A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A latinul tinnitus – jelentése: csengés – néven ismert betegségben szenvedők csengéshez, zúgáshoz, zümmögéshez, vagy suhogáshoz hasonló hangot hallanak, amely nem külső hangforrásból származik. Habár az életkorral kétség kívül nő a tünetek előfordulásának gyakorisága, a panaszok eredete más, a háttérben meghúzódó problémákra is visszavezethető.
Az idősebb korban jelentkező halláscsökkenés mellett okozhatja zajártalom, a hallójáratban összegyűlt és lerakódott fülzsír, nyakcsigolya problémák, vagy a normálistól eltérő csontkinövés a fülben. Kevésbé gyakori kiváltó oka lehet a középfület érintő Meniere-betegség, fej-, vagy nyaksérülések, nyaki érszűkület, magas vérnyomás és egy jóindulatú elváltozás, a hallóideg-daganat. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rákgyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik possztraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett.
Panaszok esetén fontos a beteg részletes kikérdezése, a kórelőzmények megismerése, ez segít meghatározni a további vizsgálatok irányát. Lényeges, hogy a beteg pontosan leírja a panaszokat: a fülzúgáskor észlelt hang folyamatos, szakaszos, vagy pulzáló jellegű, milyen a hangmagassága? Van-e egyéb betegsége: halláscsökkenés, szédülés, magas vérnyomás? A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos ellenőrzi, hogy nincs-e kialakult fülzsírdugó, vagy egyéb idegen test, ami a hallójáratba kerülve közrejátszhat a panaszok megjelenésében. A pontosabb diagnózist különböző típusú hallásvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok – CT, MRI – is segíthetik.
A terápiát mindig a kiváltó ok határozza meg, az alapbetegség kezelésével a fülzúgás is megszüntethető. Amennyiben a vizsgálatok nem utalnak egyéb, a fülzúgást előidéző eltérésre, tüneti kezelésre van szükség. A fülzúgás elleni terápiában alapelvnek tekinthető, hogy a csendet kerülni kell, ebben a zajgenerátorok segítenek – magyarázza a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezek a pici, fülbe helyezhető készülékek halk, sistergő, az agy számára kellemes – rózsazaj néven is ismert - hangot bocsátanak ki, így segítenek az agynak a kellemetlen fülzúgást elfelejteni. Bizonyos antidepresszánsok hatékonyan alkalmazhatók, valamint különböző pszichoterápiás módszerek is segítenek a tünetek mérséklésében.
Természetesen minden kiváltó tényezőt kizárni nem tudunk, de életvitelünkkel csökkenthetjük a fülzúgás megjelenésének a kockázatát. A fültisztító pálcika használata nem javasolt, így elkerülhetjük, hogy a rosszul végzett mozdulatokkal a dobhártya felé toljuk a fülzsírt, ami aztán a fül belsejében összegyűlve fülzúgást is okozhat. A zajvédő füldugó hasznos segítség a megelőzésben azok számára, akik például munkájukból eredően, rendszeresen zajos környezetben tartózkodnak. A normális keringés és a vérerek egészségének megőrzése a fülzúgás megelőzésében is segíthet, ehhez javasolt a rendszeres sportolás.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
