A száraz orrnyálkahártya minden lélegzetvételnél feszítő érzése nemcsak kellemetlen, de számos egészségügyi problémához is vezethet: gyakori orrvérzés jelentkezhet, a betegek fogékonyabbá válhatnak a fertőzésekre. Kialakulásának okairól, megelőzéséről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monikát, a Fül-orr-gége Központ allergológus, fül-orr-gégész orvosát kérdeztük.
Az orron keresztül belélegzett levegőt a gazdag érhálózattal ellátott nyálkahártya felmelegíti, a csillószőrök pedig megtisztítják. A kiszűrt szennyezőanyagokat és kórokozókat a nyálkahártya által termelt váladék távolítja el az orrüregből, mely köhögéskor, tüsszentéskor távozik, vagy hátul a garatba észrevétlenül lecsorog. Ha ez a folyamat bármilyen okból nem tud megvalósulni, a szájlégzés veszi át a helyét.  A szájlégzésnek azonban számos kellemetlen szövődménye lehet. Ha a hideg levegő melegítés és tisztítás nélkül jut az alsóbb légutakba, annak könnyen mandula-, gége-, hangszálgyulladás lehet a következménye – figyelmeztet dr. Augusztinovicz Monika.
Télen a fűtött lakások levegője meleg, száraz, ami az orrnyálkahártyát is könnyen kiszáríthatja. Nemcsak a külső, de a hidratálás belső hiánya is okozhat orrszárazságot. Ha nem iszunk elegendő mennyiségű folyadékot, az orr váladéktermelő képessége is csökken.
A túlzásba vitt orrcsepp használat gyakori kiváltó ok. A készítmények hatására az orrnyálkahártya erei összehúzódnak, a termelt váladék mennyisége csökken. Mindez kedvez nátha esetén, de az előírtnál gyakrabban, vagy hosszabb ideig alkalmazva az orrcseppek az orrnyálkahártya duzzanatát, szárazságát okozhatják.
Bizonyos gyógyszerek – például a nátha, allergia kezelésében is használt – dekongesztánsok, antihisztaminok szedése is száríthatja az orrnyálkahártyát.
Az orrszárazság bizonyos betegségek kísérő tüneteként is jelentkezhet: a Sjögren-szindróma autoimmun betegség, mely általános nyálkahártya szárazságot okoz például a szájban, szemekben, orrban is. A száraz orr önmagában is okozhat orrvérzéseket, ha azonban ezek az epizódok gyakran ismétlődnek, feltétlenül ellenőriztesse vérnyomását, mert a tünetek magasvérnyomás betegség jelei is lehetnek!
Nőknél a hormonális változások hatására is jelentkezhet nyálkahártya szárazság. A menopauza egyéb tüneteivel együtt jelentkező orrszárazság esetén gondolni kell erre a lehetőségre is.
Tartós orrszárazság esetén szükséges fül-orr-gégészeti vizsgálat elvégzése, az egyéb betegségek kizárására – javasolja a Fül-orr-gége Központ orvosa. A vizsgálat előtt érdemes átgondolni a közelmúltban, vagy folyamatosan szedett gyógyszereket, lezajlott betegségeket, egyéb panaszokat is. A vizsgálat után a kezelés az eredmény függvényében folytatódhat, egyéntől függően. Általánosságban javasolható, hogy a panaszok kezeléséhez fontos a folyadékpótlás, ez legalább 1,5-2l folyadékot jelent naponta.
Az alkohol és a koffein szárít, ezek fogyasztását csökkentsük. A belső levegő nedvesítéséhez beszerezhetünk párásító készüléket, vagy ennek hiányában a fűtőtestekre helyezett, vízzel teli edény is jó szolgálatot tehet párologtatás céljából. A tengervizes orrspray naponta több alkalommal is, mellékhatások nélkül használható az orrnyálkahártya nedvesítésére. Az orrmosás nemcsak a panaszok enyhítésében segít, de segítségével megtisztíthatjuk az orrüreget a kórokozóktól, szennyeződésektől is. Fontos, hogy orrmosáshoz csak erre a célra kifejlesztett készüléket és fiziológiás sóoldatot használjunk. Nézzük át a rendszeresen szedett gyógyszereinket, ha van köztük olyan, ami orrszárazságot okozhat, konzultáljunk kezelőorvosunkkal a cseréjéről.
 
							Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
							Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
							A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.