A fül- és fejhallgatók használatának elterjedésével, az általuk okozott halláskárosodás veszélye is megnőtt az elmúlt évtizedek során. A problémára a WHO jelentése hívta fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ha letekerjük a hangerőt és napi egy órára csökkentjük az audioeszközök használatát, a halláskárosodás kockázata is mérsékelhető.
A halláskárosodás veszélye elsősorban a tinédzser és a fiatal felnőttek körében nagy, mivel ezekben a korosztályokban a legelterjedtebb az eszközök használata. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen módon szerzett halláskárosodás végleges: „A hallás elvesztése vissza nem fordítható, egyedül csak a megelőzéssel tudjuk megóvni az egészségét.” 
A világon megközelítőleg 360 millióan – a teljes lakosság 5 százaléka – szenved közepes, vagy annál súlyosabb fokozatú halláskárosodástól. A kiváltó okok skálája széles, a hallás csökkenését genetikai tényezők mellett okozhatják fertőző betegségek, droghasználat, környezetből származó zajártalmak és az életkor előrehaladtával is gyakoribbá válik ez a probléma. A WHO szerint azonban az esetek felében a halláskárosodás megelőzhető.
Az általuk vizsgált országokban, a 12-35 év közöttiek felénél találták veszélyesnek a személyes audio eszközök – ide sorolva az okostelefonokat is - hangerejét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a korosztály 40 százalékánál még egyéb körülmények – éjszakai szórakozóhelyek, sportesemények rendszeres látogatása- is tovább növelik a halláskárosodás veszélyét.
A károsodás mértékét több tényező is befolyásolja: a zaj erőssége, időtartama és a zajártalom gyakorisága. A legrosszabb tehát, ha valaki a délutánjait, estéit is 85dB feletti fej-, vagy fülhallgatóval a fején tölti; a hétvégéken pedig rendszeres vendég különböző szórakozóhelyeken, koncerteken. Dr. Augusztinovicz Monika szerint az átmeneti halláscsökkenés, hallásvesztés, vagy a zajos éjszakák utáni fülcsengés mindenképpen intő jel arra, hogy a fülnek több csendre, pihenésre és kevesebb zajra volna szüksége.
A WHO szerint a hallás megőrzéséért a munkavédelmi előírások betartásával, a koncerteken pedig füldugó használatával tehetünk. Ehhez járulhatnak hozzá a munkaadók illetve a programszervezők, a szórakozóhelyeken csendes, „nyugi-szobák” kialakításával, ahová a résztvevők időnként félrevonulhatnak a zajos környezetből. A veszélyeztetett korcsoportba tartozók számára az Egészségügyi Világszervezet azt tanácsolja, hogy a megelőzés érdekében biztonságos hangerősséggel, 85dB alatt hallgassanak zenét. A zenehallgatás időtartamát tekintve napi egy óra, vagy annál kevesebb áll az ajánlásban. Ezen kívül érdemes koncertekre füldugóval készülni, hosszútávon pedig más, csendesebb elfoglaltságokkal is színesíteni a szabadidős programok repertoárját.
A szeptemberi tanévkezdéssel sok gyermek tér vissza az óvodai és iskolai úszásoktatáshoz is. Mi a teendő, ha a gyermek füle érzékeny az uszoda hideg, klóros vizére, és a szülőknek gyakran kell emiatt fül-orr-gégészhez fordulniuk? Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa szerint egy megfelelően illeszkedő, egyedileg készített és rendszeresen tisztított füldugó egyszerű és hatékony eszköz lehet a hallójárat gyulladás megelőzésére, különösen azoknál, akik korábban többször küszködtek ezzel a problémával.
Az időskori nyelési nehézség (diszfágia) nem csak egy kellemetlen tünet. Súlyos szövődményekkel (alultápláltság, kiszáradás, aspirációs tüdőgyulladás) járhat, drasztikusan rontja az életminőséget, és az idős emberek elszigetelődéséhez vezethet. Becslések szerint az 50 év felettiek több mint 20 százaléka tapasztal diszfágiát. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész-foniáter szakorvosa az időskori diszfágia okairól és kezelési lehetőségeiről beszél.
A légkondicionáló berendezések könnyebben elviselhetővé teszik a forró nyári időszakokat, ám nem árt tisztában lenni ezeknek a praktikus eszközöknek az egészségre gyakorolt hatásaival. Miért okozhat fülfájást a klímahasználat? –tettük fel a kérdést dr. Holpert Valériának, a Fül-orr-Gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakemberének.
