Gyerekkorban gyakran okoznak panaszokat az orr és a garatmandulák. Hol a gyulladás, hol csupán a méretük a probléma alapja. A tünetekről és kezelésről dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.
A megnagyobbodott orrmandulák sok gyermeknél okoznak elhúzódó problémákat. Sokszor ez egyéni adottság, vagy egy fertőzéses állapot után a duzzadtabb állapot nem húzódik vissza. Problémát az okoz, ha a megnagyobbodott orrmandula miatt a gyerek orra bedugul, így a száján veszi a levegőt, az orrüreg szűrő funkciója megszűnik. Ha ez az állapot tartós, akkor akár abnormális arcizom és fognövekedés is lehet a következménye. Az orrgaratbeli szűk viszonyok miatt sokszor a középfül felé vezető járat, az Eustach-kürt (fülkürt) sem működik megfelelően, ami miatt gyakran makacs savós középfülgyulladás alakulhat ki, vagy fertőzés esetén heveny középfülgyulladás.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Az orrgaratban elhelyezkedő orrmandulák gyulladásai általában kb. 3 évesen, közösségbe kerüléskor kezdődnek, és 7 éves kor után fokozatosan el is tűnnek. Mivel az orrmandulák mérete korral csökken, számos panasz kezelés nélkül is elmúlik. Műtéti megoldásra általában akkor kerülhet sor, ha ismétlődő, heveny középfülgyulladás, vezetéses halláscsökkenést okozó idült savós középfülgyulladás alakul ki és ezek nem javulnak életmódbeli változások és kezelés hatására. „Csak” horkolás nem feltétlenül műtéti indikáció, de ha ez légzéskimaradással, -alvási apnoéval- is jár, akkor igen.
Mandulagyulladás alatt gyakorlatilag a garatmandulák gyulladását értjük. Ezek hátterében leggyakrabban vírusfertőzés áll. A ritkább, bakteriális eredet esetén a leggyakoribb kórokozó az A-csoportú béta-hemolitikus Streptococcus. Ezen kívül Staphylococcus, Pneumococcus, Haemophylus influenzae vagy Coli baktérium okoz leginkább fertőzést.
Kisgyermekeknél jellemző, ismert tünetek a láz, nyelési fájdalom, belövellt garat, rossz közérzet, étvágytalanság. Első lépésben ezek csillapítása a cél és a bő folyadék bevitel. Bakteriális eredetű fertőzés gyanúja esetén antibiotikus kezelés is javasolt, kellő dózisban és kellő időtartamban.
Előfordul, hogy még ki se lábal a gyerek az egyik mandulagyulladásból, máris jön a másik. Ha ez évente minimum hatszor megismétlődik, akkor már idült gyulladásról beszélünk, a mandulák gócként szerepelnek, műtét javasolt.
Sürgős beavatkozásra is szükség lehet pl. mandula körül tályog kialakulása esetén. Ilyenkor fokozódó
nyelési fájdalom, duzzanat, majd oedema kialakulása, jellemzően fél oldalon, ami arra készteti a beteget, hogy orvoshoz forduljon. A heves tünetek mögött valóban egy veszélyes, gyors beavatkozást igénylő betegség áll. Különösebb gyulladásos előzmény nélkül is szükség lehet beavatkozásra! Kifejezett mandula túltengés esetén, ezek a képletek méretüknél fogva okoznak légúti akadályt, esetleg nyelési nehezítettséget és így sokszor felelősek a gyermek horkolásáért, sőt az alvási apnoe kialakulásáért. Ebben az esetben az orrmandulát eltávolítjuk, a garatmandulákat viszont csak megkisebbítjük, hogy funkciójukat megtartsuk, de ne képezzenek légúti akadályt. A horkolás kiküszöbölésével a gyermek alvása végre pihentető lesz!
A mandulaműtét szükségességének elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul. Dr. Fülöp Györgyi hangsúlyozza, hogy a mandulák nagyon fontos védő funkciót töltenek be a szervezetben, különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Retrospektív vizsgálatok igazolják, hogy a korai életkorban mandulaműtéten átesett gyermekek esetében, a későbbiekben, fiatal felnőtt korban nagyobb eséllyel jelentkeznek bizonyos szív- érrendszeri betegségek.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Fülöp Györgyi doktornő kellő alaposságú (amilyent az egészségügyben dolgozó 3 másik orvos esetében nem vagy alig tapasztaltam) vizsgálatot végzett már tavaly is, és további ötletei is vannak betegségem feltárásában (a tovább-gondolkodást szintén nem tapasztaltam az eddig felkeresett orvosoknál)."
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
