Hirtelen jelentkező láz, köhögés, légszomj esetén ne a Fül-orr-gége Központba foglaljon időpontot, hanem maradjon otthonában / tartózkodási helyén és mielőbb keresse fel telefonon háziorvosát, illetve hívja a 06 80 277 455, 06 80 277 456 telefonszámot
A fül- és fejhallgatók használatának elterjedésével, az általuk okozott halláskárosodás veszélye is megnőtt az elmúlt évtizedek során. A problémára a WHO jelentése hívta fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ha letekerjük a hangerőt és napi egy órára csökkentjük az audioeszközök használatát, a halláskárosodás kockázata is mérsékelhető.
A halláskárosodás veszélye elsősorban a tinédzser és a fiatal felnőttek körében nagy, mivel ezekben a korosztályokban a legelterjedtebb az eszközök használata. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen módon szerzett halláskárosodás végleges: „A hallás elvesztése vissza nem fordítható, egyedül csak a megelőzéssel tudjuk megóvni az egészségét.” 
A világon megközelítőleg 360 millióan – a teljes lakosság 5 százaléka – szenved közepes, vagy annál súlyosabb fokozatú halláskárosodástól. A kiváltó okok skálája széles, a hallás csökkenését genetikai tényezők mellett okozhatják fertőző betegségek, droghasználat, környezetből származó zajártalmak és az életkor előrehaladtával is gyakoribbá válik ez a probléma. A WHO szerint azonban az esetek felében a halláskárosodás megelőzhető.
Az általuk vizsgált országokban, a 12-35 év közöttiek felénél találták veszélyesnek a személyes audio eszközök – ide sorolva az okostelefonokat is - hangerejét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a korosztály 40 százalékánál még egyéb körülmények – éjszakai szórakozóhelyek, sportesemények rendszeres látogatása- is tovább növelik a halláskárosodás veszélyét.
A károsodás mértékét több tényező is befolyásolja: a zaj erőssége, időtartama és a zajártalom gyakorisága. A legrosszabb tehát, ha valaki a délutánjait, estéit is 85dB feletti fej-, vagy fülhallgatóval a fején tölti; a hétvégéken pedig rendszeres vendég különböző szórakozóhelyeken, koncerteken. Dr. Augusztinovicz Monika szerint az átmeneti halláscsökkenés, hallásvesztés, vagy a zajos éjszakák utáni fülcsengés mindenképpen intő jel arra, hogy a fülnek több csendre, pihenésre és kevesebb zajra volna szüksége.
A WHO szerint a hallás megőrzéséért a munkavédelmi előírások betartásával, a koncerteken pedig füldugó használatával tehetünk. Ehhez járulhatnak hozzá a munkaadók illetve a programszervezők, a szórakozóhelyeken csendes, „nyugi-szobák” kialakításával, ahová a résztvevők időnként félrevonulhatnak a zajos környezetből. A veszélyeztetett korcsoportba tartozók számára az Egészségügyi Világszervezet azt tanácsolja, hogy a megelőzés érdekében biztonságos hangerősséggel, 85dB alatt hallgassanak zenét. A zenehallgatás időtartamát tekintve napi egy óra, vagy annál kevesebb áll az ajánlásban. Ezen kívül érdemes koncertekre füldugóval készülni, hosszútávon pedig más, csendesebb elfoglaltságokkal is színesíteni a szabadidős programok repertoárját.
Fülgyulladás felnőtteknél is előfordulhat. Megfázás, influenza és légúti allergia következtében is kialakulhat, de akár egy rossz mozdulat fültisztításnál vagy az uszoda vize is kiválthatja. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a fülgyulladás tüneteiről kérdeztük.
A koronavírus-járvány kezdete óta a szakemberek egyre többet tudnak meg a kórokozóról. A kezdetben közölt láz, száraz köhögés és légszomj mellett az elmúlt időszakban kiderült, hogy a hasmenés is lehet a koronavírus fertőzés tünete. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa egy újabb, a napokban közölt tünetre, a szaglásvesztésre hívja fel a figyelmet.
