A fülzúgás, fülcsengés gyakori panasz. Mi okozhatja és miért fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, ha panaszaink vannak? Többek közt erről is kérdeztük dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás – ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék, vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon, vagy mindkét fülben is, folyamatosak, vagy pulzálóak. A páciensek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, zavarják a nyugodt pihenést, tanulást, munkavégzést, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni és kezeltetni.
Az évek múlásával az idegrostok száma is jelentősen csökken, ez pedig hozzájárulhat az idősebb korban megjelenő fülzúgáshoz. A hallás folyamatában szintén fontos szerepet játszó szőrsejtek károsodása azonban már fiatalabb korban is bekövetkezhet, rendszerint zajártalom következtében. Ezért bizonyos foglalkozási körökben – építkezésen, iparban dolgozóknál, zenészeknél, katonáknál - még nagyobb a fülzúgás kialakulásának rizikója. A fülzúgás kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás, stresszes életmód, a magas-, vagy alacsony vérnyomás betegség és az érszűkület is. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rosszindulatú, daganatos betegségek gyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik poszttraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül-vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett. Fülzúgást okozhatnak a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, élvezeti szerek is, de jelentkezhet fülkürt hurut, vagy középfül-gyulladás és fülműtét szövődményeként is.
A fülzúgást hirtelen hanghatás is kiválthatja, egy hangos durranás, koncert, vagy balesetből fakadó hang. Érdemes átgondolni, előfordult-e ilyesmi a közelmúltban. Néhány gyógyszer is közrejátszhat a fülzúgás megjelenésében, kivizsgálás előtt ezért írjuk össze a rendszeresen szedett készítményeket és a recept nélkül kapható szereket, táplálék kiegészítőket is. Jegyezzük fel, ha a közelmúltban valamilyen balesetet szenvedtünk, a fejet, vagy a nyakat sérülés érte, vagy műtéten estünk át. Az is fontos információ lehet, hogy fogyasztunk-e rendszeresen koffeint, vagy alkoholt, dohányzunk-e, mennyi folyadékot veszünk magunkhoz naponta, illetve sok stressz ér-e a mindennapokban. Ha készült bármilyen laborvizsgálat, képalkotó vizsgálat a közelmúltban, annak eredménye is fontos lehet.
Rövidebb ideje fennálló fülzúgás hátterében különböző okokból kialakult vérellátási zavar állhat, ezért itt a kezelés során rendszerint valóban keringésjavítókat adunk, ill. a kezdeti időszakban -első 10 nap- a szteroid terápiától várjuk leginkább a javulást – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A kellő folyadékbevitel minden időszakban fontos. Ha a páciens hajlamot mutat rá, akkor a kezdeti időszakban is ki lehet egészíteni jó hatásfokú -nem gyógyszeres- kezeléssel a keringésjavítást!
Ha a gyógyszeres kezeléssel sem érünk el érezhető javulást, akkor alternatív kezelési módok is szóba jönnek. A magyar kutatók által kifejlesztett - a korábban használtakhoz képest sokszoros teljesítményű- lágy lézerrel az utóbbi két évben igen jó eredmények születnek! A mágneses terápia továbbra is jó alternatíva lehet, de fontos tudomásul venni, hogy 4-6 hetes, naponta történő kezeléstől várhatunk csak általában javulást! A "Neuromoduláció" elvén működő készülékeknél a megfelelően kiválasztott, a fülzúgást elfedő hangot szintén tartósan javasolt alkalmazni, így elősegítheti, hogy agyunk "elfelejtse" a berögzült hangot. Sajnos sem a gyógyszeres, sem az alternatív lehetőségek alkalmazása nem garancia arra, hogy a páciens tünetmentessé váljon, de a részletes anamnézis felvétel segítheti az orvost a leghatásosabb kezelés megválasztásában.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
