hét alatt több kiló mínuszt ígérő diéta után. Tartós eredményeket garantáló, egészségtudatos életmódról persze csak akkor beszélhetünk, ha az valóban az életünk, a mindennapjaink részévé válik, évszaktól függetlenül.
Nemcsak a plusz kilók, de a betegségek megelőzésének egyik leghatásosabb eszköze is a mozgás. A fizikai aktivitás hatására tisztulnak a kis légutak is - nem átlégzésnél pang benne a váladék, kiváló táptalaj a kórokozóknak -, a szövetek keringése javul, hiszen ezáltal tápanyagot kapnak, a salakanyag elszállításra kerül, emelkedik az antioxidáns szint, javul a fehérvérsejtek működése. Intenzív mozgás során tehát a fokozott igénybevétel tisztítja a tüdőt. Persze ez is csak akkor érvényes, ha az intenzív tevékenységet nem szennyezett levegőjű környezetben végezzük. Gyakorlatilag korhatár nélkül végezhető mozgásforma a túrázás. Keressük az alkalmakat, hogy minél több időt tölthessünk a természetben. Évente egy-két hét a friss levegőn szépen kitisztítja szervezetünket. Rossz idő esetén se csüggedjünk, az edzőtermek kínálatában ma már mindenki találhat korosztályának, alkatának, vagy érdeklődésének megfelelő mozgásformát.
A szervezet ellenálló képességét csökkenti minden, ami nem egészséges. Ezért kerülendő a túl sok zsírt, ill. szénhidrátot tartalmazó étrend fogyasztása. Az egészség megőrzésének érdekében törekednünk kell a mértékletességre, ellenkező esetben könnyen felboríthatjuk a szervezet egyensúlyát. És mint ilyen, mondhatjuk azt, hogy a szervezet energiáit felemészti az egyensúly megtartásának igyekezete, nem marad energia a fertőzések elleni védelemre.
A rendszeres mozgás, megfelelő étrend mellett a szervezet ellenálló képességét támogathatjuk még bizonyos ásványi anyagok és vitaminok segítségével is – javasolja a Speed Medical orvos-természetgyógyásza. A szervezet védekezőképességé közismerten fokozó C-vitamin mellett az utóbbi években több vizsgálat is igazolta a D-vitamin szerepét a téli időszakban gyakori légúti betegségek megelőzésében. Ezzel együtt több vizsgálat is felhívja a figyelmet arra, miszerint világszerte gyakori jelenség a D-vitamin hiány, melynek kezelése egyénenként eltérő adagolást igényelhet. A pontos mennyiség vérvizsgálat segítségével határozható meg. Ezt követően rövidebb ideig nagyobb dózis szedésére lehet szükség, majd a későbbiekben elégséges a fenntartó mennyiség napi adagolása. Az influenzajárványok esetében megfigyelték, hogy azokban az országokban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint a jellemző. A szelén nagyobb koncentrációban toxikus hatású, ezért a személyre szabott mennyiség meghatározását javasolt szakemberre bízni. A fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenéséhez vezethet még a cink- és vashiány is, a megelőzés érdekében érdemes ezek pótlásáról is gondoskodni.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
