A jól ismert, régóta bevált orrcseppek mellett ma már a legtöbb gyártó orrspray formában is forgalmazza termékeit. Milyen szempontok alapján érdemes választani, van-e különbség a csepegtetős és a befúvós módszer közt?
Ha két megegyező hatóanyagot, vagy hatóanyagokat tartalmazó készítményről beszélünk, akkor többnyire csak egyéni szimpátia kérdése, hogy az orrcsepp, vagy az orrspray mellett dönt-e a beteg – mondja dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Felnőtteket, de főként gyerekeket irritálhat a garatba lecsorgó orrcsepp, számukra felüdülést jelenthet az ilyen „kellemetlen mellékhatás nélkül”, közvetlenül az orrnyálkahártyára juttatható orrspray. Egyszerűbb és könnyebb alkalmazhatóságuk mellett az orrspray-k előnye, hogy a bennük lévő hatóanyagok porlasztva az orrnyálkahártya nagyobb felületén terülnek szét, míg az orrcseppek által bejuttatott hatóanyag csak a közvetlen érintkezés helyén tudja kifejteni a hatását.
A modern készítmények alacsony hatóanyag szinttel is biztosítani tudják a kívánt hatás elérését, de bizonyos szabályokat így is mindenképp be kell tartani a használatukkal kapcsolatban. A készítményeket a tájékoztatóban leírt határidőn, de két hétnél semmiképp se alkalmazzuk tovább, mert nem tesz jót, ha ezeket az ereket túlságosan hosszú ideig összehúzott állapotban tartjuk – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.
Pollenszezonban természetesen felvetődik a kérdés, hogy milyen készítményt javasolt használni az allergiás tünetek enyhítésére. „Az allergiaellenes készítmények a nyálkahártya lohasztó hatás mellett egyéb tüneteket – viszketés, tüsszögés, orrfolyás - is képesek hatékonyan enyhíteni. Ha azonban az allergia fő tünete az orrdugulás, mely akár több héten át is fennáll, akkor a receptre kapható, kortikoszteroid származék tartalmú orrspray-ket érdemes alkalmazni a tünetek hatékony kezelésére.” Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy a készítmények mellékhatásainak a spektruma jóval kisebb, mint azt a szteroid név alapján gondoljuk – rendkívül ritkán enyhe irritáció, orrnyálkahártya szárazság, orrvérzés jelentkezhet.
A COVID alatt sokan megtapasztalhatták a szaglásuk romlását, a téves szaglást, vagy akár a teljes szaglásvesztést is. Szerencsére mára túl vagyunk ezen a világjárványon, de az ember szaglása ettől függetlenül is romolhat, akár fokozatosan, akár hirtelen. A szaglás csökkenését orvosi kifejezéssel hipozmiának, teljes elvesztését anozmiának nevezzük. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaglás romlásának többféle oka lehet, melyet a legtöbb esetben orvosnak kell diagnosztizálnia és ha szükséges, kezelnie.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.