A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A latinul tinnitus – jelentése: csengés – néven ismert betegségben szenvedők csengéshez, zúgáshoz, zümmögéshez, vagy suhogáshoz hasonló hangot hallanak, amely nem külső hangforrásból származik. Habár az életkorral kétség kívül nő a tünetek előfordulásának gyakorisága, a panaszok eredete más, a háttérben meghúzódó problémákra is visszavezethető.
Az idősebb korban jelentkező halláscsökkenés mellett okozhatja zajártalom, a hallójáratban összegyűlt és lerakódott fülzsír, nyakcsigolya problémák, vagy a normálistól eltérő csontkinövés a fülben. Kevésbé gyakori kiváltó oka lehet a középfület érintő Meniere-betegség, fej-, vagy nyaksérülések, nyaki érszűkület, magas vérnyomás és egy jóindulatú elváltozás, a hallóideg-daganat. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rákgyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik possztraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett.
Panaszok esetén fontos a beteg részletes kikérdezése, a kórelőzmények megismerése, ez segít meghatározni a további vizsgálatok irányát. Lényeges, hogy a beteg pontosan leírja a panaszokat: a fülzúgáskor észlelt hang folyamatos, szakaszos, vagy pulzáló jellegű, milyen a hangmagassága? Van-e egyéb betegsége: halláscsökkenés, szédülés, magas vérnyomás? A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos ellenőrzi, hogy nincs-e kialakult fülzsírdugó, vagy egyéb idegen test, ami a hallójáratba kerülve közrejátszhat a panaszok megjelenésében. A pontosabb diagnózist különböző típusú hallásvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok – CT, MRI – is segíthetik.
A terápiát mindig a kiváltó ok határozza meg, az alapbetegség kezelésével a fülzúgás is megszüntethető. Amennyiben a vizsgálatok nem utalnak egyéb, a fülzúgást előidéző eltérésre, tüneti kezelésre van szükség. A fülzúgás elleni terápiában alapelvnek tekinthető, hogy a csendet kerülni kell, ebben a zajgenerátorok segítenek – magyarázza a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezek a pici, fülbe helyezhető készülékek halk, sistergő, az agy számára kellemes – rózsazaj néven is ismert - hangot bocsátanak ki, így segítenek az agynak a kellemetlen fülzúgást elfelejteni. Bizonyos antidepresszánsok hatékonyan alkalmazhatók, valamint különböző pszichoterápiás módszerek is segítenek a tünetek mérséklésében.
Természetesen minden kiváltó tényezőt kizárni nem tudunk, de életvitelünkkel csökkenthetjük a fülzúgás megjelenésének a kockázatát. A fültisztító pálcika használata nem javasolt, így elkerülhetjük, hogy a rosszul végzett mozdulatokkal a dobhártya felé toljuk a fülzsírt, ami aztán a fül belsejében összegyűlve fülzúgást is okozhat. A zajvédő füldugó hasznos segítség a megelőzésben azok számára, akik például munkájukból eredően, rendszeresen zajos környezetben tartózkodnak. A normális keringés és a vérerek egészségének megőrzése a fülzúgás megelőzésében is segíthet, ehhez javasolt a rendszeres sportolás.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
