5 kérdés a fülzúgásról

Mit nevezünk fülcsengésnek, vagy fülzúgásnak?

Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás – ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék, vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon, vagy mindkét fülben is, folyamatosak, vagy pulzálóak. A páciensek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, zavarják a nyugodt pihenést, tanulást, munkavégzést, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni és kezeltetni.

Kiket veszélyeztet?

Az évek múlásával az idegrostok száma is jelentősen csökken, ez pedig hozzájárulhat az idősebb korban megjelenő fülzúgáshoz. A hallás folyamatában szintén fontos szerepet játszó szőrsejtek károsodása azonban már fiatalabb korban is bekövetkezhet, rendszerint zajártalom következtében. Ezért bizonyos foglalkozási körökben – építkezésen, iparban dolgozóknál, zenészeknél, katonáknál - még nagyobb a fülzúgás kialakulásának rizikója. A fülzúgás kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás, stresszes életmód, a magas-, vagy alacsony vérnyomás betegség és az érszűkület is. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rosszindulatú, daganatos betegségek gyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik poszttraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül-vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett. Fülzúgást okozhatnak a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, élvezeti szerek is, de jelentkezhet fülkürt hurut, vagy középfül-gyulladás és fülműtét szövődményeként is.

Hogyan készüljünk a kivizsgálásra?

A fülzúgást hirtelen hanghatás is kiválthatja, egy hangos durranás, koncert, vagy balesetből fakadó hang. Érdemes átgondolni, előfordult-e ilyesmi a közelmúltban. Néhány gyógyszer is közrejátszhat a fülzúgás megjelenésében, kivizsgálás előtt ezért írjuk össze a rendszeresen szedett készítményeket és a recept nélkül kapható szereket, táplálék kiegészítőket is. Jegyezzük fel, ha a közelmúltban valamilyen balesetet szenvedtünk, a fejet, vagy a nyakat sérülés érte, vagy műtéten estünk át. Az is fontos információ lehet, hogy fogyasztunk-e rendszeresen koffeint, vagy alkoholt, dohányzunk-e, mennyi folyadékot veszünk magunkhoz naponta, illetve sok stressz ér-e a mindennapokban. Ha készült bármilyen laborvizsgálat, képalkotó vizsgálat a közelmúltban, annak eredménye is fontos lehet.

Kell majd gyógyszert kell szednem, hogy megszűnjön a fülzúgás?

Rövidebb ideje fennálló fülzúgás hátterében különböző okokból kialakult vérellátási zavar állhat, ezért itt a kezelés során rendszerint valóban keringésjavítókat adunk, ill. a kezdeti időszakban -első 10 nap- a szteroid terápiától várjuk leginkább a javulást – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A kellő folyadékbevitel minden időszakban fontos. Ha a páciens hajlamot mutat rá, akkor a kezdeti időszakban is ki lehet egészíteni jó hatásfokú -nem gyógyszeres- kezeléssel a keringésjavítást!

Alternatív módszerekkel is kezelhető?

Ha a gyógyszeres kezeléssel sem érünk el érezhető javulást, akkor alternatív kezelési módok is szóba jönnek. A magyar kutatók által kifejlesztett - a korábban használtakhoz képest sokszoros teljesítményű- lágy lézerrel az utóbbi két évben igen jó eredmények születnek! A mágneses terápia továbbra is jó alternatíva lehet, de fontos tudomásul venni, hogy 4-6 hetes, naponta történő kezeléstől várhatunk csak általában javulást! A "Neuromoduláció" elvén működő készülékeknél a megfelelően kiválasztott, a fülzúgást elfedő hangot szintén tartósan javasolt alkalmazni, így elősegítheti, hogy agyunk "elfelejtse" a berögzült hangot. Sajnos sem a gyógyszeres, sem az alternatív lehetőségek alkalmazása nem garancia arra, hogy a páciens tünetmentessé váljon, de a részletes anamnézis felvétel segítheti az orvost a leghatásosabb kezelés megválasztásában.