A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.
A latinul tinnitus – jelentése: csengés – néven ismert betegségben szenvedők csengéshez, zúgáshoz, zümmögéshez, vagy suhogáshoz hasonló hangot hallanak, amely nem külső hangforrásból származik. Habár az életkorral kétség kívül nő a tünetek előfordulásának gyakorisága, a panaszok eredete más, a háttérben meghúzódó problémákra is visszavezethető.
Az idősebb korban jelentkező halláscsökkenés mellett okozhatja zajártalom, a hallójáratban összegyűlt és lerakódott fülzsír, nyakcsigolya problémák, vagy a normálistól eltérő csontkinövés a fülben. Kevésbé gyakori kiváltó oka lehet a középfület érintő Meniere-betegség, fej-, vagy nyaksérülések, nyaki érszűkület, magas vérnyomás és egy jóindulatú elváltozás, a hallóideg-daganat. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rákgyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik possztraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett.
Panaszok esetén fontos a beteg részletes kikérdezése, a kórelőzmények megismerése, ez segít meghatározni a további vizsgálatok irányát. Lényeges, hogy a beteg pontosan leírja a panaszokat: a fülzúgáskor észlelt hang folyamatos, szakaszos, vagy pulzáló jellegű, milyen a hangmagassága? Van-e egyéb betegsége: halláscsökkenés, szédülés, magas vérnyomás? A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos ellenőrzi, hogy nincs-e kialakult fülzsírdugó, vagy egyéb idegen test, ami a hallójáratba kerülve közrejátszhat a panaszok megjelenésében. A pontosabb diagnózist különböző típusú hallásvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok – CT, MRI – is segíthetik.
A terápiát mindig a kiváltó ok határozza meg, az alapbetegség kezelésével a fülzúgás is megszüntethető. Amennyiben a vizsgálatok nem utalnak egyéb, a fülzúgást előidéző eltérésre, tüneti kezelésre van szükség. A fülzúgás elleni terápiában alapelvnek tekinthető, hogy a csendet kerülni kell, ebben a zajgenerátorok segítenek – magyarázza a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezek a pici, fülbe helyezhető készülékek halk, sistergő, az agy számára kellemes – rózsazaj néven is ismert - hangot bocsátanak ki, így segítenek az agynak a kellemetlen fülzúgást elfelejteni. Bizonyos antidepresszánsok hatékonyan alkalmazhatók, valamint különböző pszichoterápiás módszerek is segítenek a tünetek mérséklésében.
Természetesen minden kiváltó tényezőt kizárni nem tudunk, de életvitelünkkel csökkenthetjük a fülzúgás megjelenésének a kockázatát. A fültisztító pálcika használata nem javasolt, így elkerülhetjük, hogy a rosszul végzett mozdulatokkal a dobhártya felé toljuk a fülzsírt, ami aztán a fül belsejében összegyűlve fülzúgást is okozhat. A zajvédő füldugó hasznos segítség a megelőzésben azok számára, akik például munkájukból eredően, rendszeresen zajos környezetben tartózkodnak. A normális keringés és a vérerek egészségének megőrzése a fülzúgás megelőzésében is segíthet, ehhez javasolt a rendszeres sportolás.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy Központunk 2025. december 24 – 2026. január 4. között kizárólag laborvizsgálatokat végez (december 29-30-31. napokon), hétköznapokon 8-14 óra között, az alábbi helyszíneken:
Amennyiben kérdése lenne, keressen minket telefonon +36 70 882 6307 vagy e-mailben info@fulorrgegekozpont.hu!
2026. január 5-étől szeretettel várják Önöket a megszokott rendelési idővel.Online bejelentkezés
Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendőt kívánunk!
