A hang minősége sokat elmond rólunk, már az első bemutatkozás során. Önbizalmunk mértékéről is árulkodik, ha magas, mély, határozott, vagy félénk, rekedtes hangon szólalunk meg; és az is hamar kiderül, hogy hajlamosak vagyunk-e a másokat olyan bosszantó torokköszörülésre, köhécselésre. Ha elégedetlen a hangjával, a beszédterápia segíthet!
A testalkat és a hangképző szervek egyéni eltérései miatt, bizonyos mértékben anatómiailag meghatározott, hogy milyen hangon beszélünk – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Emiatt a magas, vékony alkatúaknak gyakran mélyebb a hangja, az alacsonyabb, rövid nyakú személyeknek pedig általában magasabb. Az anatómiai adottságok ellenére sokan nem megfelelően használják a hangjukat, a helytelen hangképzés miatt lesz a hangszínük magasabb, vagy mélyebb. Ennek az a következménye, hogy hosszabb beszéd közben hamarabb elfáradnak, a hangjuk rekedtessé válik, a túlerőltetés miatt akár torokfájás is jelentkezhet.
Fiúk és lányok esetében a serdülőkor velejárója mutálás: a gége, és ezzel együtt a hangszalagok méretbeli változása, ami a hang megváltozását eredményezi. Férfiak esetében ez lényegesen szembetűnőbb, mint nőknél. A folyamat normál esetben spontán végbemegy, az időnként gyorsan változó, hol mély, hol magas hangszín stabillá válik. Ha ez a folyamat nem zajlik le 12-17 év között, akkor elhúzódó mutálásról beszélünk: a hangszín továbbra is ugrál, beszéd során a hang hirtelen elcsuklik, váltakoznak a magasabb és mélyebb hangok, illetve női hangszín jellemzi a meglett férfit. Ilyen esetben érdemes szakemberhez fordulni, mert megfelelő kezeléssel, a stabil férfihang elérésével a gyermek önbizalmát is megerősíthetjük.
A krákogás és rekedtség sokszor együtt jár. Nem ritka, hogy a rendszeres torokköszörülés okozza a rekedtséget, vagy fordítva, az állandó rekedt hangot próbálja a beteg krákogással megszüntetni – mondja dr. Holpert Valéria. A probléma kiváló oka néha egészen banális: sokan egyszerűen kevés folyadékot fogyasztanak napközben és emiatt kiszárad a torkuk. Aki rosszul használja a hangját, túlerőlteti, vagy rendszeresen dohányfüstös környezetben tartózkodik, netán maga is dohányzik, szintén hamar berekedhet. A több hete fennálló, esetleg köhögéssel, nyelési fájdalommal is járó rekedtség esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni, mert ez a tünet súlyosabb betegséget – reflux, gége-, vagy pajzsmirigy daganat, allergia – is jelezhet.
A felsorolt panaszok kezelésével a fül-orr-gégészeten belül, a hangképzési zavarok vizsgálatára specializált szakember a foniáter foglalkozik. A vizsgálat során először kizárja azokat az anatómiai eltéréseket, - daganat, hangszalagpolip, krónikus gyulladás, hangszalag csomók - amelyek közrejátszhatnak a panaszok megjelenésében. Ha semmilyen szervi elváltozás nincs, akkor beszédterápiás foglalkozások segíthetnek. „A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, a pontos artikuláció, a lágy hangindítás, a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést eredményez, ilyen módon pedig a hang kifáradásának és az elhúzódó mutáció tüneteinek, vagy a rekedtségnek megszűnését eredményezi.”
Kezdetben megkönnyebbülést okoz, tartós használat esetén azonban függővé is válhatunk a gyógyszertárakban vény nélkül beszerezhető úgynevezett lohasztó orrspray-ktől. Egyre többeket érintő problémáról van szó, de kellő elszántsággal és orvosi segítséggel végleg megszabadulhatunk ezektől a készítményektől – nyugtat meg mindenkit dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakembere.
A szeptemberi tanévkezdéssel sok gyermek tér vissza az óvodai és iskolai úszásoktatáshoz is. Mi a teendő, ha a gyermek füle érzékeny az uszoda hideg, klóros vizére, és a szülőknek gyakran kell emiatt fül-orr-gégészhez fordulniuk? Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa szerint egy megfelelően illeszkedő, egyedileg készített és rendszeresen tisztított füldugó egyszerű és hatékony eszköz lehet a hallójárat gyulladás megelőzésére, különösen azoknál, akik korábban többször küszködtek ezzel a problémával.
Az időskori nyelési nehézség (diszfágia) nem csak egy kellemetlen tünet. Súlyos szövődményekkel (alultápláltság, kiszáradás, aspirációs tüdőgyulladás) járhat, drasztikusan rontja az életminőséget, és az idős emberek elszigetelődéséhez vezethet. Becslések szerint az 50 év felettiek több mint 20 százaléka tapasztal diszfágiát. Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész-foniáter szakorvosa az időskori diszfágia okairól és kezelési lehetőségeiről beszél.
