A tartós rekedtség a legjellemzőbb tünet, de ha beszéd közben gyakran kifogyunk a levegőből, szintén intő jel lehet. A hangszál-bénulás bekövetkezhet nyaki műtétek után is, de akár daganatos elváltozást is jelezhet.
Finom szerkezet
A hangképzés egyik legfontosabb szerve a gégében elhelyezkedő páros hangszalag. A gégét számos porc alkotja, melyeket szalagok, inak és izmok kötnek össze – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok gégeizmok irányítják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Ha ez a folyamat valahol sérül, nem tudunk tisztán csengő hangot képezni, így tehát az első tünet rendszerint a hang megváltozása, a rekedtség.
Rezgések nélkül
A hangszalagok bénulása lehet egy-, vagy kétoldali. Mindkét hangszalag egyidejű bénulása viszonylag ritkán fordul elő, azonban ha bekövetkezik súlyos, életveszélyes állapotot idéz elő. Az egyoldali bénulás jóval gyakoribb eset, mely jellemzően a nyaki területet érintő műtétek után tapasztalható. A hangszál-bénulás daganatos betegség első figyelmeztető tünetei is lehet, gyakran pajzsmirigy-daganat idézi elő. Ízületi gyulladásos betegeknél is előfordulhat, ha a betegség tünetei a gége kisizületei területén is jelentkeznek, a hangszalagmozgás korlátozódik vagy akar meg is szünhet. Előfordul még az idiopátiás eredet, vagyis bizonyos esetekben a vizsgálatok során nem derül fény a kiváltó okokra.
Figyelmeztető tünetek
A rekedtség mellett a hangszál bénultsága a hangképzésében egyéb zavarokat is okozhat: a beteg egy levegővétellel rövidebb ideig képes csak beszélni, hamarabb elfárad beszéd közben, nehezére esik a hangos beszéd. Egyoldali bénulás esetén fizikai terhelésre légszomj is jelentkezhet, gyakoriak lehetnek a félrenyelések, köhécselés.
Fontos az időben kezdett terápia
A hangszalag-bénulás azonnali és legfőbb tünete jellemzően a rekedtség. Műtétek után, vagy elhúzódó panaszok esetén javasolt orvoshoz fordulni. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során feltérképezhető az elváltozások oka. A panaszok eredete határozza meg a további terápiát, de az ismételten tisztán csengő hang visszanyerésének az egyedüli módszere a foniátriai és logopédia kezelés. A gyógyulás egyéntől függően hosszabb időt is igénybe vehet, nélkülözhetetlen azonban a panaszok súlyosbodása, vagy a stagnálás megelőzésére. Hangszál-bénulás esetén az ép hangszalag nem tud megfelelően a bénult hangszalag mellé zárni, így nem jön létre a hangrés zárás,ami tiszta hang alapfeltétele. A beteg hangja ettől gyenge, levegős lesz, a beszéd fárasztja, egy levegővel nem tud elég hosszan beszélni. Megfelelő kezelés mellett megelőzhetjük az érintett terület további leépülését, a bénult hangszál újra működésbe hozható, az egészséges hangszál működése alakítható.
Az influenza tünetei rendszerint hirtelen jelentkeznek. Szinte a semmiből érkezik a rossz közérzet, a fájó izmok, ízületek, fejfájás, láz, fáradtság és gyengeség. A betegség lefolyását torokfájás, náthás tünetek és köhögés is kísérheti, de – főként a krónikus betegek, idősek és kisgyermekek esetében – a szövődmények sem ritkák. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük, hogyan segíthetjük a mielőbbi gyógyulást és a szövődmények megelőzését.
Ha a gyermek arra panaszkodik, hogy fáj a füle, esetleg magas láza is van, orvoshoz visszük. Az akut gennyes mellett azonban létezik a középfülgyulladásnak egy tünetmentes formája is, amely – ha nem ismerik fel – akár maradandó hallásromláshoz is vezethet. A savós középfülgyulladásról dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.
