Évről évre visszatérő téma a feleslegesen szedett antibiotikumok kérdése. Sokszor a beteg szedné a gyógyszert, a mielőbbi gyógyulás reményében akár feleslegesen is. Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, épp a beteg tiltakozik hevesen az antibiotikum szedése ellen, és nem veszi be a felírt gyógyszert. Mi alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumra torokfájás esetén?
Hiába gondolják sokan, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikum készítményeket, akkor a tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást okozhatják baktériumok, azonban az esetek legnagyobb részében vírusok állnak a háttérben. Annak eldöntését, hogy esetünkben mi okozza a tüneteket, bízzuk a kezelőorvosra. Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, ha a torokfájás vírusos eredetű, akkor a kezeléshez ezek szedése teljesen felesleges – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Szúr, kapar, éget, minden nyelésnél úgy érezzük, mintha apró kaktusztüskék haladnának végig a torkunkon? A torokfájás a kiváltó októl függetlenül lehet nagyon kellemetlen. Számos esetben, általában vírusos eredet esetén a fájdalom 3-4 nap után fokozatosan csökken, de bakteriális eredet, vagy felülfertőződés esetén a gyulladásos tünetek idővel inkább fokozódnak, pl. a láz nem csillapodik, egyre nehezebbé válik a nyelés.
A nyirokcsomók feladata, hogy jó testőrökként elkapják és végezzenek a szervezetbe jutó kórokozókkal. Fertőzések esetén mindig a fertőzés helyéhez legközelebb eső nyirokcsomók lépnek működésbe, így mandulagyulladás, torok-, vagy gégegyulladás kapcsán a nyak két oldalán jelenhetnek meg. A nyirokcsomók duzzanata nagyobb valószínűséggel utal bakteriális fertőzére, bár van olyan vírusfertőzés,
melyre kifejezetten jellemző a jelentős nyirokcsomó megnagyobbodás. Ilyen pl. a Mononucleosis infectiosa fertőzés.
Felső légúti fertőzés kapcsán időnként nem egyértelmű, hogy szükség van-e antibiotikumra, vagy sem. Ha a tünetek nem adnak kellő információt, akkor a döntésben segíthet a CRP szint ellenőrzése, így a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető – hívja fel a figyelmet dr. Fülöp Györgyi. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának termelődését. A CRP értéke azonban nem egyenlő mértékben emelkedik meg attól függően, hogy mi okozza a fertőzést. Bakteriális fertőzés esetén az emelkedés jelentősebb, ha virális, akkor csekélyebb. Ha tehát magas értéket kapunk, akkor feltehetőleg – amennyiben a beteg egyéb tünetei is erre utalnak - bakteriális fertőzéssel állunk szemben. Súlyos bakteriális fertőzések esetén a kezelés hatékonyságát is jól lehet követni két naponta ellenőrzött CRP szinttel.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Fülöp főorvosnő maximálisan ellátott, nagyon megértő volt, empatikus és kiemelkedően professzionális. Nagyon köszönöm a segítségét, fájdalmaim jelentősen csökkentek. Betegség esetén a következő alkalommal is a Főorvosnőhöz fogok fordulni, és kislányomat is szeretném Hozzá vinni. Külön szeretném megköszönni az asszisztensnő - sajnos a nevét nem tudom - segítőkészségét és hozzáértő asszisztenciáját a beavatkozás alatt. Nyugodt szívvel ajánlom a Prima Medica szakembereit."
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
