A fül- és fejhallgatók használatának elterjedésével, az általuk okozott halláskárosodás veszélye is megnőtt az elmúlt évtizedek során. A problémára a WHO jelentése hívta fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ha letekerjük a hangerőt és napi egy órára csökkentjük az audioeszközök használatát, a halláskárosodás kockázata is mérsékelhető.
A halláskárosodás veszélye elsősorban a tinédzser és a fiatal felnőttek körében nagy, mivel ezekben a korosztályokban a legelterjedtebb az eszközök használata. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen módon szerzett halláskárosodás végleges: „A hallás elvesztése vissza nem fordítható, egyedül csak a megelőzéssel tudjuk megóvni az egészségét.” 
A világon megközelítőleg 360 millióan – a teljes lakosság 5 százaléka – szenved közepes, vagy annál súlyosabb fokozatú halláskárosodástól. A kiváltó okok skálája széles, a hallás csökkenését genetikai tényezők mellett okozhatják fertőző betegségek, droghasználat, környezetből származó zajártalmak és az életkor előrehaladtával is gyakoribbá válik ez a probléma. A WHO szerint azonban az esetek felében a halláskárosodás megelőzhető.
Az általuk vizsgált országokban, a 12-35 év közöttiek felénél találták veszélyesnek a személyes audio eszközök – ide sorolva az okostelefonokat is - hangerejét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a korosztály 40 százalékánál még egyéb körülmények – éjszakai szórakozóhelyek, sportesemények rendszeres látogatása- is tovább növelik a halláskárosodás veszélyét.
A károsodás mértékét több tényező is befolyásolja: a zaj erőssége, időtartama és a zajártalom gyakorisága. A legrosszabb tehát, ha valaki a délutánjait, estéit is 85dB feletti fej-, vagy fülhallgatóval a fején tölti; a hétvégéken pedig rendszeres vendég különböző szórakozóhelyeken, koncerteken. Dr. Augusztinovicz Monika szerint az átmeneti halláscsökkenés, hallásvesztés, vagy a zajos éjszakák utáni fülcsengés mindenképpen intő jel arra, hogy a fülnek több csendre, pihenésre és kevesebb zajra volna szüksége.
A WHO szerint a hallás megőrzéséért a munkavédelmi előírások betartásával, a koncerteken pedig füldugó használatával tehetünk. Ehhez járulhatnak hozzá a munkaadók illetve a programszervezők, a szórakozóhelyeken csendes, „nyugi-szobák” kialakításával, ahová a résztvevők időnként félrevonulhatnak a zajos környezetből. A veszélyeztetett korcsoportba tartozók számára az Egészségügyi Világszervezet azt tanácsolja, hogy a megelőzés érdekében biztonságos hangerősséggel, 85dB alatt hallgassanak zenét. A zenehallgatás időtartamát tekintve napi egy óra, vagy annál kevesebb áll az ajánlásban. Ezen kívül érdemes koncertekre füldugóval készülni, hosszútávon pedig más, csendesebb elfoglaltságokkal is színesíteni a szabadidős programok repertoárját.
Az egész napos küzdelem a levegőért sem kellemes, ám a fekvő helyzetben jelentkező orrdugulás még zavaróbb, hiszen ilyenkor aludni sem tudunk miatta. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, hogy gyakran allergia áll az orrdugulás hátterében. Ilyen esetben pedig a recept nélküli orrcseppek nem jelentenek jó megoldást.
Egy falat sem megy le, mintha kaktusz nőtt volna a torkomban – légúti betegségek kapcsán sokan tapasztalják a kellemetlen érzést. A fájdalmas nyelésnek azonban több oka is lehet, melyekről dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa számolt be.
