Az ősszel együtt megérkezett a náthaszezon is. A hirtelen jött lehűlés megviseli a szervezetet, ebben az időszakban többen betegszenek meg, gyakoriak a felső légúti betegségek. A mielőbbi gyógyulás reményében sajnos még mindig sokan esnek abba a hibába, hogy a házi patikából, egy korábbi betegségből megmaradt antibiotikummal kezdenek öngyógyításba, vagy nem az orvos utasításainak megfelelő mennyiségben és ideig szedik a felírt gyógyszereket.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Az ősszel együtt megérkezett a náthaszezon is. A hirtelen jött lehűlés megviseli a szervezetet, ebben az időszakban többen betegszenek meg, gyakoriak a felső légúti betegségek. A mielőbbi gyógyulás reményében sajnos még mindig sokan esnek abba a hibába, hogy a házi patikából, egy korábbi betegségből megmaradt antibiotikummal kezdenek öngyógyításba, vagy nem az orvos utasításainak megfelelő mennyiségben és ideig szedik a felírt gyógyszereket.
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek képesek felvenni a harcot a szervezetben megtelepedett baktériumokkal szemben. Nagyon fontos szerepük van a baktériumok által okozott fertőzések kezelésében, de hatástalanok a fertőzések másik típusa ellen, amelyet vírusok okoznak – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Antibiotikumot alkalmazunk például az arc- és homloküreg-gyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a gennyes középfülgyulladások kezelésére, hogy csak néhány, ősszel-télen gyakran előforduló betegséget említsünk. Ebben az időszakban leggyakrabban vírusos eredetű felső légúti betegségek fordulnak elő, azonban ezekben az esetekben az antibiotikumok hatástalanok.
Ha vírusos eredetű megbetegedés esetén szedünk antibiotikumot, az nem pusztán felesleges, hanem káros szövődményekkel is járhat. Előfordul, hogy vírusbetegség esetén „megelőzés” céljából, a súlyosabb tünetek megjelenését megakadályozandó, vagy a gyorsabb lefolyás érdekében kezd el valaki antibiotikumot szedni - helytelenül. Dr. Fülöp Györgyi egy gyakori esetre hívja fel a figyelmet: „Vírusos eredetű fertőzés esetén, orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum magára a vírusfertőzésre hatástalan! Hatására viszont a szervezetben a hasznos baktériumok elhalhatnak, és sajnos a helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló (ún. rezisztens) baktérium törzsek foglalhatják el, így az influenza súlyos szövődményeit az antibiotikum szedése elősegítheti.”
- Antibiotikumot csak orvosi utasításra szedjen! Miért? Mert a baktériumoknak számos típusa okozhat betegséget, ezekre megfontoltan kell kiválasztani az alkalmas terápiát. A helyes antibiotikum-választáshoz emellett figyelembe kell venni az infekció helyét, a klinikai kép súlyosságát, a rizikófaktort jelentő alapbetegségeket, a beteg életkorát, testsúlyát, máj- és vesefunkcióját egyaránt.
- Ne kísérletezzen öngyógyítással! A kórokozók elpusztításához az adott hatóanyagot, a megadott mennyiségben és ideig kell szedni. Egyik gyógyuláshoz szükséges feltételt sem teljesítjük, ha abba a hibába esünk, hogy az előző, hasonló tüneteket okozó betegségből megmaradt pár szem gyógyszert vesszük be. Ha így el is érünk némi javulást, az csupán átmeneti, az így szedett antibiotikummal a betegség könnyen kiújulhat, vagy súlyosbodhat is.
- Az előírt mennyiséget szedje be! Gyakori eset az is, hogy a beteg jobban érzi magát, így pár nap után el is hagyja a gyógyszer szedését, hiszen azt gondolja, hogy felesleges, ha már úgy is meggyógyult – mondja dr. Fülöp Györgyi. „A baktériumok egy része így azonban nem pusztul el, hanem ismét szaporodni kezdhet. Ráadásul a kezelés utolsó szakaszáig csak a legellenállóbb baktériumok képesek kitartani, és ha ilyenkor függesztjük fel a kezelést, mondván, hogy azt a néhány utolsó szemet már nem érdemes bevenni, akkor pont ezeknek a legellenállóbb kórokozóknak adunk esélyt a szaporodásra.”
- Vegyen mellé probiotikumot is! Sokan a kellemetlen mellékhatásoktól tartva függesztik fel, vagy csökkentik le az orvos által előírt antibiotikumok szedését. Való igaz, hogy az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják, ennek következtében jelentkezhet hasmenés, hasfájás, bélgyulladás, puffadás. Ezek megelőzésére, az egészséges bélflóra támogatására szükséges az antibiotikumos kezelés probiotikum szedésével is kiegészíteni, így a felsorolt panaszok megelőzhetők, vagy csökkenthetők.
A vírus okozta nátha egy hét alatt rendszerint magától is gyógyul. Ez idő alatt sok pihenés, folyadék fogyasztás javasolt, a náthás tüneteket fájdalomcsillapítóval, orrcseppel enyhítsük. Ha a tünetek ez idő alatt nem múlnak el, vagy 10-14 napon túl is orrfolyást tapasztalunk, forduljunk orvoshoz. Korábban is javasolt felkeresni a szakembert, ha az első pár napban a tünetek rosszabbodnak, vagy a betegség első hetében fülfájás, esetleg szűnni nem akaró köhögés, magas láz jelentkezik. Ezek a tünetek bakteriális felülfertőződésre is utalhatnak, amit ismét csak a megfelelő antibiotikummal lehet kezelni.
Rendelési idő:
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
