A szaglás csökkenését nátha, vagy túlzásba vitt orrcsepp, orrspray használat is okozhatja, de orrpolip miatt is bekövetkezhet. A szagok érzékelésére való képesség elvesztése korral is járhat, de súlyos betegségeket is jelezhet.
Öt érzékszervük egyike; a bőr, a szem, a fül és a nyelv mellett az orr is fontos információkat közvetít a külvilágról. A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. A szaglóhámról érkező ingerületet a szaglósejtek a koponyában lévő szaglóközpont felé vezetik – foglalja össze röviden a szaglás bonyolult mechanizmusát dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A szaglás csökkenése a folyamat bármely résztvevőjének átmeneti, vagy tartós zavara miatt bekövetkezhet.
A szaglás minősége egyénenként eltérő lehet. Az emberek átlagosan 2-4 ezer szagot tudnak megkülönböztetni. A hiperozmia a szagokra való szokottnál nagyobb érzékenységet jelenti: ízlelő és szaglóképességükről híresek például a borkóstolók, kávészakértők és a parfümőrök. Hipozmia esetén a szaglóképesség csökkenése következik be, ennek oka leggyakrabban nátha, allergia: az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése dohányzás miatt, vagy a kor előrehaladtával is csökkenhet, emellett az orrmelléküregek gyulladása, orrmandula túltengés, orrpolip, vagy a fejet ért sérülés miatt is bekövetkezhet. A szaglást ezen kívül vegyszerek tartós belélegzése és bizonyos gyógyszerek – vérnyomáscsökkentők, savlekötők - szedése is károsíthatja.
A már említett, szagláscsökkenést előidéző okok következtében a szaglás tartós elvesztése is bekövetkezhet, ezt az állapotot anozmiának nevezzük. A szagérzékelés képességének hiánya lehet ideiglenes, vagy állandó, jelentkezhet már a születéstől is –kongenitális anozmia - de előfordulhat, hogy valaki csak bizonyos szagokat– specifikus anozmia - nem képes érzékelni. A maradandó szaglásvesztésért az orrban található szagló receptorok elhalása vagy agysérülés is felelős lehet. Kutatások szerint az anozmia a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór első tüneteként is jelentkezhet.
Az anozmiát legegyszerűbben a mindenki számára ismert illatok segítségével lehet ellenőrizni. Ha bizonytalanok vagyunk a szaglás minőségével kapcsolatban, a citrom, fahéj, kávé, fokhagyma közül különösen érdemes a fokhagymával próbálkozni, mert a jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevű vegyületet tartalmazó levegő, már 10-6 mg/l koncentrációban szagérzetet kelt – javasolja dr. Augusztinovicz Monika.
A Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy szagláscsökkenés, vagy anozmia esetén az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat, melynek segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám állapota is. Itt fény derülhet arra, ha a panaszok hátterében például orrpolip, orrsövényferdülés áll. Ilyen esetekben a szaglás jó eséllyel visszaállítható. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresés más - neurológiai és belgyógyászati –irányba folytatódhat. Amennyiben a panaszok az idegek sérülésével függnek össze, a gyógyulás nehezebb, bizonyos esetekben pedig nem állítható helyre a szaglás.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
Amikor egy gyermek bereked, elsősorban természetesen egy banális megfázásra gyanakszik a szülő. De ha ez a rekedtség tartósan fennáll vagy vissza-visszatér, mindenképp érdemes utánajárni, nem valamilyen más ok, például reflux vagy ún. juvenilis diszfónia húzódik-e meg a háttérben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa beszélt a sokakat érintő témáról.
