A leggyakrabban persze náthától, de kezeléséhez olykor műtétre is szükség lehet. Az egyéb kiváltó okokról dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gége Központ orvosát kérdeztük.
A hangképzés mozzanata bonyolult, összetett folyamat, melyhez az érintett szervek megfelelő, összehangolt működésére van szükség. A levegő a tüdőből elindulva a légcsőn keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, melyek a két kannaporc mozgása révén kerülnek a hangképzéshez éppen szükséges helyzetbe. Az itt keletkező primer gégehang a toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső rezonátorként módosítja a gégében keletkező hangot. A toldalékcső elemei a száj-,a garat- és az orrüreg tehát a rezonátorlánc szerepét töltik be.
Az orrhangzós beszédnek három megjelenési formáját ismerjük. Zárt orrhangzósságról beszélünk, ha a hangképzés előbb vázolt folyamata az orrüregben, vagy orrgaratban létrejött akadály miatt nem megy tökéletesen végbe – magyarázza dr. Holpert Valéria. Nyílt orrhangzósság során a levegő az orrüregen keresztül távozik. Az egyik esetben tehát az orr zárva van, amikor nyitva kellene lennie, a másik esetben pedig zárva van, amikor nyitva kellene lennie. Kevert típusú orrhangzósság esetén pedig a nyílt és zárt orrhangzósság okai, valamint tünetei egyaránt jelen vannak: az orrüregben és az orrgaratban elváltozások akadályozzák a levegő szabad útját, emellett a lágyszájpad működése is elégtelen.
Mivel az orrhangot előidéző tényezők skálája igen széles, ezért a következőkben a teljesség igénye nélkül soroljuk fel a lehetséges kiváltó okokat:
Panaszok esetén az első lépés a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, mely azt hivatott kideríteni, nincs-e a háttérben olyan organikusnak tekinthető elváltozás, mely műtéti úton javítható. Orrpolip, orrsövényferdülés, megnagyobbodott mandula esetén a műtét segítségével rendszerint az orrhang is elmúlik. Ha az orrüreg az orrnyálkahártya gyulladása miatt nem szellőzik megfelelően, akkor egyéb kórokok kizárása esetén, allergiavizsgálatra is szükség lehet, mert ez is okozhat orrdugulást és így orrhangzós beszédet. Előfordulhat, hogy szervi ok nem mutatható ki az orrhangzós beszéd hátterében, ilyen esetben a kezelés rendszerint hangterápia segítségével valósul meg: a megfelelő beszédtechnika elsajátításával az orrhangzósság megszüntethető.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
