A zajos munkahely, vagy a rendszeres zajártalom fokozatosan károsítja a hallást, azonban bizonyos figyelmeztető tünetek már a visszafordíthatatlan halláskárosodás előtt is jelentkeznek. Fontos ezeket komolyan venni és idejében orvoshoz fordulni, hogy megelőzzük a maradandó állapotromlást.
A zajos munkahely, vagy a rendszeres zajártalom fokozatosan károsítja a hallást, azonban bizonyos figyelmeztető tünetek már a visszafordíthatatlan halláskárosodás előtt is jelentkeznek. Fontos ezeket komolyan venni és idejében orvoshoz fordulni, hogy megelőzzük a maradandó állapotromlást.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A tartós zajártalom olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el a fülben, ami végül halláskárosodáshoz vezet. Ha hosszabb ideig tartózkodunk 85dB-nél magasabb zajszintben, az a belső fülben, a csigában lévő szőrsejtek károsodását okozhatja – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Nagyon fontos a zaj hangereje mellett a zajban eltöltött idő hossza is. Átmeneti halláscsökkenés például gyakran megfigyelhető egy koncert után is a résztvevőknél. Ez jellemzően a zajexpozíció után fél-egy nappal spontán elmúlik és az érintettek hallása visszatér a korábbi szintre. Ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül is a zajos környezetben tartózkodik, akkor viszont a kialakult halláskárosodás már tartóssá válhat. Minél nagyobb zajban történik a munkavégzés, annál hosszabb idejű csendes pihenési időszakokat kell beiktatni a regenerálódás céljából. A már kialakult állapot műtéti úton, vagy gyógyszerekkel nem kezelhető, ilyenkor csak a hallókészülék jelenthet megoldást.
Ha a hallásromlás lassan következik be, akkor akár sok év is eltelhet anélkül, hogy a halláskárosodott tudatában lenne állapotának. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtag egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti, vagy félreérti amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá.
Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy halláscsökkenés esetén általában előbb romlik a háttérzajban a beszédértés, majd bizonyos hangszínű emberek beszéde válik kevésbé érthetővé. A páciens hallja, hogy beszélnek, csak nem érti jól! Idővel nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Az említett tünetek megfelelnek a kis- és közepes fokú halláscsökkenésnek. Nagyfokú halláscsökkenés esetén már a családon belüli kommunikáció is rendkívül megerőltető.
A foglalkozási nagyothallás megelőzéséhez nagyon fontos, hogy az érintettek időszakosan hallásvizsgálaton essenek át, kellő zajvédelemben részesüljenek munkavégzés közben. A halláskárosodás enyhébb, közepes fokozatainál hallókészülékkel rehabilitálható a hallás, akár a zene élvezete is, de súlyosabb halláscsökkenés esetén már ezekkel a készülékekkel is probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni. Dr. Fülöp Györgyi ezért azt tanácsolja, hogy ha munkavégzés, szórakozás után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak.
A halláskárosodás veszélyét növeli a tartós 85dB feletti zajterhelés. Ahhoz, hogy ezt be tudjuk határolni, jó ha tudjuk, hogy egy normál beszélgetés átlagosan 40dB-en zajlik, 90dB egy erős hajszárító és a fűnyíró hangja és 110dB-en szól egy hangosabb koncert vagy autóverseny.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Igaz, nem sokat járok orvoshoz de a doktornő minden elvárásom felülmúlta. Nyugodt, türelmes, segítőkész, a vizsgálat során mindenről tájékoztatott. Minden félelmem eloszlatta."
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
