A fülzúgás, fülcsengés gyakori panasz, melynek több kiváltó oka is ismert. A kezelés eredményesebb lehet, ha nem halogatjuk a problémát, nem várunk arra, hogy magától elmúljon, hanem már az első tünetek megjelenése után rövid idővel orvoshoz fordulunk. Az orvosi kivizsgálásra érdemes néhány dolgot átgondolni, melyek fontos információk lehetnek a diagnózishoz.
Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás – ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék, vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon, vagy mindkét fülben is, folyamatosak, vagy pulzálóak – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A kezeletlen tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, a fülzúgás a nyugodt pihenést, tanulást, munkavégzést is zavarja, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni és kezeltetni.
A fülzúgás kivizsgálásának lényeges eleme a beteg részletes kikérdezése. Kezelőorvosát érdekelni fogja, hogy mikor és hogyan kezdődtek a panaszai, pontosan milyen tüneteket észlel, ezek miként befolyásolják az ön mindennapjait, társas kapcsolatait. Mivel a fülzúgás hátterében több kiváltó ok is állhat, ezért fontos olyan kérdéseket is feltenni, amelyek ezeket segíthetnek tisztázni.
A fülzúgást hirtelen hanghatás is kiválthatja, egy hangos durranás, koncert, vagy balesetből fakadó hang. Érdemes átgondolni, előfordult-e ilyesmi a közelmúltban. Néhány gyógyszer is közrejátszhat a fülzúgás megjelenésében, kivizsgálás előtt ezért írjuk össze a rendszeresen szedett készítményeket és a recept nélkül kapható szereket, táplálék kiegészítőket is. Jegyezzük fel, ha a közelmúltban valamilyen balesetet szenvedtünk, a fejet, vagy a nyakat sérülés érte, vagy műtéten estünk át. Az is fontos információ lehet, hogy fogyasztunk-e rendszeresen koffeint, vagy alkoholt, dohányzunk-e, mennyi folyadékot veszünk magunkhoz naponta, illetve sok stressz ér-e a mindennapokban. Ha készült bármilyen laborvizsgálat, képalkotó vizsgálat a közelmúltban, annak eredménye is fontos lehet, mondja dr. Fülöp Györgyi.
A vizsgálat során a kezelőorvos alaposan kikérdezi a pontos diagnózis érdekében, ám hasznos lehet, ha ön is informálódik betegségéről. A tapasztalatok szerint ugyanis a betegség kezelését segíti, ha ismeri és érti, hogy mi miért történik. Érdemes rákérdeznie, hogy mi ez a bet
egség, mi okozza és milyen terápiák léteznek a kezelésére, illetve melyek azok, amelyek önnél is hatásosak lehetnek. Bátran kérdezzen rá a hétköznapokban hasznos praktikákra, érdeklődjön a stresszkezelő technikák, vagy egyéb kiegészítő gyógymódok előnyeiről.
Dr. Fülöp Györgyi szerint a betegek számára általában már az is óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kivizsgálás során beszélhetnek a panaszaikról és megnyugtató magyarázatot, választ kaphatnak kérdéseikre. Az érintettek többségét nagyon zavarják a tünetek, sokan attól is tartanak, hogy valami komolyabb problémájuk van, megrémíti őket a gondolat, hogy életük végéig együtt kell majd élniük a betegségükkel. Pedig nem kell. A fülzúgás jól kezelhető, mindenképp jobban, mint az a köztudatban él! Mindenképp informálja orvosát az eddig kipróbált gyógyszerekről, kezelési módokról és azok eredményéről, vagy sikertelenségéről. A néhány szokásosan alkalmazott szer mellett néhány egyéb, kevésbé ismert készítmény és kezelő eszköz is alkalmazható, de hogy kinél melyiknek az alkalmazásától várható nagyobb valószínűséggel eredmény, ahhoz kell az igen részletes anamnézis felvétel!
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
