Évről évre visszatérő téma a feleslegesen szedett antibiotikumok kérdése. Sokszor a beteg szedné a gyógyszert, a mielőbbi gyógyulás reményében akár feleslegesen is. Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, épp a beteg tiltakozik hevesen az antibiotikum szedése ellen, és nem veszi be a felírt gyógyszert. Mi alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumra torokfájás esetén?
Hiába gondolják sokan, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikum készítményeket, akkor a tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást okozhatják baktériumok, azonban az esetek legnagyobb részében vírusok állnak a háttérben. Annak eldöntését, hogy esetünkben mi okozza a tüneteket, bízzuk a kezelőorvosra. Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, ha a torokfájás vírusos eredetű, akkor a kezeléshez ezek szedése teljesen felesleges – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Szúr, kapar, éget, minden nyelésnél úgy érezzük, mintha apró kaktusztüskék haladnának végig a torkunkon? A torokfájás a kiváltó októl függetlenül lehet nagyon kellemetlen. Számos esetben, általában vírusos eredet esetén a fájdalom 3-4 nap után fokozatosan csökken, de bakteriális eredet, vagy felülfertőződés esetén a gyulladásos tünetek idővel inkább fokozódnak, pl. a láz nem csillapodik, egyre nehezebbé válik a nyelés.
A nyirokcsomók feladata, hogy jó testőrökként elkapják és végezzenek a szervezetbe jutó kórokozókkal. Fertőzések esetén mindig a fertőzés helyéhez legközelebb eső nyirokcsomók lépnek működésbe, így mandulagyulladás, torok-, vagy gégegyulladás kapcsán a nyak két oldalán jelenhetnek meg. A nyirokcsomók duzzanata nagyobb valószínűséggel utal bakteriális fertőzére, bár van olyan vírusfertőzés,
melyre kifejezetten jellemző a jelentős nyirokcsomó megnagyobbodás. Ilyen pl. a Mononucleosis infectiosa fertőzés.
Felső légúti fertőzés kapcsán időnként nem egyértelmű, hogy szükség van-e antibiotikumra, vagy sem. Ha a tünetek nem adnak kellő információt, akkor a döntésben segíthet a CRP szint ellenőrzése, így a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető – hívja fel a figyelmet dr. Fülöp Györgyi. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának termelődését. A CRP értéke azonban nem egyenlő mértékben emelkedik meg attól függően, hogy mi okozza a fertőzést. Bakteriális fertőzés esetén az emelkedés jelentősebb, ha virális, akkor csekélyebb. Ha tehát magas értéket kapunk, akkor feltehetőleg – amennyiben a beteg egyéb tünetei is erre utalnak - bakteriális fertőzéssel állunk szemben. Súlyos bakteriális fertőzések esetén a kezelés hatékonyságát is jól lehet követni két naponta ellenőrzött CRP szinttel.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A doktornő nagyon kedves volt és igazán érezni lehetett rajta, hogy nagyon szereti a munkáját, illetve persze hogy nagyon is ért hozzá. Az állami egészségügyes tapasztalatommal az itt látottak össze sem hasonlíthatóak, tejlesen más kategóriában versenyeznek (persze az Önök javára). Az orvos rögtön jó diagnózist állapított meg és hatékonyan kezelt (míg az államiban félrediagnosztizátak és ennek tükrében semmi olyan kezelést nem kaptam, aminek bármi haszna lett volna). A kezelés bőven megérte az árát és összességében egy nagyon kellemes élmény volt, főleg azután, hogy már megszoktam, hogy mennyire utálok orvoshoz járni (ismét köszönhetően az állami egészségügy állapotainak köszönhetően)"
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
