Kutatók szerint, 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő az a fiatalkorú generáció, akinek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt akkorra jelentkeznek a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Kutatók szerint, 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő az a fiatalkorú generáció, akinek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt akkorra jelentkeznek a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A Johns Hopkins Medicine kutatói szerint a 20 év feletti lakosság körében a 2020-ra becsült 15 százalékról 2060-ra 23 százalékra emelkedik a halláskárosultak aránya. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (NHANES) alapján becsült kedvezőtlen folyamatok nemcsak növekvő terhet jelentenek az érintettek és az egészségbiztosítók részére, de az életminőséget nagymértékben befolyásoló halláskárosodás kivédésére megelőző lépéseket is sürgetnek.
A veszélyeztetett korcsoportban lévők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tartós zajterhelés folyamatosan rontja a hallást, a visszafordíthatatlan és már észrevehető halláskárosodás évek alatt következik be. Ellene egyetlen
módon, megelőzéssel tudunk védekezni, tehát fiatal korban kell megkezdeni. Ennek első lépése, hogy nem tekerjük 85dB fölé a hangerőt. Ha ennél hangosabban szól a zene, akkor akár napi fél óra is elég ahhoz, hogy idővel romoljon a hallásunk. „A megelőzés könnyebb lenne, mint a kialakult károsodások visszafordítása, ennek ellenére sajnos még kevesen indulnak koncertre zajszűrő füldugóval. Az utóbbi években már látom ennek a terjedését fiatal zenészek, vagy csak szórakozni vágyók között is, de tény, hogy általában ez már kialakult fülzúgás, vagy zajártalom következtében történik” – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi.
A munkahelyi zajártalmakkal kapcsolatban a Fül-orr-gége Központ orvosa megjegyezte, hogy ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül zajos környezetben tartózkodik, akkor tartós hallóideg károsodás alakulhat ki. Minél nagyobb zajban történik a munkavégzés, annál hosszabb idejű csendes pihenési időszakokat kell beiktatni a regenerálódás céljából. A már kialakult állapot nem kezelhető, ilyenkor csak a hallókészülék jelenthet megoldást.
A foglalkozási nagyothallás megelőzéséhez nagyon fontos, hogy az érintettek időszakosan hallásvizsgálaton essenek át, kellő zajvédelemben részesüljenek munkavégzés közben. A halláskárosodás közepes fokozatainál hallókészülékkel rehabilitálható a hallás, de súlyosabb hallás-csökkenés esetén már probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni. Dr. Fülöp Györgyi ezért azt tanácsolja, hogy ha munkavégzés, szórakozás után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak, szakszerű zajvédelemre lehet szükség.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A főorvos asszony kedvesen és nagy odafigyeléssel foglalkozott a panaszommal. Alapos vizsgálatot követően, a saját szakterületén kívülre is látva, komplex probléma kezelést javasolt. Érthető és alapos tájékoztatást kaptam. Jogosan lehet a beteg bizalommal iránta."
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
