A szaglás csökkenését nátha, vagy túlzásba vitt orrcsepp, orrspray használat is okozhatja, de orrpolip miatt is bekövetkezhet. A szagok érzékelésére való képesség elvesztése korral is járhat, de súlyos betegségeket is jelezhet.
Öt érzékszervük egyike; a bőr, a szem, a fül és a nyelv mellett az orr is fontos információkat közvetít a külvilágról. A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. A szaglóhámról érkező ingerületet a szaglósejtek a koponyában lévő szaglóközpont felé vezetik – foglalja össze röviden a szaglás bonyolult mechanizmusát dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A szaglás csökkenése a folyamat bármely résztvevőjének átmeneti, vagy tartós zavara miatt bekövetkezhet.
A szaglás minősége egyénenként eltérő lehet. Az emberek átlagosan 2-4 ezer szagot tudnak megkülönböztetni. A hiperozmia a szagokra való szokottnál nagyobb érzékenységet jelenti: ízlelő és szaglóképességükről híresek például a borkóstolók, kávészakértők és a parfümőrök. Hipozmia esetén a szaglóképesség csökkenése következik be, ennek oka leggyakrabban nátha, allergia: az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése dohányzás miatt, vagy a kor előrehaladtával is csökkenhet, emellett az orrmelléküregek gyulladása, orrmandula túltengés, orrpolip, vagy a fejet ért sérülés miatt is bekövetkezhet. A szaglást ezen kívül vegyszerek tartós belélegzése és bizonyos gyógyszerek – vérnyomáscsökkentők, savlekötők - szedése is károsíthatja.
A már említett, szagláscsökkenést előidéző okok következtében a szaglás tartós elvesztése is bekövetkezhet, ezt az állapotot anozmiának nevezzük. A szagérzékelés képességének hiánya lehet ideiglenes, vagy állandó, jelentkezhet már a születéstől is –kongenitális anozmia - de előfordulhat, hogy valaki csak bizonyos szagokat– specifikus anozmia - nem képes érzékelni. A maradandó szaglásvesztésért az orrban található szagló receptorok elhalása vagy agysérülés is felelős lehet. Kutatások szerint az anozmia a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór első tüneteként is jelentkezhet.
Az anozmiát legegyszerűbben a mindenki számára ismert illatok segítségével lehet ellenőrizni. Ha bizonytalanok vagyunk a szaglás minőségével kapcsolatban, a citrom, fahéj, kávé, fokhagyma közül különösen érdemes a fokhagymával próbálkozni, mert a jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevű vegyületet tartalmazó levegő, már 10-6 mg/l koncentrációban szagérzetet kelt – javasolja dr. Augusztinovicz Monika.
A Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy szagláscsökkenés, vagy anozmia esetén az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat, melynek segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám állapota is. Itt fény derülhet arra, ha a panaszok hátterében például orrpolip, orrsövényferdülés áll. Ilyen esetekben a szaglás jó eséllyel visszaállítható. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresés más - neurológiai és belgyógyászati –irányba folytatódhat. Amennyiben a panaszok az idegek sérülésével függnek össze, a gyógyulás nehezebb, bizonyos esetekben pedig nem állítható helyre a szaglás.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
