Évről évre visszatérő téma a feleslegesen szedett antibiotikumok kérdése. Sokszor a beteg szedné a gyógyszert, a mielőbbi gyógyulás reményében akár feleslegesen is. Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, épp a beteg tiltakozik hevesen az antibiotikum szedése ellen, és nem veszi be a felírt gyógyszert. Mi alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumra torokfájás esetén?
Hiába gondolják sokan, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikum készítményeket, akkor a tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást okozhatják baktériumok, azonban az esetek legnagyobb részében vírusok állnak a háttérben. Annak eldöntését, hogy esetünkben mi okozza a tüneteket, bízzuk a kezelőorvosra. Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, ha a torokfájás vírusos eredetű, akkor a kezeléshez ezek szedése teljesen felesleges – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Szúr, kapar, éget, minden nyelésnél úgy érezzük, mintha apró kaktusztüskék haladnának végig a torkunkon? A torokfájás a kiváltó októl függetlenül lehet nagyon kellemetlen. Számos esetben, általában vírusos eredet esetén a fájdalom 3-4 nap után fokozatosan csökken, de bakteriális eredet, vagy felülfertőződés esetén a gyulladásos tünetek idővel inkább fokozódnak, pl. a láz nem csillapodik, egyre nehezebbé válik a nyelés.
A nyirokcsomók feladata, hogy jó testőrökként elkapják és végezzenek a szervezetbe jutó kórokozókkal. Fertőzések esetén mindig a fertőzés helyéhez legközelebb eső nyirokcsomók lépnek működésbe, így mandulagyulladás, torok-, vagy gégegyulladás kapcsán a nyak két oldalán jelenhetnek meg. A nyirokcsomók duzzanata nagyobb valószínűséggel utal bakteriális fertőzére, bár van olyan vírusfertőzés,
melyre kifejezetten jellemző a jelentős nyirokcsomó megnagyobbodás. Ilyen pl. a Mononucleosis infectiosa fertőzés.
Felső légúti fertőzés kapcsán időnként nem egyértelmű, hogy szükség van-e antibiotikumra, vagy sem. Ha a tünetek nem adnak kellő információt, akkor a döntésben segíthet a CRP szint ellenőrzése, így a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető – hívja fel a figyelmet dr. Fülöp Györgyi. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának termelődését. A CRP értéke azonban nem egyenlő mértékben emelkedik meg attól függően, hogy mi okozza a fertőzést. Bakteriális fertőzés esetén az emelkedés jelentősebb, ha virális, akkor csekélyebb. Ha tehát magas értéket kapunk, akkor feltehetőleg – amennyiben a beteg egyéb tünetei is erre utalnak - bakteriális fertőzéssel állunk szemben. Súlyos bakteriális fertőzések esetén a kezelés hatékonyságát is jól lehet követni két naponta ellenőrzött CRP szinttel.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes környezet, udvarias fogadtatås, segítőkėsz recepciós dolgozó, türelmes, jól felkészült, a betegekkel közvetlen kapcsolatot teremtő orvosi ellátås modern, korszerű gépek hasznålatåval.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
