Kutatók szerint, 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő az a fiatalkorú generáció, akinek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt akkorra jelentkeznek a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Kutatók szerint, 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő az a fiatalkorú generáció, akinek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt akkorra jelentkeznek a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A Johns Hopkins Medicine kutatói szerint a 20 év feletti lakosság körében a 2020-ra becsült 15 százalékról 2060-ra 23 százalékra emelkedik a halláskárosultak aránya. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (NHANES) alapján becsült kedvezőtlen folyamatok nemcsak növekvő terhet jelentenek az érintettek és az egészségbiztosítók részére, de az életminőséget nagymértékben befolyásoló halláskárosodás kivédésére megelőző lépéseket is sürgetnek.
A veszélyeztetett korcsoportban lévők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tartós zajterhelés folyamatosan rontja a hallást, a visszafordíthatatlan és már észrevehető halláskárosodás évek alatt következik be. Ellene egyetlen
módon, megelőzéssel tudunk védekezni, tehát fiatal korban kell megkezdeni. Ennek első lépése, hogy nem tekerjük 85dB fölé a hangerőt. Ha ennél hangosabban szól a zene, akkor akár napi fél óra is elég ahhoz, hogy idővel romoljon a hallásunk. „A megelőzés könnyebb lenne, mint a kialakult károsodások visszafordítása, ennek ellenére sajnos még kevesen indulnak koncertre zajszűrő füldugóval. Az utóbbi években már látom ennek a terjedését fiatal zenészek, vagy csak szórakozni vágyók között is, de tény, hogy általában ez már kialakult fülzúgás, vagy zajártalom következtében történik” – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi.
A munkahelyi zajártalmakkal kapcsolatban a Fül-orr-gége Központ orvosa megjegyezte, hogy ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül zajos környezetben tartózkodik, akkor tartós hallóideg károsodás alakulhat ki. Minél nagyobb zajban történik a munkavégzés, annál hosszabb idejű csendes pihenési időszakokat kell beiktatni a regenerálódás céljából. A már kialakult állapot nem kezelhető, ilyenkor csak a hallókészülék jelenthet megoldást.
A foglalkozási nagyothallás megelőzéséhez nagyon fontos, hogy az érintettek időszakosan hallásvizsgálaton essenek át, kellő zajvédelemben részesüljenek munkavégzés közben. A halláskárosodás közepes fokozatainál hallókészülékkel rehabilitálható a hallás, de súlyosabb hallás-csökkenés esetén már probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni. Dr. Fülöp Györgyi ezért azt tanácsolja, hogy ha munkavégzés, szórakozás után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak, szakszerű zajvédelemre lehet szükség.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktornő figyelmességével és azzal , hogy igyekezett megnyugtatni a fülzúgási problémám kezelésével kapcsolatos kérdéseim megválaszolásával. Segítséget nyújtott abban, hogy nyugottaban álljak a prolémám megoldásához.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
