A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A latinul tinnitus – jelentése: csengés – néven ismert betegségben szenvedők csengéshez, zúgáshoz, zümmögéshez, vagy suhogáshoz hasonló hangot hallanak, amely nem külső hangforrásból származik. Habár az életkorral kétség kívül nő a tünetek előfordulásának gyakorisága, a panaszok eredete más, a háttérben meghúzódó problémákra is visszavezethető.
Az idősebb korban jelentkező halláscsökkenés mellett okozhatja zajártalom, a hallójáratban összegyűlt és lerakódott fülzsír, nyakcsigolya problémák, vagy a normálistól eltérő csontkinövés a fülben. Kevésbé gyakori kiváltó oka lehet a középfület érintő Meniere-betegség, fej-, vagy nyaksérülések, nyaki érszűkület, magas vérnyomás és egy jóindulatú elváltozás, a hallóideg-daganat. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rákgyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik possztraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett.
Panaszok esetén fontos a beteg részletes kikérdezése, a kórelőzmények megismerése, ez segít meghatározni a további vizsgálatok irányát. Lényeges, hogy a beteg pontosan leírja a panaszokat: a fülzúgáskor észlelt hang folyamatos, szakaszos, vagy pulzáló jellegű, milyen a hangmagassága? Van-e egyéb betegsége: halláscsökkenés, szédülés, magas vérnyomás? A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos ellenőrzi, hogy nincs-e kialakult fülzsírdugó, vagy egyéb idegen test, ami a hallójáratba kerülve közrejátszhat a panaszok megjelenésében. A pontosabb diagnózist különböző típusú hallásvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok – CT, MRI – is segíthetik.
A terápiát mindig a kiváltó ok határozza meg, az alapbetegség kezelésével a fülzúgás is megszüntethető. Amennyiben a vizsgálatok nem utalnak egyéb, a fülzúgást előidéző eltérésre, tüneti kezelésre van szükség. A fülzúgás elleni terápiában alapelvnek tekinthető, hogy a csendet kerülni kell, ebben a zajgenerátorok segítenek – magyarázza a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezek a pici, fülbe helyezhető készülékek halk, sistergő, az agy számára kellemes – rózsazaj néven is ismert - hangot bocsátanak ki, így segítenek az agynak a kellemetlen fülzúgást elfelejteni. Bizonyos antidepresszánsok hatékonyan alkalmazhatók, valamint különböző pszichoterápiás módszerek is segítenek a tünetek mérséklésében.
Természetesen minden kiváltó tényezőt kizárni nem tudunk, de életvitelünkkel csökkenthetjük a fülzúgás megjelenésének a kockázatát. A fültisztító pálcika használata nem javasolt, így elkerülhetjük, hogy a rosszul végzett mozdulatokkal a dobhártya felé toljuk a fülzsírt, ami aztán a fül belsejében összegyűlve fülzúgást is okozhat. A zajvédő füldugó hasznos segítség a megelőzésben azok számára, akik például munkájukból eredően, rendszeresen zajos környezetben tartózkodnak. A normális keringés és a vérerek egészségének megőrzése a fülzúgás megelőzésében is segíthet, ehhez javasolt a rendszeres sportolás.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
